Magyar Élet, 1940. december (2. évfolyam, 274-297. szám)

1940-12-08 / 280. szám

­ Az erdélyiek és az anyaországbeliek kulturkapcsolatairól nyilatkozik Vásárhelyi János kolozsvári püspök Miskolc, december 7 Szombaton este­ Miskolcra érke­zett Vásárhelyi János kolozsvári református püspök, aki a Refor­mátus Fiatalok Szövetsége ma dél­előtti ünnepélyén működik közre. A Magyar Élet munkatársa beszél­getést folytatott a püspökkel az anyaországot is közelről érintő kulturális kérdésekről. Vásárhelyi János püspök a beszélgetés során nagyon sok olyan érdekes gondo­latot vetett fel, amelynek megvaló­sítása gyümölcsözővé teheti a meg­induló kulturális munkát, az elszakadás alatt. Kívánatos len­ne, ha az anyaországi társadalom az erdélyi írók műveit is olvasná s ezzel közvetve támogatná az er­délyi irodalmat. Nép a népet ismerje meg Az erdélyi és anyaországi társa­dalom kulturális egybekapcsolódá­sán kívül még néhány értékes gon­dolatot vetett föl Vásárhelyi János püspök a társadalmi kapcsolatok felvételére. — Meggyőződésem az is, — folytatta a püspök, *— nagyon jó szolgálatot végezhetnénk akkor, ha kulturális és társadalmi esemé­nyekbe a viszonyok meghiggadása után Erdély szellemi vezetőit is bekapcsolnák. Lehetőséget kell nyújtani arra, hogy erdélyi papok, tanárok és tanítók, de maguk az erdélyi gazdák is szóhoz juthas­sanak néha. — Úgy hallom Sárospatakon is­mét megnyílt a népfőiskola. Fel­mérhetetlen jelentősége lenne an­nak, ha egy ilyen falumunkára elő­készítő tanfolyamon az erdélyi szé­kely gazdák is ott lehetnének. Ne­kik, a székely parasztoknak is be kellene kapcsolódniuk az Alföld népének életébe és levegőjébe. Ta­lán az lehetne itt a cél, hogy nép népet ismerjen meg. Befejezésül annak a reményének adott kifejezést Vásárhelyi János püspök, hogy mindezeket lassú, céltudatos munkával meg lehet és meg is kell valósítani, mert csak így tűnhet el örökre az a tátongó szakadék, amely húsz esztendőn keresztül elválasztotta egymástól az erdélyi és alföldi magyarságot. (n. tr.) ------——W—ii ----­ „Miért vár mindenki mindent az államtól ?“ Miben látja Püspök Úr az er­délyi lélek termékenyítő szerepét a magyar életben? — kérdeztük. — Az erdélyi magyarság már az elszakadás előtt is hozzá volt szok­va az önálló szervezetekben keres­se meg az öntevékenység célját és módozatait. Ez a kétségtelenül ér­tékes hajlam az elmúlt húsz esz­tendő alatt még erőteljesebbé vált , meglepő eredményeket hozott. — Én az eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, hogy az erdélyi lélek az anyaországi­­társadalmi öntevékenység fokozásában jelen­­tős szerepet tölthetne be. — Aggodalmas jelenség az, — folytatta a püspök, — mindenki minden csak az államtól vár s a társadalom nagyobbik részében gyenge az öntevékenységbe vetett hit. Az erdélyi lélek példát tud nyújtani majd ennek megszűnése érdekében is. Az erdélyi könyvakció Ezután a napirenden lévő könyvgyűjtési mozgalomra terelő­dik a beszélgetés. Önként adódik a kérdés is, milyen lehetőségek mu­tatkoznak Erdély és az anyaország kultúrkapcsolatainak felvételében. — Erdély nagyon hálás a ma­gyar kultúr­társadalom megértő és nemes támogatásáért, — mondot­ta a püspök. — Mi erdélyiek nagyon sokat várunk ettől a mozgalomtól, mert talán kulturális téren legnagyobb a szakadás. Az értékes szépirodal­mi és tudományos munkákhoz ép­pen az a réteg, — papok, tanítók, tanárok, földbirtokosok, — nem tudott hozzájutni, amelynek kezé­be volt letéve az erdélyi magyarság nevelésének sorsa. Szerény meg­győződésem szerint ezt a nemes munkát tovább kell folytatni, hogy teljesen eltűnhessen a nagymérvű szakadás.­­ A kulturális kapcsolatok fel­vételénél figyelembe kell majd venni azt, hogy Erdély is dolgozott Karácsonyi és téli autóbusztúrák és társasutazások Erdélybe Felvilágosítás és jelentkezés az IBUSz MÁV Hivatalos Menet­­jegyirodában, Széchenyi­ u. 15—17 Borsod-Miskolczi Hitelbank helyi­ségében. ­ Mindenkinek érdeke, hogy betörési kár ellen biztosítson! Készül a társadalombiztosítási jog első nagyszabású kodifikációs munkája Miskolc, december 7 A több mint egy évtizede fejlődő, szerteágazó és szétszórt társadalom­­biztosítási jog első nagyszabású kodi­fikációs munkája a legkiválóbb szak­­mberek közreműködésével dr. Angyal Gy. László felelős szerkesztésében most lett sajtó alá rendezve. Ez a két­kötetes, kb. 800 oldalon a közeljövő­ben megjelenő hatalmas szakmunka a társadalombiztosítási szakirodalom páratlan alkotása lesz. A szakmunka ,,A Társadalombiztosítási Jog I. 1927. évi XXI. t.-c.“ és „II. 1928. évi XL. t.-c.“ címen I. és II. kötetben lát majd napvilágot, felölelve az egész társa­dalombiztosítási joganyagot. Tehát nemcsak az OTI-re és MABI-re, ha­nem az öszes önálló biztosító intéze­tekre vonatkozó élő jogot is hozza, a fejlődés folyamán kialakult jog­gyakorlattal, könnyen érthető magya­rázattal ellátva, teljesen új rendszerű feldolgozásban és rendszerbe fog­lalva, áttekinthető módon csoporto­sítva a hatalmas joganyagot. Ennek a munkának a keretében dolgozta fel dr. Angyal a szociális gondoskodás legifjabb intézményé­nek, a szakmai családpénztárnak, ille­tőleg a munkások gyermeknevelési pótlékára vonatkozó 1938. évi XXXVI. t.-c. teljes joganyagát is a gyakorlati élet számára, így nincs az a társa­dalombiztosítási szakkérdés, amelyre ez a munka ne adna teljes, tökéletes és érthető választ a törvény és az élő joggyakorlat alapján. 84 A­G­Y­Á­B­Ó­L,9­1 Vasárnap, 1940. december 8. Mátyás király emlékét ünnepelte a Szabadegyetem Vucskits Jenő tartott az ünnepséghez méltó előadást Miskolc, december 7 Miskolc város polgármestere Balázs Győzőt bízta meg azzal, hogy az igazgatói vezetése alatt álló Szabadegyetemen rendezze meg a város jubileumi ünnepségét Mátyás király születésének ötszá­zadik évfordulója alkalmából. Szombat este fényes sikerrel folyt le a minden­­tekintetben lélekeme­lő szép ünnepély. Leírhatatlan lel­kesedéssel ünnepelte a Zeneiskola dísztermét zsúfolásig megtöltő, a teremfel járón és folyosókon is szorongó közönség a Kolozsvári MÁV­ Lyra Dalkört, mely Szű­cs Loránd finoman művészi orgona­­játéka után lépett a pódiumra. Ba­lázs Győző a Szabadegyetem igaz­gatója köszöntötte megnyitójában a meghatódott erdélyi dalosokat, majd Horn Edit szavalta el üdvöz­lésükre Balázs Győző: Vágyódás egész Erdély után című költemé­nyét, megrázó drámaisággal, lélek­bemarkoló lenyűgöző erővel. Viharos tapsok köszöntötték a kolozsvári dalosok minden kórus­­számát, melyeket Szántó Béla kar­nagy, a kolozsvári kát. gimnázium ének és zenetanára vezényelt mű­vészi precizitással. De kijutott a méltó ünneplésből az aranyérmes Miskolci Máv. Műhelyi Dalkörnek is, mely Kiss Dénes karnagyi mű­vészetével remekelt. Az ünnepi beszédet­­— amely a nagy király emlékéhez méltó tör­ténelmi megemlékezés volt, — Vucskits Jenő tanügyi főtanácsos mondotta. Mély és igaz vonásokkal rajzolta meg Mátyás alakját, nagy­ságát, nagy lelkét. Erőteljes ábrá­zolásában ott állt Mátyás teljes lelki ornátusában a hallgatóság előtt, amely megilletődött csend­ben hallgatta végig a gyönyörű előadást. Kovács Lajos gimn. VIII. o. tanuló Balázs Győző: ,,Mátyás jó királyunk“ című ezalkalomra írt költeményének gyönyörű el­­szavalásával aratott nagy sikert. Brilliáns száma volt a gazdag, vál­tozatos műsornak Kocsy Márta és Gramantik Sára nagy tapssal fo­gadott négykezes zongorajátéka. Balázs Győző meleg szavakkal mondott köszönetet az est kitűnő szereplőinek, egyben bejelentette, hogy jövő szombaton leventeest lesz a Szabadegyetemen. Ez a kodifikációs munka értékes összefoglalása tehát a társadalom­­biztosítási joganyagnak és áttekint­hető szerkesztésében igen hasznos szolgálatára lesz mindazoknak, akik a társadalombiztosításban közvetle­nül, vagy közvetve érdekelve vannak. Ez a szakmunka A Társadalombiz­tosítási Jog szerkesztőségének (Buda­pest) saját kiadásában jelenik meg. —Mmmrrin-iiimmn.n . -----­ Szövetek, vásznak Pénzesné textil üzletében Weidlich-palota Halálra gázolt a vonat Mezőnyék közelében •gy­anv, fékezd! Miskolc, december 7 Halálos végű vasúti szerencsét­lenség történt tegnap délelőtt Me­­zőnyékládházánál. Angelés Mi­hály 18 éves vasúti fékező, ongai lakos, aki a Miskolc felé haladó tehervonat egyik fékező fülkéjé­ben tartózkodott, kieesett a­ fülké­ből és a kerekek alá zuhant.­­A vonat áthaladt Angelet Mihályon, akinek mindkét lábát térd alatt le­metszette. A szerencsétlenséget menet közben vette észre a vonat személyzete, megállították a vona­tot, majd elindultak a szerencsét­len fékező megkeresésére. Angelét Mihályt eszméletlen állapotban találták meg a sínpár között s be­szállították az Erzsébet kórházba. Angelét Mihály a szerencsétlenség után nagyon sok vért veszített s a beszállítás után rövid idő múlva kiszenvedett. A halálos szerencsét­lenséggel kapcsolatban vizsgálat indult. JÓL HA PATAKY CIPŐBEN JÁR Szolid árak! Vörösmarty­ u. 20. JÁR 500 pengő pénzbünte­tésre változtatta a debreceni tábla Szűcs Ferenc fogházbünte­tését Miskolc, december 7 Még az év elején feljelentést tett Szűcs Ferenc ellen Fekete Gyula dr. diósgyőri főjegyző, Éles Géza volt községi bíró, Bihary Zoltán jegyző, Szabó Lajos községi mérnök és Li­­gethy Zoltán adóügyi jegyző. A rágal­mazá­si ügyben, — amelyben Szűcs Ferenc súlyos vádakat emelt a köz­ségi vezetők ellen —, a miskolci tör­vényszék Szűcs Ferencet fogházbün­tetésre ítélte. Az ügy fellebbezés foly­tán a debreceni ítélőtábla elé került és a tábla megváltoztatta a törvény­szék ítéletét és Szűcs Ferencet 500 pengő pénzbüntetésre ítélte. Szűcs Ferencre nézve a tábla ítélete kedvezőtlenebb, mert ha a fogház­­büntetést hagyta volna jóvá a tábla, az amnesztia alá esne, a pénzbünte­tés azonban csak akkor esik amnesz­tia alá, hogyha azt behajthatatlanság miatt elzárásbüntetésre kell átváltoz­tatni. A felek a tábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához és így az ítélet még nem jogerős. Hirdessen a Magyar Élet­ben

Next