Magyar Jövő, 1924. január-április (6. évfolyam, 8-99. szám)
1924-04-26 / 96. szám
Hatodik évfolyam, 96. szám. Ipa 1000 korona Szombat, 1924. évi április hó 26 MAGYAR JÖVŐ Előfizetési év egy hónapra 20000 korona Fixfizetéses alkalmazottak 20 százalék kedvezményt kapnak. Egyes szám ára úgy helyben mint vidéken mindennap 1000 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal , Miskolc Kossuth-u. 5. szám. Telefon Felelős szerkesztő: 866, szerkesztőség és kiadóhivatal 184. — Nyomdai Deák-u. 9. sz., telefon 882. A leletek békéje (ha) Különösen sokat emlegetik most a lelkek megbékélését azok, akik szeretnék, ha Rakovszky Iván belügyminiszter helyéről távoznék, vagy a saját helyén utat engedne az emigráció visszajövetelének.Ugyanazok, akik a magyarság lelkét több emberöltőre feldúlták, most abban keresik a lelkek megbékélését, hogy szűnjék meg az internálótábor és térjenek vissza az „emigránsok“. A szabadságjogok — kétségtelenül — mindnyájunk közkincse. A mi lelkünket éppen az dúlta fel beláthatatlan hosszú időre, hogy a szocialista-radikális berkekből egy sötét napon kiszabadult terror rátette gyilkos markát a torkunkra és máról-holnapra semmivé tett minden szabadságjogot, még a sötétben bujkáló gondolat vigasztaló fényének legegyénibb szabadságjogát is. Mi ma a lelkek békétlensége? Az, hogy nem járnak-kelnek közöttünk szabadon, bántatlanul, felemelt fővel azok, akik a magyar állam, a magyar társadalom, a magyar lélek és erkölcs elleni dühödt indulatukkal feltárták, felborították, hóhérkézre juttatták a magyarságot ? Ha vannak lelkek, akik emiatt — és csakis e miatt — békéiknek, azok ne is békéljenek meg soha, mert az ő lelki megnyugvásuk azt jelentené, hogy ismét szabadkézzel dolgozhatnak közöttünk a gyújtogatók, az örök ellentmondók, a hazát, vallást gyűlölettel tagadók, a zavarosban halászók, a felbomlás és bomlasztás élősdijei, a nemzeti életerő ellenségei, a cinikusok és gúnyolódók, minden hit megrendítői, az államépítő erők repesztői, ép gerincek őrlő szái, a sírok feletti ördögi kacagás és lakmározás sóvárgói, a káosz lakói és ragadozói. Akkor, amikor a nemzeti érzés izzó napsütésére, egész országot munkában tartó frenetikus hajtóerejére van szükségünk, akkor a lelkek megbékélése valóban azon múlna, hogy a nemzetköziség foglalja el ismét régi, zavartalan uralmat közöttünk? Mikor idegen iga alatt kell meggörbíteni nyakunkat, hogy puszta testünket, gazdasági létünket fentarthassuk és meg kell csókolnunk a szöges dorongot, amelyet a hasúnkba eresztettek, hogy feltápászkodjunk, de csak az igánkkal együtt, akkor a lelkek megbékélésének valóban pusztán azoknak a távolléte volna akadálya, akik ellenségeink mentalitását éveken keresztül ellepnünk uszították, haragját gerjesztették, megvetését oktatták, gyűlöletét kérték ? Kik azok, lehetnek-e magyarok azok, akiknek a lelki békéje, önmagukkal való harmóniája ezen — és pusztán ezen — múlik? Disztingváljunk egy kicsit. Azt még el lehet felejteni az idők távlatában, a fájdalmak kimerülésében, egy engesztelő jobb jövő első simogató hajnali szellőjére, az előttünk álló, több nemzedéknyi munka zavartalanságának parancsoló szükségéből, a megbocsátás felemelkedettségével, amit a históriánk őrületében, egy lelki nyavalya járványában, hályogos és tüzesen lüktető beteg aggyal egyesek a nemzetük ellen a múltban vétkeztek. A vezeklésnek, a kijózanodásnak, egy rabbá tett nemzet megkövetésének mi sem állott és nem áll útjában. De hogyan bocsáthatunk meg azoknak, akik a sirja fenekén is tovább üldözték szerencsétlen nemzetüket ? Akik nem bocsátottak meg a hazájuknak ? Akik még csak el sem szigetelték vádjaikat a saját egyéni sérelmeikre, vagy egyesek túlkapásaira, vagy egy rezsimre, hanem a vak gyűlölet általánosításával egész nemzetekre, az egész magyarságra dögrovást kiáltottak a világ piacán. Ott vágtak az önérzetünkbe, ahol a legérzékenyebbek voltunk. Vérig gúnyoltak, epébe mártottak, pellengérre állítottak bennünket s a szégyenpadon röhögve csiklandozták tollakkal égő agyvelőnket. Ellenségeink sötét besúgói voltak. Megszállásunkról paktáltak. Lenyűgöztetésünk, sirba visszataszíttatásunk diplomáciája számára ajánlkoztak fel. A bosszú, a megtorlás politikájában, onnan kívülről, elvetemülten és gyáván, ők voltak az intranzigensek, a kérlelhetetlenek. Ez már nem a múlt és nem egy elmúlt korszak felszámolása, hanem ami azután következett és tartott, tart a máig. Mit gondolnak a felszámolni akarók, mi lesz a lelkek békéjével, ha ezek az urak egyszerre csak itt fognak járni-kelni megint közöttünk ? Van-e fogalmuk arról, milyen felfordulás, milyen vad vihar kerekednék ettől ismét a már-már lecsitult lelkekben ? Ki teszik-e magukat ennek? Erre feleljenek. Német és cári tisztek vezetik Románia ellen az oroszokat Az orosz hadsereg átlépte Besszarábia határát — Antant segítség nélkül elpusztul Románia — Kitörőben az orosz—román háború Kolozsvár, április 25 (A Magyar Jövő kolozsvári tudósítójától.) Bratianu oláh miniszterelnök félbeszakítva erdélyi körútját, váratlanul Bukarestbe utazott, hogy a közelgő orosz támadással kapcsolatban a szükséges óvintézkedéseket megtegye. Bratianu megítélése szerint a veszedelem katasztrófális jelentőségű az oláh államra nézve és véleménye szerint Oláhország csak abban az esetben menekülhet meg az elpusztulástól, ha a kis- és nagyantant közös erővel készül az orosz támadás leszerelésére. A bukaresti ellenzéki lapok éleshangú kommentár kíséretében közük Zinovjev orosz szovjet vezérnek nyilatkozatát, mely szerint Szovjetoroszország lemondana Besszarábia fegyveres annexiójáról, ha az oláh állam a terület egy részét békés útán átengedné. Az oláh lapok szerint ez a kijelentés alávaló hazugság, ami mellett mindennél ékesebben tanúskodik az orosz hadseregnek a határon való csapatösszevonása. Átlépték a határt az orosz katonák Kolozsvárról jelentik: Besszarábia határát a bukaresti napilapok közlése szerint több helyen átlépték az orosz katonák. A hadsereget a cári hadsereg és a német katonaság tisztjei vezetik. Bukarestből jelentik : A Lupta című oláh lap szerdai száma terjedelmes cikket közöl, melyben kijelenti, hogy az orosz-oláh háború kitörése nemcsak Románia, de az egész kisantant teljes pusztulását is jelenti, mert Jugoszláviát Mussolini fascistái tönkre fogják tenni és Bulgária föltétlenül beleavatkozik a háborúba. A szenzációs cikk szerint a kisantant órái meg vannak számlálva. Brassóból jelentik : Besszarábiában a lakosságon óriási pánik vett erőt.. Sűrűn fordulnak elő anarchista merényletek. A drágaság ijesztő mértékben növekszik. A határhoz kiküldött csapatok egy részét vissza kellett rendelni a belső rend helyreállítására. Szerbia nem segíti az oláhokat Belgrád, ápilis 25. Franciaországnak a fáradozásait, hogy a délszláv királyságot egy, Romániával Oroszország ellen kötendő szövetség számára megnyerje, a nyilvánosság a leghatározottabban céltalannak tartja, mert Szerbia Oroszország ellen sohasem fog hadat viselni, legkevésbbé Besszarábia miatt. A kormányt támogató radikális Vremje kijelenti, hogy az SHS. királyságot semmiféle érdek nem kényszerítheti arra, hogy mélyebb érzései és a testvériségi kötelék ellenére síkra szálljon egy kétes szövetséges mellett. A Politika kifejti, hogy a románok a törököknél kereshetnek segítséget Oroszország ellen, sőt esetleg találhatnak is, Belgrádban azonban sohasem. A Novosty, a szerb agrárok lapja azt írja, hogy Románia új orientálódása a kisantant végét jelentené, mert egy Oroszország elleni szövetséget a Románia és Csehország, valamint az SHS királyság közti szövetség nem viselhet el. Ez a két utóbbi állam sohasem fog Oroszország ellen fellépni, sőt ellenkezőleg az orosz nép oldalán fog állani. Bukarestben a Bratianu kormány helyzete rendkívül súlyossá lett. A kisebbségi jogok gyalázatos elnyomásának következményei minden téren jelentkeznek. Most a magyar tiszteket és altiszteket igyekeztek magasabb ranggal a román hadseregbe való belépésre csábítani, dupla zsold mellett, hogy a fenyegetett Besszarábiába vigyék, de nem jelentkezett úgyszólván senki. Külföldön is szövetségesek után kapkod a Bratianu-kormány és Lengyelországot, Észtországot, Litvániát és Finnországot szeretné érdekszövetségbe vonni, hogy Besszarábiát megmenthesse, de eddig mindenütt visszautasításra talált. A cári Oroszországtól elszakadt és önállóságukat visszanyert államoknak, mint a lengyel sajtó nyíltan rá is mutat, nem érdeke, hogy vért ontson Romániáért és segítse Besszarábia megtartásában. Nagyvárad, április 25 Tegnap román és magyar nyelvű plakátokat ragasztottak ki, amelyek elrendelik, hogy 42 éves korig a férfilakosságnak készenlétben kell állania, katonai behívó esetére. Szilágy megyében kifüggesztett plakátok szerint 42 éves korig, a mozgósítási parancs után 24 óra alatt mindenki tartozik bevonulni. Szavalásra bocsátották a nyomdászok között a munkaadók ajánlatát Budapest, április 25 (Saját tudósítónktól.) A nyomdászok és munkaadóik között változatlanul áll a küzdelem. Tegnap délután Walko kereskedelemügyi miniszter megbízásából Schilling kereskedelemügyi miniszteri tanácsos felhívta a nyomdász szakszervezet képviselőit, hogy délután öt órára jelenjenek meg tárgyalásra a kereskedelemügyi minisztériumban. Ez meg is történt. A tárgyaláson maga a kereskedelemügyi miniszter elnökölt. Kijelentette, hogy a kormány megbízásából hívta össze a két harcoló felet. A kormány mondotta nem nézheti tétlenül ezt a harcot gazdasági és politikai szempontból. Kérte, hogy lehetőleg ma délig egyezzenek meg, hogy Bethlen miniszterelnököt ma délben még értesíthesse a tárgyalás eredményéről. Ez a tárgyalás tegnap este háromnegyed kilenc óráig tartott, mind a két részről élénk harc közepette, közeledés azonban nem történt.A munkások képviselői kijelentették, hogy a múltkori megállapodást ismét a főbizalmi testület elé terjesztik. Ez ma délelőtt 10 órakormeg is történt s a főbizalmiak ülése hosszú vita után a munkaadók múltkori ajánlatát újra elvetette. Egyben feleletül arra a vádra, amelyet a „Magyar Sajtó“ hangoztatott, hogy ezt a bérharcot tulajdonképen nem is a nyomdai munkások összessége kívánta, hanem csak a főbizalmi testület, — kimondották, hogy a holnapi nap folyamán leszavaztatják a sztrikciókat, elfogadják-e a munkaadóknak a főbizalmi testület által visszautasított javaslatát. A főbizalmi testület értekezlete déli fél egy óráig tartott. A szavazás ma, szombat reggel kezdődik nyomdák szerint a nyomdászszakszervezetben és minden valószínűség szerint késő éjszakáig eltart. A lapszedőket, akik hajlandóknak mutatkoznak elfogadni a lapkiadók ajánlatát, minden bizonnyal leszavazzák majd a werkmunkások, úgy, hogy semmi kilátás sincs arra, hogy a sztrájk rövidesen megszűnjék.