Magyar Élet, 1943. április (5. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-07 / 78. szám

Szerda, 1943. évi április h­ó 7. MAG­YAR ÉLET Közérdek ez üres üzlet» helyiség igénybevétel« Budapest, április 6 A kereskedelemügyi miniszter konkrét esetből kifolyóan az üres üzlethelyiségek igénybevételére vo­natkozóan következőket állapítot­ta meg:­­1. , Köztudomású, hogy a háború következtében előállott rendkívüli viszonyok miatt üres üzlethelyisé­gek tekintetében nagymérvű hiány mutatkozik. A közérdek tehát azt kívánja, hogy az­ az üzlethelyiség, amelyet rendeltetésszerűen nem használnak, ne álljon üresen, ha­nem hasznosíttassék. Ha tehát va­­lamely községben vagy városban üzlethelyiségben hiány mutatkozik és emellett nem hasznosított üz­lethelyiségek vannak, közérdek az, hogy az ilyen üzlethelyiségek ren­deltetésüknek megfelelően igénybe vétessenek. — «-«W­Hl Sikeres házi beteg­­ápolási tanfolyam­­záróvizsga Putnokon Putnok, április 6 Ünnepélyes keretek között már a második házi betegápolási tan­folyam záródott le Putnokon. Dr. Kollonay Gyuláné oktatótestvár vezette le nagy érdeklődés mellett a megtartott záróvizsgát, amely­nek 33 növendéke volt. Minden el­ismerést kiérdemelt dr. Kollonay Gyuláné, azért az oktató mun­káért, amelynek gazdag eredmé­nyeit mutatta a záróvizsga fényes sikere. A tanfolyamon Urszinyi Gyula dr. egészségügyi tanácsos is előadást tartott, amely nagy hasznára volt a növendékek gya­korlati és elméleti előrehaladásá­nak. Megjelent a záróvizsgán legéndi Bibithy Horváth Pálné főápolónő is, aki lelkes odaadással végezte nehéz, hazafias szempontból is nagyjelentőségű, felelősségteljes munkáját. Ugyancsak nagy érdemet szer­zett a tanfolyam megrendezésében Mogyoróssy Imre főszolgabíró és felesége, akik mindent elkövettek a szervezés sikere érdekében. Növekedő érdeklődés az öt művész kiállítása iránt a Koronában Mis­kolc, április 6 Nagy esemény Miskolcon az öt művész csoportkiállítása a Koro­na-szálló kiállítási termében, amely a közvéleményt teljes egészében meghódította. Az öt művész alko­tásainak legjava fogadja a kiállí­tási falakon a tárlatlátogatókat. A kiállítás valóban nagyon szép és ezt a tényt a város közönsége me­leg érdeklődéssel jutalmazza. Már a hét első napjaiban megállapít­ható, hogy a közönség figyelme még inkább­ fokozódik. Megtekint­hető a hét végéig naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig. Franciaországban megszűnik a levélboríték. Franciaországban papírtakarékosság okából rendele­tileg megszüntették a levélboríték használatát.­­ Megállapították ugyanis, hogy a levélpapír megfe­lelő összehajtogatásával és lera­­gasztásával bizalmas leveleket is továbbítani lehet boríték nélkül (N3*T) Enyedy Andor püspök rimaszombatig egyházlátogatása Miskolc, április-6 Mióta a megszállás alól Gömör vármegye visszatért még neon volt része püspöklátogatásban. Enyedy Andor dr. egészen új faját vezette be a­­látogatásoknak. Kevés és kül­sőségekben egyszerűbbnek kell len­ni a fogadásnak, hogy annál több idő maradjon a hívekkel való ta­lálkozásra. Egy ilyen egyházme­gyei látogatás első része zajlott le Rimaszombatban, a göm­öri egy­házmegyében. Szombaton április­­3-án délután érkezett Bánrévére Enyedy Andor dr. püspök farkasfalvi Farkas Gé­za egyházkerületi főgondnokkal, Szabó Zoltán dr. egyházkerületi főjegyző, országgyűlési képviselő és Illyés Bertalan püspöki titkár kíséretében, akikhez Lenkey La­jos esperes csatlakozott. Az érke­zőket Radvánsz­ky György dr. fő­ispán és Horváth Árpád dr. alis­pán üdvözölték. Ezután autókra ültek és Rimaszombatba hajtottak, ahol a város szélén Éva László pol­gármester és a város küldöttsége­­ fogadta. A nagy téren a ref. tem­plom előtt dr. Eszenyi Gyula az egyház főgondnoka üdvözölte az érkezőket, a templomban pedig a presbitérium élén Varga Imre lel­kipásztor köszöntötte a püspököt. Az egyháztanács termében pedig az evangélikus és katolikus lelki­­pásztorok köszöntötték. Radány Lajos r. kát. esperes üdvözlésében többek között ezeket mondotta: — A mai harcok közös csatasor­ba állítanak bennünket, mert az istentagadás közös ellenségünk. M­in, minden baráti kezet, amely felénk nyúlik megértő kézszorítással fo­gadunk. A püspök válaszában azt fejte­gette, hogy abban a harciban mi, reformátusok is csatasorban ál­lunk és a katolikus hívek testvéri vágyakozása a református szi­veinkben is hasonló visszhangot kelt. Másnap délelőtt igen nagy kö­zönség gyűlt össze a református­­ templomban, ahol Szabó Zoltán dr. egyházkerületi főjegyző, theológiai tanár imádkozott és az igehirde­tést a püspök tartotta. Az egyház­ügyeit a presbiteri gyűlésen vizs­gálták meg, majd a látogatások kö­vetkeztek. Délután az egyesült protestáns gimnázium tornacsar­nokában nagy ünnepély volt ame­lyen a megnyitót a püspök és az előadást dr. Szabó Zoltán tar­totta. Hétfőn délelőtt a püspök és az egyházkerületi főgondnok a rima­­szombati gimnáziumot vizsgálták felül és látogatták meg. Az egy­házkerületi elnökség és kísérete hétfőn délután tért vissza Mis­kolcra. Újabb térítést kapnak a régi koronabiztosítások tulajdonosai A pénzügyi kormány 20.676— 1943. V. p. 3. szám alatt rendele­tet adott ki, amely a régi korona­­biztosítások újabb felértékelését tartalmazza, ezzel az ilyen biztosí­­tások tulajdonosai újabb térítést kapnak. Félreértések elkerülése­­végett a BIOSz, mint a magánbiz­tosító vállalatok érdekképviselete hangsúlyozza, hogy az új kifizetés nem a biztosító vállalatoknál, ha­nem a postatakarék útján történik,­­ehhez képest a rendeletben emlí­tett postatakarékpénztári utal­ványszelvényeket (azok elvesztése esetén az azokat helyettesítő bírói megsemmisítési kérvény másod­­példányát) nem a biztosító intéze­teknél, hanem a postahivataloknál kell bemutatni. Az új rendelettel kapcsolatban a BIOS­z a következő magyarázatot adja: A régi, koronában kötött, életbiztosítások a korona elérték­telenedése következtében elvesztet­ték értéküket, mert megsemmisül­tek azok az értékek, amelyekbe a biztosító vállalatok a törvény ren­delkezései alapján a biztosítások díjtartalékát fektették. A törvény­­hozás azonban méltányolta az élet­­biztosítások nagy szociális jelen­tőségét és azokat egészen kivéte­les elbírálásban részesítette min­den más, koronában történt, tőke­­befektetéssel szemben. Az e vonat­kozásban hozott 1928 -XII. tc. ugyanis kimondotta, hogy a koro­nára szóló életbiztosítások tulajdo­nosai a biztosítás aranyértékének 5 százalékát kitevő, készpénzben fizetendő felértékelésben részesül­nek. Az ehhez szükséges több, mint 16 millió pengőt a biztosító válla­latok kötelesek voltak egy e célra létesített alapba fizetni. Az alapból a posta­takarék utalta ki az igény­­jogosultaknak az 5 százalékos fel­értékelési pengő­ összeget. Az igényjogosultaknak akkor kézbe­sített postatakarékpénztári utal­­ványszelvényr­e feltűnőe­n nyom­tatták, hogy „a szelvény gondosan megőrzendő!” A most megjelent rendelet ma­gyarázatát adja annak, miért kel­lett az utalványszelvényeket gon­dosan megőrizni. Az 1942: IX. tc. elrendelte a hadikölcsönkötvények felértékelését Ez az intézkedés felértékelte azokat a hadikölcsön­­kötvényeket is, amelyekbe annak­idején a biztosító vállalatok a ko­ronára szóló biztosítások díj­tarta­ FásztsSc Április 7 —11-ig 2 000 mmm férfi Főszereplők : Bud­a Elma, Simor Erzsi, Vassary Piri, Hajmássy Miklós, Biticsi Tivadar _ 4L Eh­­en figyelemmel kí­sérni a fővárosi és vidéki li­berális sajtó napi fociméit. —­ Fluszonnégy óra vílestesetsá­­nyérből kikeresi a leglénye­gesebbet és a legérdekeseb­bet, ellátni átfogó, találó cím­mé! és ezt a feltűnően szedett címet, mint zászlót, tűzni a lap élére, nem lekicsinyelni való feladat. Ennél a sajtónál a címadás módszer az utóbbi hetekben­n hihetetlen tökéletességig fejlő­dött, ez már csúcsteljesítmény, a technikája alig fokozható. .. Ezek a címek különböző mó­don olvashatók: rendesen,­­ az éleltől kezdve, balról jobb­­felé haladva, de hátulról kezd­ve, jobbról balfelé is megvan értelmük. Sőt, így van csak értelmük. Célzatuk nem vi­tás: ugyanazzal a szöveggel vigasztalni, vagy elkeseríteni, bátorítani, vagy ijesztgetni,­­ aszerint, hogy milyen szemlé­letű az olvasó, azaz, hogy vér­ségi elkötelezettségénél fogva melyik a kedvenc olvasási irá­nya. Mint valami vérfagyasz­tó sajtósziréna- úgy süvít át reggelenként ennek a sajtó­nak címdömpingja a gyengébb idegeken. Mint valami várja, úgy károg bele a hangzűrza­­vart megszűrni nem tudó fü­lekbe. A szerkesztői stílus, megtámadha­tatlanul permutál­ja, kombinálja, variálja és pro­­grammjának megfelelően cso­portosítja az eseményeket, de nagy gonddal ügyel arra, hogy — váratlan közjáték esetén — biztosítsa magának a zavar­talan visszavonulási lehetősé­get. Ez a biztosra menő szer­kesztőségi ütem azonban té­ved, ha azt ti­lti, hogy a jó szimat egyedül az ő privilé­giuma. Vannak még rajtuk kí­vül is látók és hallók, akik a legügyesebben kendőzött ke­resztrejtvényt is m­eg tudják fejteni. Akik e napi penzum megoldása után, a címek ha­tása alatt, megdöbbenve esz­mélnek rá, hogy micsoda vég­zetes szakadék tárulna az or­szág elé, ha ennek az „egye­temes magyar érdekekért“ küzdő sajtónak a reményei teljesülnének, sókat fektettek. Mint ismeretes, az 1928 :XTI. tc. úgy rendelkezett, hogy a kif­tosító vállalatok ezeket a nadikölcsönkötvényeiket kötele­sek átszolgáltatni a postatakarék­­nak, hogy ha a hadikölcsönöket felértékelők, az életbiztosítások igényjogosultjai a már megkapott­ 5 százalékos felértékelési összegen felül megkapják a hadikölcsönök felértékeléséből aránylagosan rá­juk eső összeget, illetve a megfe­lelő névértékű új államadóssági címleteket. Minthogy az 1942: IX. tc. a hadikölcsönöket felértékelte, a légi koronabiztosítások tulajdo­nosai is hozzájutnak immár ahhoz a többlethez, amelyet annak idején az 1928. évi törvény kilátásba he­­­lyezett. — Megalkuvást nem ismerő, ön­tudatos keresztény magyar ember a keresztény „Magyar Élet” elő t­inetoja­.

Next