Mindenes gyűjtemény 4. (Komárom, 1790)
1790-05-26 / 16. levél
Streibig Jósef Urnái — Szint illyen gyönyörüséget okozott nekünk látnunk azt a’ jeles munkátskát, mellynek czímje ez : Eggy Magyar Társaság er kint való jámbor Szándék , mellyben Örömmel olvassuk azokat, mellyeket régtől fogva óhajtunk ’s óhajtanak vélünk minden jó Hazafijak. Köszöríhetjük e’ szép munkátskát T. Révay Miklós Úrnak,a’ki eggy régtől fogva a’mi nyelvünknek legbuzgóbb ’s fáradhatatlanabb elö mozdítóji közzűl. — Vajha mindenek kik az Ország Gyűlésére mennek, magokkal eggyütt elvinnék e’ könyvetskét, ’s e’ nemes szándéknak telyesítését boldogítanák! ! ! Rest falusi Gazd-asszony, Eggy faluban élt nem régiben eggy Gazd-asszony , a’ ki magát híres Gazd-asszonynak tartotta, holott nem volt. Csak némelly tselekedett jegyezzük fel. 1. Sokszor már dél is eljött , még is mint a’ szénás szekér ollyan volt a’ feje, azért is Templomba igen ritkán mehetett, s azt mondotta , hogy tsak azok járnak oda, a’ kik otthon dolgot sem találnak. 2. Mikor az Ura a’ tselédekkel estve fáradtan a’ mezőről haza jött, soha sem volt készen a’ vatsora. Ha sürgették hogy siessen, még az ő szája volt legnagyobb. Az elébe