Magyar Élet, 1940. december (2. évfolyam, 274-297. szám)
1940-12-08 / 280. szám
Az erdélyiek és az anyaországbeliek kulturkapcsolatairól nyilatkozik Vásárhelyi János kolozsvári püspök Miskolc, december 7 Szombaton este Miskolcra érkezett Vásárhelyi János kolozsvári református püspök, aki a Református Fiatalok Szövetsége ma délelőtti ünnepélyén működik közre. A Magyar Élet munkatársa beszélgetést folytatott a püspökkel az anyaországot is közelről érintő kulturális kérdésekről. Vásárhelyi János püspök a beszélgetés során nagyon sok olyan érdekes gondolatot vetett fel, amelynek megvalósítása gyümölcsözővé teheti a meginduló kulturális munkát, az elszakadás alatt. Kívánatos lenne, ha az anyaországi társadalom az erdélyi írók műveit is olvasná s ezzel közvetve támogatná az erdélyi irodalmat. Nép a népet ismerje meg Az erdélyi és anyaországi társadalom kulturális egybekapcsolódásán kívül még néhány értékes gondolatot vetett föl Vásárhelyi János püspök a társadalmi kapcsolatok felvételére. — Meggyőződésem az is, — folytatta a püspök, *— nagyon jó szolgálatot végezhetnénk akkor, ha kulturális és társadalmi eseményekbe a viszonyok meghiggadása után Erdély szellemi vezetőit is bekapcsolnák. Lehetőséget kell nyújtani arra, hogy erdélyi papok, tanárok és tanítók, de maguk az erdélyi gazdák is szóhoz juthassanak néha. — Úgy hallom Sárospatakon ismét megnyílt a népfőiskola. Felmérhetetlen jelentősége lenne annak, ha egy ilyen falumunkára előkészítő tanfolyamon az erdélyi székely gazdák is ott lehetnének. Nekik, a székely parasztoknak is be kellene kapcsolódniuk az Alföld népének életébe és levegőjébe. Talán az lehetne itt a cél, hogy nép népet ismerjen meg. Befejezésül annak a reményének adott kifejezést Vásárhelyi János püspök, hogy mindezeket lassú, céltudatos munkával meg lehet és meg is kell valósítani, mert csak így tűnhet el örökre az a tátongó szakadék, amely húsz esztendőn keresztül elválasztotta egymástól az erdélyi és alföldi magyarságot. (n. tr.) ------——W—ii ---- „Miért vár mindenki mindent az államtól ?“ Miben látja Püspök Úr az erdélyi lélek termékenyítő szerepét a magyar életben? — kérdeztük. — Az erdélyi magyarság már az elszakadás előtt is hozzá volt szokva az önálló szervezetekben keresse meg az öntevékenység célját és módozatait. Ez a kétségtelenül értékes hajlam az elmúlt húsz esztendő alatt még erőteljesebbé vált , meglepő eredményeket hozott. — Én az eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, hogy az erdélyi lélek az anyaországitársadalmi öntevékenység fokozásában jelentős szerepet tölthetne be. — Aggodalmas jelenség az, — folytatta a püspök, — mindenki minden csak az államtól vár s a társadalom nagyobbik részében gyenge az öntevékenységbe vetett hit. Az erdélyi lélek példát tud nyújtani majd ennek megszűnése érdekében is. Az erdélyi könyvakció Ezután a napirenden lévő könyvgyűjtési mozgalomra terelődik a beszélgetés. Önként adódik a kérdés is, milyen lehetőségek mutatkoznak Erdély és az anyaország kultúrkapcsolatainak felvételében. — Erdély nagyon hálás a magyar kultúrtársadalom megértő és nemes támogatásáért, — mondotta a püspök. — Mi erdélyiek nagyon sokat várunk ettől a mozgalomtól, mert talán kulturális téren legnagyobb a szakadás. Az értékes szépirodalmi és tudományos munkákhoz éppen az a réteg, — papok, tanítók, tanárok, földbirtokosok, — nem tudott hozzájutni, amelynek kezébe volt letéve az erdélyi magyarság nevelésének sorsa. Szerény meggyőződésem szerint ezt a nemes munkát tovább kell folytatni, hogy teljesen eltűnhessen a nagymérvű szakadás. A kulturális kapcsolatok felvételénél figyelembe kell majd venni azt, hogy Erdély is dolgozott Karácsonyi és téli autóbusztúrák és társasutazások Erdélybe Felvilágosítás és jelentkezés az IBUSz MÁV Hivatalos Menetjegyirodában, Széchenyi u. 15—17 Borsod-Miskolczi Hitelbank helyiségében. Mindenkinek érdeke, hogy betörési kár ellen biztosítson! Készül a társadalombiztosítási jog első nagyszabású kodifikációs munkája Miskolc, december 7 A több mint egy évtizede fejlődő, szerteágazó és szétszórt társadalombiztosítási jog első nagyszabású kodifikációs munkája a legkiválóbb szakmberek közreműködésével dr. Angyal Gy. László felelős szerkesztésében most lett sajtó alá rendezve. Ez a kétkötetes, kb. 800 oldalon a közeljövőben megjelenő hatalmas szakmunka a társadalombiztosítási szakirodalom páratlan alkotása lesz. A szakmunka ,,A Társadalombiztosítási Jog I. 1927. évi XXI. t.-c.“ és „II. 1928. évi XL. t.-c.“ címen I. és II. kötetben lát majd napvilágot, felölelve az egész társadalombiztosítási joganyagot. Tehát nemcsak az OTI-re és MABI-re, hanem az öszes önálló biztosító intézetekre vonatkozó élő jogot is hozza, a fejlődés folyamán kialakult joggyakorlattal, könnyen érthető magyarázattal ellátva, teljesen új rendszerű feldolgozásban és rendszerbe foglalva, áttekinthető módon csoportosítva a hatalmas joganyagot. Ennek a munkának a keretében dolgozta fel dr. Angyal a szociális gondoskodás legifjabb intézményének, a szakmai családpénztárnak, illetőleg a munkások gyermeknevelési pótlékára vonatkozó 1938. évi XXXVI. t.-c. teljes joganyagát is a gyakorlati élet számára, így nincs az a társadalombiztosítási szakkérdés, amelyre ez a munka ne adna teljes, tökéletes és érthető választ a törvény és az élő joggyakorlat alapján. 84 AGYÁBÓL,91 Vasárnap, 1940. december 8. Mátyás király emlékét ünnepelte a Szabadegyetem Vucskits Jenő tartott az ünnepséghez méltó előadást Miskolc, december 7 Miskolc város polgármestere Balázs Győzőt bízta meg azzal, hogy az igazgatói vezetése alatt álló Szabadegyetemen rendezze meg a város jubileumi ünnepségét Mátyás király születésének ötszázadik évfordulója alkalmából. Szombat este fényes sikerrel folyt le a mindentekintetben lélekemelő szép ünnepély. Leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte a Zeneiskola dísztermét zsúfolásig megtöltő, a teremfel járón és folyosókon is szorongó közönség a Kolozsvári MÁV Lyra Dalkört, mely Szűcs Loránd finoman művészi orgonajátéka után lépett a pódiumra. Balázs Győző a Szabadegyetem igazgatója köszöntötte megnyitójában a meghatódott erdélyi dalosokat, majd Horn Edit szavalta el üdvözlésükre Balázs Győző: Vágyódás egész Erdély után című költeményét, megrázó drámaisággal, lélekbemarkoló lenyűgöző erővel. Viharos tapsok köszöntötték a kolozsvári dalosok minden kórusszámát, melyeket Szántó Béla karnagy, a kolozsvári kát. gimnázium ének és zenetanára vezényelt művészi precizitással. De kijutott a méltó ünneplésből az aranyérmes Miskolci Máv. Műhelyi Dalkörnek is, mely Kiss Dénes karnagyi művészetével remekelt. Az ünnepi beszédet— amely a nagy király emlékéhez méltó történelmi megemlékezés volt, — Vucskits Jenő tanügyi főtanácsos mondotta. Mély és igaz vonásokkal rajzolta meg Mátyás alakját, nagyságát, nagy lelkét. Erőteljes ábrázolásában ott állt Mátyás teljes lelki ornátusában a hallgatóság előtt, amely megilletődött csendben hallgatta végig a gyönyörű előadást. Kovács Lajos gimn. VIII. o. tanuló Balázs Győző: ,,Mátyás jó királyunk“ című ezalkalomra írt költeményének gyönyörű elszavalásával aratott nagy sikert. Brilliáns száma volt a gazdag, változatos műsornak Kocsy Márta és Gramantik Sára nagy tapssal fogadott négykezes zongorajátéka. Balázs Győző meleg szavakkal mondott köszönetet az est kitűnő szereplőinek, egyben bejelentette, hogy jövő szombaton leventeest lesz a Szabadegyetemen. Ez a kodifikációs munka értékes összefoglalása tehát a társadalombiztosítási joganyagnak és áttekinthető szerkesztésében igen hasznos szolgálatára lesz mindazoknak, akik a társadalombiztosításban közvetlenül, vagy közvetve érdekelve vannak. Ez a szakmunka A Társadalombiztosítási Jog szerkesztőségének (Budapest) saját kiadásában jelenik meg. —Mmmrrin-iiimmn.n . ----- Szövetek, vásznak Pénzesné textil üzletében Weidlich-palota Halálra gázolt a vonat Mezőnyék közelében •gyanv, fékezd! Miskolc, december 7 Halálos végű vasúti szerencsétlenség történt tegnap délelőtt Mezőnyékládházánál. Angelés Mihály 18 éves vasúti fékező, ongai lakos, aki a Miskolc felé haladó tehervonat egyik fékező fülkéjében tartózkodott, kieesett a fülkéből és a kerekek alá zuhant.A vonat áthaladt Angelet Mihályon, akinek mindkét lábát térd alatt lemetszette. A szerencsétlenséget menet közben vette észre a vonat személyzete, megállították a vonatot, majd elindultak a szerencsétlen fékező megkeresésére. Angelét Mihályt eszméletlen állapotban találták meg a sínpár között s beszállították az Erzsébet kórházba. Angelét Mihály a szerencsétlenség után nagyon sok vért veszített s a beszállítás után rövid idő múlva kiszenvedett. A halálos szerencsétlenséggel kapcsolatban vizsgálat indult. JÓL HA PATAKY CIPŐBEN JÁR Szolid árak! Vörösmarty u. 20. JÁR 500 pengő pénzbüntetésre változtatta a debreceni tábla Szűcs Ferenc fogházbüntetését Miskolc, december 7 Még az év elején feljelentést tett Szűcs Ferenc ellen Fekete Gyula dr. diósgyőri főjegyző, Éles Géza volt községi bíró, Bihary Zoltán jegyző, Szabó Lajos községi mérnök és Ligethy Zoltán adóügyi jegyző. A rágalmazási ügyben, — amelyben Szűcs Ferenc súlyos vádakat emelt a községi vezetők ellen —, a miskolci törvényszék Szűcs Ferencet fogházbüntetésre ítélte. Az ügy fellebbezés folytán a debreceni ítélőtábla elé került és a tábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét és Szűcs Ferencet 500 pengő pénzbüntetésre ítélte. Szűcs Ferencre nézve a tábla ítélete kedvezőtlenebb, mert ha a fogházbüntetést hagyta volna jóvá a tábla, az amnesztia alá esne, a pénzbüntetés azonban csak akkor esik amnesztia alá, hogyha azt behajthatatlanság miatt elzárásbüntetésre kell átváltoztatni. A felek a tábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához és így az ítélet még nem jogerős. Hirdessen a Magyar Életben