Magyar Jövő, 1921. augusztus-december (3. évfolyam, 174-298. szám)

1921-09-15 / 208. szám

HAGYAT? JÖVŐ FOVCSM NAPILAP Szerkesztőség: MISKOLCZ, Kossuth-utoa L. szia, Telefonszintű : Felelős szerkesztő: 8-65. Szerkesztésig: 1-84. és 8-65. Kiadóhivatal és nyomda: Deák-utoa 9, Telefon: 8— Miskolcz, 1921. Ш. 208 isii. Csütörtök, szeptember 15 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 3 f él évre 480*— kor, Negyedévre ISO1— kor, félévre 240'— kor. Egy hóra 40— kor, ugye* szán­­ra helyben, vidéken és pély­aud­varon 2 kor. Franciaország mak­ettünk­ . A bécsi sipok a magyar válasszal s az anisal­ai demarsával foglal­kozva, természetesen egyikkel sin­csenek megelégedve. Jegyzékünket tartózkodással horcolgatva, azt álta­lában a visszavonulás első állomá­sának tartják s engedékenyebb han­gulatot éreznek. A Neue Freie Presse az előző napok ellenünk in­tézett vérmes rohamai után különö­sen hangoztatti, hogy Ausztriának és Magyarországnak együtt kell ha­rsolni. Ez a hang annál éberebb figyelmet és meglepetést vált ki be­lőlünk, mert egyidejűen olvashatjuk Benes jegyzékét, melyet épp a nyu­gat magyarországi kérdésben intézett az antanthoz és tudjuk, hogy a jegyek elküldése előtt a cseh kül­ügyminiszter elem­ben tárgyalt Ren­ner volt osztrák kancellárral, aki épp olyan jóbarátunk­, mint­­ Benes. Erről a cseh jegyzékről nem tud­juk, váljon annak az állítólagos ro­mán jegyzéknek a halála alatt szü­letett-e meg, melyben a román kül­ügyminiszter arra emlékezteti két kisantantbeli kollégáját, hogy ameny­­nyiben a trianoni szerződés vala­mely pontja meg nem tartatnék, ak­kor a kisantant szabadkezet nyer. Azt azonban meg kell állapítanunk, hogy a cseh jegyzékre semmi szük­ség nem volt és annak semmi jog­alapja, miután a nyugatmagyaror­szági kérdés kizáróan a nagy an­tantnak Ausztriával és Magyaror­szággal való dolga. Ehhez tehát a kisantantnak, legkivált a cseh köz­társaságnak semmi köze. Az antant a bécsi hírforrás sze­rint — harmadik jegyzékre is ké­­szülődik. Nem lehet kétség aziránt, hogy a cseh jegyzéknek, amely ben­nünket úgy állít oda, mint a világ legelvetemültebb nemzetét — minő hatása lesz az antantnál. Az antant­­sajtó egyértelműen visszautasítja a kisantant fegyveres beavatkozásának gondolatát — melyet pedig Benes ravasz módon látszólag elhárítva magától — fölajánl. Az olasz kül­ügyminiszter tárgyalásai azt sejte­tik, hogy a nagyantant magának tartja fönn a nyugatmagyarországi kérdés rendezését s e tárgyalásoknak érdekes híre, hogy Franciaország állítólag mellettünk foglal állást és nem járult hozzá a fegyveres be­avatkozáshoz. Erre azonban annál kevésbé volna szükség, mert Bécs­ben úgy tudják, hogy a magyar kormány a a zónát is ki akarja üríteni. Az antant ultimátumot küld? Budapest, szept 14. A Reuter ügynökség útján jelenti a MTI. Az angol lspok értesülése szerint a nagyköveti értekezlet ultimátumot fog in­tézni Magyarországhoz azzal a nyomatékos paranc­csel, hogy csapatait vonja vissza Nyugatmagyarországból. A Morningpost úgy tudja, hogy a nagyhatalmak újabb jegyzéket fog­nak intézni Magyarországhoz, mely­ben tíz napon belül követelik a kérdéses terület kiürítését. Ha Ma­gyarország ennek nem felelne meg, akkor szövetséges csapatokat, még­pedig valószínűleg cseh csapatokat küldenek ki a nyugatmagyarországi vármegyék megszállására. A lap hozzáfűzi, hogy ez a jegy­ Szerbia beavatkozással fenyegetődzik. Dék egyelőre csak az angolok terve és kérdéses, hogy találkozik- e a franciák hozzájárulásával. A helyzet ugyanis az, hogy befolyásos francia körök bátorítják Magyarországot, mert abból indulnak ki, hogy fölös­­leges Németország területét növelni, már­pedig az Ausztriához átcsatolt nyugatmagyarországi vármegyék előbb utóbb Németországhoz kerül­nének. Belgrádból jelentik. A miniszter­­tanács mai ülésén Pisics miniszter­­elnök beszámolt a nyugatmagyar­­országi kérdésről. Kijelentette, hogy Jugoszlávia a kisantant többi ál­la­máival egyetértésben szigorúan ra­gaszkodik ahhoz, hogy a trianoni békeszerződés határozatait az utolsó betűig betartsák. Abban az esetben, ha Magyarország a békeszerződés­nek még egyéb határozatait is ki­méru­­ból jelentik . A Petit Parisien hasábjain Billett az olasz külügy­miniszter bécsi tárgyalásairól azt írja, hogy Olaszország nem szívesen avatkozik be sem egyedül, sem pe­dig szövetségeseivel együtt és csu­pán a legvégső esetben folyamodik ehhez az eszközhöz. Olaszország feladata arra irányul, hogy megaka­dályozza a kisantant beavatkozását. Schober beszélgetése során szemre­hányást tett a szövetségközi bíróst­­ságnak, hogy Olaszország közbelé­pése akadályozza meg Ausztria fegy­veres fellépését. Megoldást keres az olasz kormány Budapest, szept. 14. A Magyar Jövő tudósítója telefonálja : Rómából jelentik. Itteni hivatalos körökben tudomást szereztek arról a kínos benyomásról, amit az olasz kor­mánynak Nyugatmagyar­ország ügyé­ben elfoglalt álláspontja keltett a magyar közvéleményben. A magyar sajtónak ezt a hangu­latot visszatükröző közleményei az olasz külügyminisztérium illetékes tényezői előtt fekszenek és bizo­nyára nem maradnak hatás nélkül az olasz kormányra, amely legfőbb feladatának tekinti, hogy Olaszor­szág számára biztosítsa a szimpá­tiákat a dunai államokban. Olasz­országnak az a célja, mondották, hogy Középeurópa politikájában megfelelő befolyáshoz jusson. Tarel­a Márki külügyminiszter bécsi utazása nyilvánvalóan az el­lentétek áthidalása céljából történt. Az­­Hau kormány keresi azt a meg­akarná játszani, a kisantant államai kénytelenek volnának közbelépni. Ami különösen Jugoszláviát illeti, Magyarország nem teljesíti a béke­szerződésben vállalt kötelezettségeit, mivel máig még egyetlen egy vagyon köszenet sem szállított Pécsről. Ha Magyarország nem teljesíti ezeket a szénszállításokat, Jugoszlávia újból meg fogja szállani Pécset, oldási módot, amely mellett Magyar­­ország számára is meg lesz a lehe­tősége annak, hogy a magyar köz­vélemény jogos felháborodása le­­csillapuljon. Casisgnetto herceg buda­pesti olasz követ azzal a határozott szán­dékkal utazott Bécsbe, hogy infor­málja az olasz külügyminisztert a magyar közvélemény hangulatáról és Toretta márki külügyminisztert a nyugatmagyarországi kérdés békés megoldására bírja a magyar követe­lések lehető kielégítése mellett. Az osztrák nemzetgyűlés tár­gyalja a nyugatmagyarországi Blrsbél jelentik . A nemzet­gyűlés mai ülését Weisz Kirchner nyitotta meg. Beszédében a nyugat­­magyarországi harcokban részt vett csendőrségről és pénzügyőrségről emlékezett meg. Megemlítve, hogy sz elesettek hátramaradottarról az állam fog gondoskodni. Beszédét a képviselők állva halgatják meg. Ezután Schobert kancellár felso­rolja a szeptember hó­t-ika óta történt nyugatmagyarországi esemé­nyeket. Beszámol az antantnak Ma­gyarországhoz intézett két jegyzéké­ről, amely — mondotta Schober­t örvendetesen arról tanúskodik, hogy az antant álláspontja az osztrák kormány elvivel megegyezik. A két jegyzékből az tűnik ki, hogy az antant elismeri Magyarország fele­lősségét és el van szánva arra, hogy Magyarországot a szerződés megtartására kényszeríteni fogja. Utalhatunk arra, hogy mind a nagy, mind a kisantantnak egy az állás­pontja. Ezután a soproni szövetségközi tábornoki bizottsággal folytatott megbeszélésről referál. A nyugatma­gyarországi kérdésben bevárja, mint fog viselkedni Magyarország az an­tant utasításával szemben. Reméljük hogy a józanság szavára fog hall­gatni. Végül Ausztria békés szándékait hangoztatta és azt fejtette ki, hogy a Nyugatmagyarországi lakosság sóvárogva várja az Ausztriához való csatolást. A kormány tudatába van feladatának, megfelelőig tar­tozik a megsértett jogának (?) ér­vényt szerezni. Az antant hatal­makhoz hangosan ezt kiállja: Sietni kell. A Neues Wiener Tageblatt Írja: A bécsi antant követségek a nyu­­gatmagyarországi kérdést kedvezően ítélik meg. Úgy látszik az a közlés, melyet Castagnetto herceg budapesti olasz követ a magyar kormány magatartásáról tett, hozzájárul ehhez a felfogáshoz. Bécsből jelentik: A határőrzést teljesített osztrák csendőrosztag Királyhídán 12 vasúti alkalmazottat és hat nőt kémkedés gyanúja miatt letartóztatott.­­A határmegállapító bizottság megalakult Sopronból jelentik. A határszabá­lyozó bizottság tegnap tartotta Sop­ronban Je­quart francia őrnagy el­nöklésével alakuló ülését. Az ülésen magyar részről Keresztes ezredes, osztrák részről Neigebauer minisz­teri tanácsos vettek részt, megakadályozza Olaszország célja, hogy a kisantant beavatkozását. Hegedűs nem mond le A Magyar Távirati Iroda jelenti: illetékes helyen felhatalmaztak annak közlésére, hogy a Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter lemondásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóság­nak és minden alapot nélkülöznek. Korfanti megint előtérben Magához akarja ragadni Szilé­ziában a politikai hatalmat. Budapest, szept. 14. (M. T. I.) A Kurír Poldszka jelentése szerint Korfanti nagy tevékenységet fejt ki, hogy a politikai hatalmat magához ragadja. A lengyel középpártok kije­lentették,­hogy Korfantit az új kor­mány megalakításánál támogatják. Qenfben­ jelentik: A felsősziléziai kérdésben hír szerint a négyes tanács széleskörű tevékenységet fejt ki és igyekszik a legnagyobb ala­possággal eljárni. Megoldás egy­hamar nem várható. A lengyelek és a németek részéről rendelkezésre bocsátott anyagon kívül a tanács külön szakértői fognak helyszíni megállapításokat végezni, melyek a gazdasági, politikai és történelmi kérdések egész komplekszumára vonatkoznak.

Next