Miskolci Hirlap, 1948. január-június (4. évfolyam, 2-147. szám)
1948-01-03 / 2. szám
ombat, 1948 január 3 MISKOLCI HÍRLAP Tidy Zoltán köztéri©sági elnök újévi szózata a szabadságról Budapest, január 2 Tldy Zoltán köztársasági elnök az újév beköszöntésének pillanatában rádiószózatot intézett a nemzetben. — Szeretnék ebben az órában az egész magyar néphez szólni: azokhoz, akiknek emberségeeddig is átforrósodott, amikor 1843-ra gondoltak, — de azokhoz is, akiket múltbeli társadalmi és politikai elhelyezkedésük, neveltetésük vagy az 1848 jellemével ellentétes mai hatások bármily mértékben is távoltartottak mostanáig a 48-as forradalom és szabadságharc világától. .— Vérben és gyötrelemben el■ bukott harcok fájdalmas emlékei térnek vissza ebben az órában s látom, hogy a felszínen, vagy bujdokolva mint élt a kiirthatatlan vágy és akarat a magyar népben századokon keresztül a szabadság, az egyenlőség és a méltó emberi élet után. 1848 éppen ezért nem egészen új kezdet. Budai -Nagy Antal Dózsa, Bocskay, Rákóczi idejének és népének lelke, és hagyományai ott voltak 1848 feltámadó erői között, erőfeszítéseink közepette az igazi szabadságra kell gondolnunk. Az országépitő nagy munkát úgy kell ! előbbre vinnünk ebben az észtén* át . ' A szomszéd — 1848-ra visszaemlékezve, a ■ száz éves fordulón meg kell mutatnunk a többi népnek nemzelünk igazi arcát. Mostani emlékezésünk ünnepi napjaira elsősorban azokat a magyarokat hívjuk, akiket a sors eltávozásra kényszeritett, de akik magukkal vitték és megőrizték a ' 48-as forradalom nagy eszményeit, és Jöjjenek haza, jöjjenek körünkbe !s ebben az esztendőben. .. . — A szomszéd testvérnépek időben, hogy komoly lépéseket tehessünk ennek a szabadságnak a megvalósításához, mert ez lesz legmaradandóbb ünneplésünk, népekhez —z , tudják, hogy a magyar demokrácia az őszinte barátság érzésével fordul feléjük és hogy mi a nemzeti függetlenséget és szabadságot szerető népeket egy tábornak tartjuk, amelyeknek együtt kell őrködnie az emberiség e nagy eszményei és a béke ügye mellett. E százesztendős magyar évforduló legyen egyúttal az egyetemes emberi szabadság ünnepe is. Aistokk.’L-r 1848 szavára hallgasson , megjár nép — A legelső szempont, amelyet az ünnepi év kezdetén hangsúlyozni kívánok, hogy a történt fizmi vissza■ s túl éhezésben , s mindabban, ami ebből következik, vegyen részt az egész magyar nép. A magyar nép ebben az" esztendőben 1848 szavára hallgasson és ne hallja meg azok beszédét, akik még ma is szeretnék eltántorítani az útról, amelyre nemzetünk abban a dicsőséges esztendőben lépett, az Igaz! gsabadságra kell gondoltunk . A második dolog, amit döntőfontosságúnak tanok, hogy az igazi 48-ról kell emlékeznünk és azt kell megünnepelnünk. Gondoskodnunk kell arról, hogy 1848 eseményei, alakjai és eszményei a valóság tiszta fényében álljanak nemzetünk előtt. El kell űznünk minden homályt és minden ködöt, amely ezekre az időkre közben ráborult, vagy amit még ma is szeretnének egyesek ráborítani. Tegyük mérlegre becsületes realizmussal 48 történetének minden eseményét, 1848 igazi hőseit kell ünnepelnünk: Kossuthot, a forradalmár Petőfit, Vasvárit, lányit-. a börtönéből ez évben kiszabadított Táncsicsok Nemzetünknek most van alkalma méltó tisztességet tenni 48 nagy hősei előtt. --•Jövőnkben kellene kételkednünk, ha a magyar nemzet a legkisebb mértékben is hallgatna azokra, akik 1848.Valódi szellemének és igazi hőseinek megtagadásával ma is a népszabadság ügye ellen fordulnak. — Amikor 1848-ra gondolunk, önkéntelenül ajkunkra tolul a szó: szabadság. Az elmúlt korszakokban is sokat hallottuk ezt a szót ünnepi zengzetekben. Hallottuk azoktól is, akik gátlás nélküli hívei voltak milliók kizsákmányolásának és a nép szolgaságban tartásának. — Mennyiszer hallottuk üres szólamként! Pedig ha van szó, amelynek mély reális tartalma van, akkor ez a szó az: szabadság. Ebben az esztendőben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy népünk szabadságát minél szilárdabb alapokra helyezzük . amnesztia lesz február 1.-én Budapest, jan. 2 A köztársaság kikiáltásának második évfordulója és a centenáriumi év alkalmábl a kormány amnesztiarendeletet adott ki. A tervezet négy részből áll Elsősorban amnesztiát kapnak azok, akik nem bűnözési hadakból, hanem a felszabadulás utáni idők rendkívüli körülményei miatt kötöttek el bűrcselekményt, ■,részben abban a tezemben, hogy a demokráciát védik. A második családba azok tartoznak, akinek a büntetése már idejétmúlta, akik bűne szinte már nem is számít bűncselekménynek. A harmadik csoporba kerülnek azok, akiket Ké45 január elején kiengedtek a fegyintézetekből. Ezeknek megszakadt a büntetése és a tervezet szerint büntetésükbe beleszámíthatják a szabadon töltött időt, feléve ha közben újabb bűncselekményt nem kárértak el. A negyedik sasportba a politikai elítéltek tartoznak. Végleges döntés még nincs atekintetben, hogy a politikai bűnösök közöl kik részesülnek amnesztiában, de bizonyos, hogy csak az enyhébb politikai bűncselekményekre terjed majd ki az amneszta rendezet. A rendelt valószínűleg január másodi felében kerül a minisztertanács elé, úgyhogy február 1-ére, a köztársaság második évfordulójára már életbep az amesphia. .mKSSKSSSS A honvédség felemelő ünnepsége nyitotta meg Miskolcon a centenáriumi. évet Miskolc, jan. 2 Pénteken délelőtt a Kossuth szobor előtt a honvédség tartotta meg a centenáriumi év első ünnepségét a rendőrséggel karöltve. A kivonult honvéd- és rendőrkisszázad mellett megjelent az ünnepségen a főispán több vezető tisztviselővel az élén, a megye és a pártok képviselői. A vasutas zenekar a Himnuszt Intonálta, majd Pintér János szavalata után Fodor József honvéd őrnagy mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy példát és erőt kell, hogy merítsünk az elmúlt száz év előtti szabadságharc eszméiből. Ez az ünnep a honvédség családi ünnepe — mondott«. 1848 a honvédség születési éve, mely azonos az akkori idők szabadságharcának katonáival. A száz év előtti honvédség szellemében a mai katonaság is a nép függetlenségét, szabadságát megalkuvás nélkül mindenkivel szemben meg fogja védeni. Ehez a harchoz egyik legfontosabb fegyverünk a forró hazaserejét — fejezte be beszédét Fodor József őrnagy. Ezután Hegedűs László rendőralezredes mondott a rendőrség nevében beszédet, hangsúlyozva hogy az 1848-as eszméket 1948-ban valóra akarjuk váltani, Csacsovszky József főispán nagy hatású feszédban nyitotta meg a honvédség ünnepélyén Miskolc centenáris évét. Ezután a pártok kiküldöttei beszéltek, majd a város, a munkaszolgálatosok antifasiszta szövetsége, a honvédség és a rendőrség helyezte le koszorúját a Kossuth szobor talapzatára. Pál Sándor, Petőfi „Márciusi ifjak“ című versét szavalta el. A bensőséges, felemelő ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. ■ .rzyxArmsBiv.ro — Felhívás. Felhívjuk a nagymiskolci hegybírókat, hogy 4-én délután 4 órakor a vármegyeháza I. emelet 12-es szobájában megjelenni szíveskedjenek hegyőri és hegyközségi megbeszélés végett és a kerülőkérdés ügyében. Vezetőség: Az összes FÉKOSz tagokat felhívom, hogy 4 én d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagy tanácstermében taggyülést tartunk és ezen minden FÉKOSz tag jelenjen meg. Vezetőség. . . Elütötte az autó. Szilveszter éjjelén Bakos Gyula miskolci lakost a Forgóhíd környékén egy személyszállító autó elütötte. A soffőr kocsiján sevítse az Erzsébet kórház sebészeti osztályára, ahol koponya és, bordatörést, valamint súlyosabb zúzott sebeket állapítottak meg testén. A rendőrség a vizsgálatot megindította. tvf' 3 -8 Hírek NAPIREND Január 3. Szombat. Róm. kat.: Genovéva. Proi.: Benjamin. A gyógyszertárak közül az Arany Szarvas (Szabadság-tér) és a Sas (Ady Endre u. tartanak éjszakai szolgálatot. A 48-as magyar tizen Azon Igék, amelyek 1848-ben tetté váltak, oly formán termettek, mint a magyar népdalok, mlyek százezrek ajkát szólalnak meg, anélkül, hogy tudnák, ki a szerzőjük. (Kossuth Lajos} — Esküvő. Kisiczky Klára és ifj. Fekete István tésztagyáros f. hó 4-én d. u. fél 2-kor tartják esküvőjüket a Mindszenti templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Bibornoki konzisztórium ül össze, Vatikán városból jelentik. A vatikáni rádió közlése szerint a Vatikánban új konzisztóriumra készülnek. A bíboros kollégiumnak jelenleg 61 tagja van. Ezek közül 24 olasz, 37 pedig más nemzetiségé, köztük egy magyar. — Halálozás: Tomory Géza ny. Máv. tanácsos neje hirtelen elhunyt. Temetése 3-án d. u. 3 órakor az evangélikus temetőben. (Minden külön értesités helyett.)• A hadigondozottak kenyérellátása. A közellátásügyi miniszttár a hadigondozottak január, február és márciusi kenyérellátásának biztosítására az előírt fejadagok figyelembevételével 479 mázsa kenyérgabonát utalt ki. A kiutalt kenyérgabona elosztási arányát 56 százalék búza és 44 százalék kukoricában állapította meg. A kenyérgabonát három hónapra egyszere kell kiadni," 1 .Az angol vasutak, a hosszútávú szállítási üzemek, a londoni földalatti vasút, autóbusz vállalatok és viziművek csütörtökön minden ünnepség nélkül köztulajdonba mentek át. — A népügyészség Szabó József tanárt, volt pfeifferista képviselőt a budapesti népügyéssség megkeresésére letartóztatták. — Kerékpárt akart lopni a templom előhajójából. A vasútvidéki Szent István templom előhajójából egy kerékpárt akart Szión István 46 éves bányász nyékládházai lakos ellopni. Rajtakapták és átadták a rendőrségnek, ahonnan a miskolci államügyészséghez kísérték. Itt megállapították, hogy lopásért már négyszer volt„büntetve. — A miskolci üveggyárban Erőss József 27 éves munkás a jobb karján fektetve vitt egy üveglapot. Az üvegtábla elroppant és a súlyos üveg éle a munkás karján mély sebet ejtett. Az Erzsébet kórházban vették ápolás alá. -- Négy hétre betiltották a „Szabad Száj“”-at, Budapesten, Király Dezső felelős szerkesztésében megjelenő „Szabad Száj“ c. heti lap megjelenését a belügyminiszter 4 hétre betiltotta, mert a lap, 1948. január 3-áról keltezett 3. évfolyamának első száma az ország belső rendjét sértő közleményt tartalmazott. — Tüzelőanyagkereskedőek. Ma délután 6 órakor szakosztálygyűlést tartunk. Az összes iparigazolvánnyal rendelkező kereskedők féltetlen megjelenését kérjük. Miskolci Kereskedelmi Testület.