Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)
1921-06-10 / 129. szám
MAGYAR JOVO EMberési Arak I Ittam 480— К I fiegyredériv' 120— fc Шяп 240- К I Egy hórs 40'— I ägfte szAw int helyben, vidéken *t páljzsíTszon a koros«. Süskolcz, 1921. POLITIKAI NAPILAP ill. évfolyam, 129 szám. Szerkesztőségi Széchenyi-utca l.,(Korone-Hogidó Kiadóhivatal* Deák u. 8. (Magyar Jó*ós’ro*d* TELEFONSZAmOKi Szerkesztős^ 8-«6. - Kiadóhivatal S-M. - beszerkeszt« Г—M. - Nyostda 8—82. Péntek, junius 10 BORSOD Miskolc/ MUZR 1 + A közoktatásügy problémáit tárgyalja a nemzetgyűlés Budapest, jan. 9. (MTI). A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A kumusztárca költségvetési vitájának a folytatása következik. Az első szónok Gelencsér István. Indítványt nyújt be, miszerint utasítja a nemzetgyűlés a közoktatásügyi minisztert, hogy a világháború történetét és a trianoni békeszerződés lényeges pontjait az iskolákban ismertessék. A költségvetést elfogadja. Errööcsi és szociális nevelés Utána Giesswein Sándor szólal fel. Voltak egyesek, akik a vallástanítást eltörölni kívánták. Ez teljességgel lehetetlen, mert erkölcs vallástanítás nélkül elképzelhetetlen. Az erkölcs tanítása nálunk csak a hittanórán történik, holott az erkölcsi oktatást át kell vinni az ifjúság nevelésének minden terére. Nevelni kell az ifjakat a gyakorlati életre is. A nemzeti nevelés mellett a szociális nevelés is szükséges, e kettőt nem szabad egymással ellentétbe helyezni, mert a nemzeti és szociális nevelés nincsenek ellentétben egymással, hanem kiegészítik egymást! Az ifjúság oktatása körül nagy hézagok vannak. Amikor a gyermek 12 évét betöltötte, egészen addig, amíg katona lesz, nem jár semmiféle iskolába. Ajánlja, hogy fejlesszék az ifjúsági egyesületeket, amelyek hozzájárulnak az ifjúság, erkölcsi és szellemi neveléséhez. Ezután a katolikus autonómiáról beszél és határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a közoktatásügyi miniszert, hogy a katolikus autonómiáról szóló törvényjavaslatot sürgősen terjessze a nemzetgyűlés elé. A tanítóképzés refomja Ezután Nagy János (egri) szólal fel : Erdélyt és a Felvidéket a magyar erkölcs és kultúra forrásait elvesztettük. A megmaradt magyar Alföldet állandóan a magyar kultúra forrásává kell tenni és ezért semmiféle áldozattól nem szabad visszariadni. Javasolja, hogy a tanító jelöltek ne a négy középiskola, hanem az érettségi után menjenek a tanítóképzőbe. A keresztény vallás és erkölsi alapja az a szikla, amelyen jellemeket lehet nevelni. Ezt kell az iskolákban tanítani, mert az internacionálizmus halálunkat jelenti. Ne hirdesse a pacifizmus politikáját senki sem akkor, amikor mindent elveszítettünk. Adják vissza, amit elraboltak tőlünk és akkor pacifisták leszünk. Kéri a kultuszminisztert, támogassa az iparművészetét. A költségvetést elfogadja. Az óvónők helyzete Schlechte Margit három kérdéssel foglalkozik. 1. Rámutat a kisdedóvónők súlyos helyzetére. Kevés fizetésük folytán nehéz fizikai munkát is kell végezniük. Rámutat arra, hogy a közgazdasági egyetemnek még mindig nincsen állandó helyisége, holott nagyon sok paron üresen áll. A tanári kar sérelmei A nemzetgyűlés délutáni ülését 16 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Csetty Ferenc az első Zákány Gyula határozati javaslatot nyújt be az alsópapság fizetésének rendezése ügyében. Kéri, hogy a két hőüles autonómiát sürgősen valósítsák meg. Ernszt Sándor szintén az autonómia kérdésével foglalkozik. Az autonómia kérdése igen komplikált, azt min lehet máról holnapra megoldani, mivel a főkegyúri jogok nem gyakorolhatók és Róma nélkül nem lehet megoldani az autonómiát. Szükségesnek tartja azonban, hogy amit most meg lehet csinálni, legalább ezt hajtsák végre. És először az egyházközségek terén alkossanak valamint az autonómia kérdésében. Határozati javaslatot nyújt be, a felszólaló A legnagyobb elismeréssel adózik Vass József kultuszminiszter személye iránt, aki a tanítókés tanárok érdekeit szívén viseli. Nagy sérelem azonban a tanárokra nézve az, hogy régen a tanároknak befolyása van az új tanárok kinevezésére. Kéri, hogy állítsák vissza a tanároknak ezt a jogát. A hadviselt tanároknak a harctéren töltött idejének a beszámítását követeli. Kéri a kultuszminisztert, segítsen a a hittantanárok helyzetén, akik most már kapnak ugyan drágasági pótlékot, de csak annyit mint a szolgák, mely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy az 1920. XXV.c. intézkedésének megfelelően terjesszék ki a гumerus klatuszt a középiskolákra is és azoktól a középiskoláktól, amelyek nem respektálják e rendelkezést, vonják meg az államsegélyt. Foglalkozik azután a magyar nők szereplésével a tudományos életben. És itt is kívánja a numerus klarus kiterjesztését a nőkre vonatkozólag. A lánynevelést új alapokra kell fektetni. Egyébként teljes bizodalommal viseltetik a kultuszminiszter iránt, kinek működésétől a magyar kultúra fellendülését várja. A tanítóképzés reformját a legmesszebbmenő körültekintéssel keresztül akarja vinni. Az iskolákban a következő évben szénszünet nem lesz. A pénzügyminiszter a szükséges összeget a szénügyek kormánybiztosa a kellő szenet rendelkezésre bocsátja. Az alsópapság anyagi helyzetének javítását az államkincstér jelentékeny megterhelése nélkül valószínűleg sikerülni fog megvalósítani. A kathólikus autonómia állandó tárgyalás alatt áll. Debrecenből fölemelt lélekkel jött vissza a felavatásról. Otárt és templomot emeltek ott a keresztény és magyar faji gondolatnak. Pázmány Péter is oltárt emelt a magyar gondolatnak a magyar keresztény és tudományos gondolatnak Magyarországon. Éppen ezért elfogadja azt az indítványt, hogy a budapesti egyetemet Pázmány nevéről nevezzék el. (Kjnzés és taps.) Az elnök felolvastatja a benyújtott határozati javaslatokat. Ezek közül Csukás Endre, Delenczér István, Usetty Ferenc, Szilágyi Lajos, Sokoropátkai Szabó István, Gunda Jenő és Hubert János határozati javaslatát elfogadja a Ház és ezzel a kultusztárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadja Az ülés 20 órakor ért véget. A kath. autonómia kérdése A kultuszminiszter programot ad. Ezután Vass József kultuszminiszter szólalt fel Nem akar most hosszabb kulturprogramot adni, helyesebbnek tartja, hogy ezt az 1921/22 iki költségvetés alkalmával fejtse ki, pontonként válaszolva a vita során elhangzottakra. A menekült egyetemek elhelyezésénél az a gondolat vezette, hogy a főiskolai oktatásnál nem szabad termelő kőképességünket szűkre korlátozni. Más oldalról a főiskolai oktatást nem lehet meghagyni abban a helyzetben, amelyben most van. A főiskolai ifjúságnak majdnem 80 percente a fővárosba sereglett, ami elsorvasztotta a vidéket. A mammutkegyetemrendszer nem helyes. A budapesti egyetem fültömöttségét decentralizálni kell. Természetes, hogy az egyetemek termelőképességét meg kell tartani, mert magyar mérnökre, orvosra, tanítóra nemcsak Csonkamagyarországnak van szüksége, hanem az utódállamok is rá lesznek szorulva. Daszkálokat és pópákat nem lehet a kolozsvári egyetem tanszékeibe ültetni (viharos éljenzés) A menekült egyetemeket el fogjuk helyezni ha a nemzetgyűlés az engedélyt megadja. (Felkiáltások ! Megadjuk) A magyar művészetnek a vidéken telepeket kell felállítani, ahol a magyar nép lelke termeli meg a tiszta turáni motívumokat. A magyar iparművészetet is fejleszteni kell, mert nyugatról selejtes árukkal árasztották el az országot. A vidéken néhány száz iskolában azért nem volt tanítás, mert nem volt tanerő. A lakásviszonyok voltak főleg a szünetek okai. Országszerte az elemi oktatás egész vonalán úgy a dologi, mint a személyi viszonylatokba szeptemberig rendet kell csinálni. Tanerő feles számban van. A tanyákat és községeket szeptemberig ellátja tanitókkal és az iskolákat szénnel. A magyar gyermeknek írni és olvasni, Istent dicsérni és hazát szeretni meg kell tanulni! (Lelkes éljenzés.) Bízik a tanitók testvéri, elszánt és nekikeseredett hazafiságában, hogy ha nem is palotákban, de kunyhókban oltárt állítanak a hazának, a kunyhókból templomok lesznek. (Viharos éljenzés és taps.) Apponyi nyílt Mic Lodge amerikai szenátorhoz Budapest, június 9. ( A Magyar Jövő munkatársának telefonjelenttse) Az amerikai magyar Népszava legutóbbi számában gróf Apponyi Albert nyílt levelet intézett Lodge szenátorhoz, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnökéhez. A történelmi nevezetességű levélben gróf Apponyi többek között ezeket írja : — Nem ért az a megtiszteltetés, hogy személyesen is bemutatkozhattam volna Önnek, de mégis szabadságot veszek magamnak ahhoz, hogy az általános európai gazdasági veszedelemmel kapcsolatban hazám zilált gazdasági állapotára az ön figyelmét felhívom. Van Európában egy olyan ország, melynek pénzügyi és gazdasági helyzetét veszedelmesnek lehet mondani és pedig a békeszerződés által történt tönkretétele következtében. Pedig abban az országban úgy politikai, mint gazdasági értelemben megvan az újraépítésnek és a talpraállásának minden kelléke. Ez az ország Magyarország. Nem tudom, hogy meghallgattatásra találok e akkor, amikor az általános európai problémával kapcsolatban megpróbálom a mi ügyünk kimagyarázását, vagy azzal az ellenvetéssel kell- e találkoznom, hogy a