Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-06-11 / 130. szám

T M­AGYAR JÖVŐ ■fte»1 ......... ■■■ ............................—■1 1 ....... TTrt -------1 Szombat, junius 11 Miskolcz, 1921. III. évfolyam, 130. szám. 4k1» KMb,etéet ám* i 480- K S ’-Jegyedé?«» 120*- & 240- - ! Egy hóné 40*— IC Cgyie síAu 31‚ helyben, vidéken H pilys­­te^aroß 3 korong. POLITIKAI NAPILAP Ssmrfccanöség: Sîàeheîiyi-uît» i.$›Ko?0Nor-fcK*döl Kiadóhivatal i Deik­a. 9. (Magyar^1 в 10-!:ушкв*| TS­ LEFONSZÁM071 Szerkesztőség 8­88. cLRCO - Kiadók!?*.!«! S--3Î, - FCszerkesstt 3—3?. - MISKO­L I Nyoesda 1—81. Beniczky folytatja támadásait "A hadsereg és a politika. — A bírói és ügyészi státusz rendezése. — A elfogadta második olvasásban is a költségvetést Budapest, jan. 10. (A Magyar Jövő budapesti Judd- Hídjának telefonjelentése) Nagy feltűnést keltett a nemzet­­gyűlés­ ma délutáni ülésén, hogy Beniczky Ödön volt belügyminiszter a honvédelmi tárca költségvetése során felszólalva egészen érthető formában azt a kijelentést tette, h­ogy válság indáit válas meg. Ő kötélnek áll, — mondotta — de figyelmeztet a válság eshetőségeire, amennyiben könnyen baleset tör­ténhet. A legutóbbi napokban történt események késztettek felszólalásra — mondotta Beniczky. Nyilatkozata politikai körökben nagy feltűnést keltett. Több hírlap író kérdést intézett Beniczkyhez, hogy mik azok az események, amelyekre célzott, de Beniczky minden felvilágosítást megtagadott. A ma elterjedt hírek szerint nem kevesebb, mint 40 úv provokáltatta Beniczky Ödönt ama beszéde miatt, amelyet a kormányzó környezeté­ben levő tisztekkel kapcsolatban mondott. A nemzetgyűlés ülése Budapest, június 10. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Rukovszky István elnök Wit­ner László és Bródy Ernő felszólalása után Schiachia Margit határozati javaslatot terjeszt elő a válasz­ok számának korláto­zása és a rabmunkáltatás tekinte­tében Az igazságszolgáltatás kérdése. Ezután Ton­csányi Vilmos Pál igazságügyrainiszter szólal fel. Kö­szönetét fejezi ki a képviselőknek azért, hogy a független bírósággal szemben olyan nagy elismeréssel nyilatkoztak. Belátja, hogy az ügyé­szek és bírák nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak és kezdettől fogva iparkodott segíteni helyzetükön. Az indemnitással kapcsolatban a státus­­rendezés következtében szükséges állásokat be fogja költeni. Ezzel kap­csolatosan a címek adományozása iránt is előterjesztést tesz. (Éljenzés). A legközelebbi napokban be fog terjeszteni egy törvényjavaslatot, hogy a büntető perendtartás fázi­sait gyorsítsa. Ami az ügyvédeket illeti, kijelenti, hogy Wirther vádjai túlzottak. A Tisza ügyben nem áll az az állítás, hogy ugyanazon alapok és tényállás alapján indították meg később Frid­­rich ellen a vádat. Az ügyészség előtt eddig ismeretlen adatok me­rültek fel. Az eljárás nem azon ada­tokra támaszkodott, amelyeknek alap­ján a katonai eljárás lefolyt, hanem ezen eljárás során egy tizszti nyo­mozás indult meg. A sajtótörvényt a jövő héten be­terjeszti és ennek törvényerőre emel­kedése után minden kivételes sajtó­­rendészeti rendszabály hatályát veszti. Délután A délutáni ülésen Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter folytatja beszédét, Ruppert Rezső­nek azt a határozati javaslatot, mi­szerint az igazságügyminiszter sür­gősen terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé a királyi ügyész­ségeknek a végrehajtói hatalom­­tól való függellen­zéséről, kéri, hogy utasítsa el. Ruppert másik indítvá­nyára a katonai és főudvarnagyai bíróságok megszüntetésére vonatko­zólag kijelenti, hogy az erre vonat­kozó tárgyalások folyamatban van­nak. A polgári természetű ügyekben polgári bíróságok fognak eljárni. Ruppert Rezső indítványozta azt is, hogy az internálásokat független bírák intézzék. Az internálások azon­ban nem tartoznak a bíróságok hatáskörébe. A következő határozati javaslat arról szól, hogy a bíróság a szent korona nevében ítélkezzék. A bírák fizetésren­dezése. A bírák fizetésrendezésére és ki­nevezésére vonatkozólag mindent megtesz a pénzügyminiszterrel egyet­értve. Rassay Károly a párbaj meg­szüntetésére terjesztett elő határozati javaslatot. Nemzetgyűlés ezt a javas­latot abban a formában nem fogad­hatja el. Kéri végül a nemzetgyűlést, hogy Sischta Margit határozati javas­latait ne fogadja el. Határozatképtele­nség háromszor Hornyánszky Zoltán a Ház ta­nácskozóképességének megállapítá­sát kéri s mivel az elnök konsta­tálja, hogy a Ház nem határozat­képes, az ülést felfüggeszti. Szünet után Szilágyi Lajos kéri a határozatképesség megál­lap­ítását, mire az elnök elrendeli a névsor felolvasását és ezuán konstatálja, hogy az elnökkel együtt 37-en van­nak a teremben és az ülést újból felfüggeszti. Szünet után Kenéz újból kéri a határozatképesség megáll­a­pítását, amire az elnök kijelenti, hogy a Ház tanácskozóképes, egyúttal azon­ban kijelenti, hogy a jelen nem volt képviselőktől mindaddig, míg nem igazolják távollétüket, a napidíjat megvonni kéri és erre vonatkozóan már a legközelebbi ülésen előter­jesztést tesz. Ezután az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadja, R­alsay h határozati javas­­latát pedig, a párbaj megszüntetését, 28 szavazattal 25 ellenében szín­én elfogadja, míg a többi határozati javaslatokat elveti. A tisztikar és a politika A honvédelmi tárca költség­vetésének vitájánál Szilágyi Lajos határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy jelöljék meg azo­kat az egyesületeket, amelyekbe a tényleges katona­tisztek beléphetnek. Szilágyi Lajos után Língauer Albin szólalt fel, aki határozati javaslatot nyújt be, hogy a hadsereg összes tagjainak tiltsák meg az összes politikai színezetű egyesületekben való részvételt. Tiltsák el őket, mindennemű politikai vonatkozású foglalkozást, a sajtó és levél cenzúrában való részvételtől, továbbá attól, hogy a sajtóba katonai jellegű cikkeken kívül mást is írhassanak. A honvédelmi mi­niszter válaszol. Belicske Sándor honvédelmi miniszter reflektál a felszólalásokra. Először kijelenti, hogy a Prónai őrnagy és Renceneberger százados ellen a vizsgálat le­folytatódott és erre vonatkozólag felolvassa Dáni Balázs jelentését, amely szerint Dáni nem lát­ja szükségesnek az ellenünk­ való eljárást. A hadparancsra vonatkozólag ki­jelenti, hogy ez azért jelent meg ellenjegyzés nélkül, mert hiszen a hadparancsok nem szoktak ellen­­jegyezve lenni. Szilágyi szavaira vonatkozólag le­szögezi, hogy dacára annak, hogy politikai állásban van, politikával nem foglalkozik és ebben jó példát akar mutatni a hadseregnek. Azt hiszi, hogy mivel ezen az álláspon­ton van, a nemzetgyűlés őt őszintén támogatja. (Általános élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán). Az ő fáradozása arra irányul, hogy a hadsereget visszavigye a kaszár­nyákba Munkája nem rombolás­­szerű, hanem épüő munka. A cen­zúra neki is kellemetlen, mert az nem katonának való. Megegyezett a belügyminiszterrel és a miniszter­elnökkel, hogy az összes nyomozási cenzura és nemzetvédelmi ügyek nemsokára polgári hatóságok kezébe fognak kerülni. Zsőke Antal felszóla­lására megjegyzi, hogy sokkal helye­sebbnek tartja az 1899. évfolyam kettős turnusban két két­heti sza­badságolását, hogy mindenki részt vegyen az aratási munkában. A Makkensen lovait tényleg na­gyon olcsón vették át a németektől. Mivel pedig a németek most kárté­rítést követelnek s e követelésük velür­,ennyire méltányos ie tárgyalni fogunk a megegyezés módozataiból. Befejezésül kéri, hogy nehéz mun­kájában továbbra is támogassák. (Általános éljenzés és taps) Szilágyi javaslatait elfogadják, úgyszintén Lingauerét is és megsza­vazzák a honvédelmi tárca költség­­­vetését részletekben is. Ezután áttértek a rendkívüli ki­adások tételére. Az első felszólaló Beniczky Ödön. Beniczky Ödön újabb támadása (A Magyar Jövő munka­társának telefonjelentése) Beniczky Ödön: Olyan téléshez érkeztünk, amely 52 millió­ól szó! És amely ism­ét a gödöllői korona­uradalom és egyéb javak kiadása­ként van feltüntetve. A rendes ki­adásoknál 64 millió koronát ezen a címen már megszavaztunk. Ez tehát összesen 116 millió korona. Erre a hatalmas tételre vonatkozólag a kö­zönség körében bizonyos hírek vannak forga­lmban, amelyeket a mai napon azért nem akarok szóvá tenni, mert hiszen legközelebb új költségvetést fogunk kapni. Minapi beszédem kapcsán reflexek merültek fel, melyek során azt állít­ják, hogy a kormányzó úr előmél­­tóságának környezetében szolgálatot teljesítő lisztekre és tisztviselőkre vonatkozólag bizonyos sértéseket követtem volna el. Megállapítom, hogy én a minapi beszédemben semmi tekintetben nem léptem ke­­­esztül a jogo­s kritika határait. Én személyekről egyáltalán nem beszél­tem, én a milliókról beszéltem.­­ Többek között azt mondottam, hogy amikor tisztviselőink létszámát csök­­kentenünk kell, hogyan lehet akkor­­ az, hogy a királyi várban csapatos­tól látunk minden rendű és rangú népet, amelynek lételme és foglal­kozása egészen bizonytalan és meg­határozatlan. Amit Napóleonról és a marschall­­tábláról mondottam, az csupán egy szónoki kép volt De ha abban valaki mégis sértést látna, kijelen­tem, hogy senkit sérteni nem akartam. Most kénytelen vagyok ismét egy szónoki képet használni. Ki­jelölem előre, hogy senkit sérteni nincs szándékomban és nem is fogok sérteni. A gödöllői koronauradalomról azt olvastam, hogy a nemes vad vadá­szatát tilalom alá helyezték. Egészen kétségtelen, hogy ezzel semmi egyebet nem akartam mondani, mint azt, hogy fölösleges­nek tartok egy udvartartást, amikor a tö­vény kifejezetten csupán egy hivatalról beszél. Megállapítom, megy az ami a királyi rttban

Next