Magyar Jövő, 1936. november-december (18. évfolyam, 251-296. szám)

1936-11-08 / 256. szám

L táruló tarka kép: a vörösfrakkos vadászcsoport, a keménykalapos úr­lovasok, a csillogó egyenruhák, a ficánkoló nemesvérű paripák, vagy távolabb az ugráló, szűkülő, nyíró falka, melyet már alig tudnak fé­­kentartani a pecérek. Kevéssel 10 óra után megérkezik Lichtnecker András tábornok, ve­gyesdandár parancsnok. A fogadta­tás után a master­­vitéz Bethlen­­f­alvay Károly ezredes jelt ad az űzés megkezdésére, felharsannak az in­dulást jelző kürtök és kezdődik a falkavadászat. A vadászlovaglás mindig egyike volt a legveszélyesebb sportoknak. Most pedig a napok óta tartó eső­zések következtében felázott talaj még inkább fokozta a veszélyeket és igen nehéz feladatot ró lóra és lovasra egyaránt. A csúszós talaj, a térdig érő kátyúk, a váltakozó és igen nehéz terepviszonyok, vesze­delmes akadályok és váratlan ug­ratások százszázalékos tudást, ko­moly felkészültséget követelnek a falkavadászat résztvevőitől. A nyugtalan kópék, amint­­ fel­harsan a kürt és szabadon érzik magukat, pillanatok alatt rajokban szaladnak szét, hatalmas ugrások­kal száguldnak a nyomukba vágta­tó lovasok előtt, orruk kitágul, amint szimatolva szippantják be a levegőt, keresve a vad nyomát, két réssel, hogy annál nagyobb lelkese­déssel és buzgalommal vegyék fel a friss nyomot. Királyibb mulatságot, nemesebb élvezetet nem lehet elképzelni a va­dászlovaglásnál. Az erőt, ügyessé­get, felkészültséget megkívánó sport bőségesen megjutalmaz a ki­állott fáradságért és veszélyekért. A va­dászat érdekfeszítő izgalmaihoz hozzájárul a természet minden ön­zetlen kultuszával és a borongó haldoklás mélabús költészetének báját vegyíti bele az izgalmas va­­dászat minden gyönyöreibe. — A gyönyörű tájak, a maguk arany és bíbor tónusaival, a rétek kései zöld­je, melyet már otthagyott a dolgos munkáskéz, a lombjavesztett erdők, bozótok, a süppedő, pompás avar­pázsit és az a különös illat, amit a természet hagy maga után, mielőtt nyugvóra térne, mind nagymérték-­ ben fokozzák a nem mindennapi él­vezetet és gazdagítják élményeink kincsestárát. És a vadászlovaglás folyik to­vább árkon, bokron, magas akadá­lyon, patakon fenyegető hordoson, barátságtalan vizesárkon keresztül. És nem csügged senki, nem fáradt senki, a nemes sportszenvedély ott ég mindenki szemében és ki nem alszik, míg csak fel nem csendül a hallali hangja, a győzelem, a diadal ujjongó harsonája és véget vet az izgalmakban és veszélyben bővelkedő vadászlovaglásnak. A hallalit megelőzően azonban ez évben is megrendezték a nagy népszerűségnek örvendő „kifutást“, melyen csak az vehet részt, aki ugyanazon lóval a Hubertust meg­előzően legalább hár­om ízben vadá­szott a falka után. A kifutást ez évben is két részben, két csoport­ban bonyolították le. Az első cso­port eredményei az alábbiak: 1. Bónis Bertalan hadnagy, 2. Hont­hy György hadnagy, 3. Pórffy György hadnagy, 4. Flóra László hadnagy, 5. Vasváry Elek főhad­nagy, 6. Péczely László hadnagy, 7. Dísztábor és Turul-bál a Koronán Miskolc, november 7. Szombat este 9 órakor fényes ke­retek között, gazdag és nívós mű­sorral s tánccal egybekötött dísztá­borozást tartott a Turul országos követtábor a Korona-szálló díszter­mében, amelyet zsúfolásig megtöl­tött a nagyszámú és előkelő közön­ség, akiknek sorában többek közt ott voltak: Farkas István ref. püs­pök, Szántay-Szémán István pápai prelátus, Duszik Lajos főesperes, Enyedy Andor dr. püspökhelyettes, Henkey-Hőnig Vilmos ny. tábor­nok, Lukács Béla főispán, Bónis al­ispán, Halmay dr. polgármester, Ruszinkó Zsigmond dr. törvényszé­ki elnök, Gazdy Béla és Horkay Fe­renc ügyészségi elnökök, vitéz Gör­gey László dr. felsőházi tag, Buttykay Béla ny. ezredes, a vitézi szék kapitánya, Támedly Mihály dr. tankerületi főigazgató, Simon Sán­­­dor dr. tanügyi főtanácsos, Fekete László dr. h. polgármester és még sokan mások. Koppányi Dénes dr. kerületi ve­zér üdvözölte a megjelenteket, majd megnyitó beszédében a ma­­rengoi veterán szavait idézte, aki mikor megkérdezték, ki győzött, azt felelte: „Én és még 70.000 fran­­cia.“ Eljön még az idő — mondot­ta a kerületi vezér, amikor egy turulistát megkérdeznek: ki szerez­te vissza Magyarországot? Ezt fog­ja válaszolni: Én és még sok ezer turulista. Ezután patrónusokat, illetőleg tiszteletbeli dominuszokat avattak, akiknek névsorával nem foglalko­zunk. Krisó Dénes kerületi alvezér olvasta fel az esküt, majd Végvári József intézett hozzájuk lelkes be­szédet, amire a felavatott patrónus, illetőleg dominuszok nevében vitéz Görgey László dr. felsőházi tag vál­­aszolt, aki többek között rámuta­tott arra, hogy az ő generációjuk­nak szebb és gondtalanabb volt az élete s ma már azok az íróaszta­lok, amelyek nekik szabadon ren­delkezésükre álltak, bevehetetlen barrikádok. A mi diplománk — mondotta — utat nyitott az élet útján, de a mai diploma már nem utalvány az elhelyezkedéshez. Sohse feledjétek azonban, — folytatta vitéz Görgey László, — hogy ti vagytok az 1848-as ifjúságnak utódai, mert az előttetek élő generáció egy vi­lágháború vérzivatarában vérzett el, vagy aki visszatért megtört test­tel és ebben a szerencsétlen sorba jutott hazában. Majd hangsúlyozta hogy a turul-eszmének megfele­lően felekezeti és társadalmi kü­lönbséget nem ismerve, önzetlen tiszta dolgot művelve, haladjunk a cél felé, az intranzigens Nagy-Ma­­gyarország felé. Lesz gyümölcs a fán, mert van dús virág a magyar élet fáján, a magyar ifjúság.­­ A nagy tapssal fogadott beszéd után a budapesti Bercsényi BE Szépmű­­ves Törzsének művészei adtak elő mindvégig lebilincselő és mind­­annyiszor óriási tapssal honorált műsorszámokat. A nagyszerű műsor után Koppá­nyi Dénes dr. vezér a dísztáboro­zást berekesztette, majd kezdetét vette a Turul-bál, amely a kora reggeli órákig a legjobb hangulat­ban folyt le. Fájdalommal és megtört szívve­l jelentem, hogy imádott férjem Kiss Pál már. lakatos f. hó 6-án Budapesten a már kór­házban elhunyt. Temetése hétfőn délután 3 órak­or lesz a miskolci Deszka templomból a Nagylány­temetőbe a ref egyház szertartásai szerint. mSQMRJÖVŐ Vasárnap, 1989 november 8. PRÓBÁLJA MEG OLCSÓM, JÓL BOHÁZKODHAT KABÁT­, FÉRFISZÖVETEK I­S ÉLERSUPERTEX MÁRKÁK MAXIMÁLT ÁRAK POZSONYI ÁRUHÁZBAN (volt Grand-épület) Árkon-bokron át a falka után A Miskolci Tiszti Falkavadásztársaság Hubertus vadászlovalglása Miskolc, november 7. Szent Hubertusnak, a minden va­dászok védszentje emlékezetének hódolt szombaton délelőtt a Szondi tüzérek falkája után vadászó Mis­kolci Tiszti Falkavadásztársaság, amely védszentjének tiszteletére nagysikerű Hubertus vadászlovag­lást rendezett. A falkavadászat iránt igen nagy érdeklődés nyilvá­nult meg. Nemcsak Miskolcról, de a székes vármegyéből is számos neve­zés érkezett be, csaknem valameny­­nyi fegyvernem képviseltette ma­gát és ott láttuk a város és Borsod vármegye előkelőségeinek színe-ja­­vát. A Hubertus vadászlovaglás kitű­zött napján ritka szép verőfényes őszi időre virradtunk. A vadászlo­­vaglásban résztvevő úrlovasok és lovastisztek már jóval 10 óra előtt gyülekezni kezdtek a meetre kitű­zött helyen, Görömböly északkeleti útvillájánál. Ott jártatnak körbe­­körbe a széles mezőn, bemelegítik pompás paripáikat. A nevezések még mindig folynak. Egyre több és több a jelentkező. Festő ecsetjére méltó a nézők elé lapátfülük laposan csüng kétoldalt lefelé, homlokuk gondterhes rá­n­­­cokba szedődik. Tompán dübörög az ázott föld a száguldó paripák kemény patái alatt, vészes szimfó­­­niává olvadva össze az előretörtető kutyafalkák versenycsaholásával, melyre a bujkáló vad nyugtalanul az áthatolhatatlan bozótok sűrű­jébe rejtőzik. De hallga! A vezérkopó szimatja vad nyomára talált! Pillanatra megáll, orrát magasan az ég felé tartva, aztán mély, zengzetes kiál­tást hallat, majd hatalmas ugrá­sokkal veti magát a friss nyom után. Nosza a fiatalabbak is utána, osztozni akarnak a bitorsogon a ta­pasztalt öreg kopó istenáldotta te­­­hetségében. — Talán a vörhenyes koma után szalad? — találgatják innen, onnan. De nem, ez volt! És már el is tűnt, „hideg nyomot“ hagyva a friss, felázott talajban, mely hűsé­ges szövetségesévé szegődött a vég­telen erdők félénk kis vadjának. A kópék panaszos csaholással veszik tudomásul a kudarcot és csügged­ten hagynak fel a sikertelen üldö­Lohonszky Lajos őrnagy, 8. Ko­vács Kálmán hadnagy, 9. vitéz Csejtey Béla dr. őrnagy. A kevésbé népes második cso­portban: 1. Bartha László, 2. Ma­­tuska Péter őrnagy, 3. Seidl Pál főhadnagy, 4. Vargha Tibor had­nagy. A jól sikerült vadászlovaglás méltó befejezéséül este vacsora volt a Korona-szálló földszinti ter­meiben, melyen igen nagy számmal vettek részt a helybeli és környék-­ beli előkelőségek. Ott láttuk Licht­­neckert András tábornok, vdlt. pa­rancsnokot, Ludvig György nyug. gyalogsági tábornokot, Henkey­­fienig Vilmos ny. tábornokot, vitéz Halász János tábornokot, Stirling László ezredest, vdd. tüzérparancs­nokot, Lukács Béla főispánt, Tá­­medly Mihály dr. tankerületi főigaz­gatót, Kronberger Béla apátkanono­­nokot és még sokan másokat az egy­házi, katonai és világi előkelőségek közül. A vacsora előtt vitéz Bethlenfal­­vay Károlyné kiosztotta az értékes és szebbnél-szebb emléktárgyakat. A vacsora alatt Liebtneckert András tábornok mondotta az első pohárköszöntőt Magyarország Kor­mányzójára. Utána Lukács Béla főispán mondott ünnepi beszédet a Miskolci Tiszti Falkavadásztársa­ság serlegével a kezében. Kifejtette, Lóheremajor Licenagot legmagasabb áron vásárol CSONKA MIHÁLY terménykereskedő MISKOLC, BÚZA-TÉR ♦ TELEFON 3­04 hogy csak az a nemzet érdemes az életre, amelyik a múltat megbecsü­li. A magyarságban 1000 év óta­ él a lovasszellem, amit fejleszteni kell a jövőben is. Majd így fejezte be beszédét: — Az ünnepi serleggel a kezem­ben fohászom Szent Hubertushoz száll, legyen ő is közbenjárónk, hogy ez a férfias erőt, nagy felké­szültséget, lovagiasságot és lovas­szellemet igénylő sport hatékony tényezője legyen a magyar feltá­madásnak. A vacsora nagyszámú résztvevő­je a kései órákig maradt együtt a legjobb és bajtársias hangulat­ban. Kizák László. 22-én tartja meg Eckhardt Tibor miskolci beszámolóját Hírt adott a Magyar Jövő már arról, hogy Eckhardt Tibor az új politikai helyzetben beszámolót kí­ván tartani Miskolcon s a beszámo­ló időpontját 1d-ére tűzte ki. A beszámoló időpontjának meg­állapítása után került nyilvánosság­ra a hír, hogy Ciano gróf, az olasz külügyminiszter Budapestre jön s akinek tiszteletére 14-én este az Operaházban díszelőadás lesz, utá­na pedig az éjszakai órákban a mi­niszterelnök fogadást tart. Ciano gróf budapesti útja s a tiszteletére rendezett ünnepségek ezekben a napokban Eckhardt Tibort is Bu­dapesthez kötik s így miskolci be­számolóját is kénytelen volt elha­lasztani s azt 15-e helyett egy hét­tel később, 22-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartja meg a Korona szálló nagytermében. MENYASSZONYOK FIGYELMÉBE! dacára a folytonos áremelkedésnek, m ROSENBERG GYULA ÉS TESTVÉRE Felsse­magyarország legrégibb és legnagyobb szövet, A 10-es honvédek teája Miskolc, november 7. A volt 10-es honvédek női bizott­sága november 11-én délután 5 órai kezdettel a polgári egyletben ren­dezendő teadélután sikere érdeké­ben az agilis rendezőség minden le­hetőt elkövet, hogy mennél többet juttasson azoknak, akiknek­­kenyér­­keresőj­üket a háború vérzivatara a porba döntötte.

Next