Miskolc, 1877 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1877-03-11 / 20. szám
Kovács is szól még indítványához. Szerinte senki sem tagadta, hogy a képviselői testületnek joga van, hogy kérjen, de már van egy határozatunk, mely a képviselőkkel közöltetett. Ő visszalépni, kevesebbet tenni nem akar, azért fentartja a nagyobb hatású határozatot. — Ismeri ő a szentírás azon kifejezését: kérjétek és megadatik nektek, zörgessetek és megnyittatik; de tudja s megvan a felől győződve, hogy Szánthó is tudja, hogy hiába zörgetünk, ha berúgjuk is az ajtót, mégis hasztalan leend. — Kossuth (éljenzés) erre vonatkozólag azt mondja, hogy ha a képviselő másként tesz, mint ígérte, gyűljenek össze a választók s nyilatkoztassák ki, hogy az illető nem becsületes úton jár; ezt, ahol kell, igenis tehetik a választók. Ő az előadott okokból kéri indítványa elfogadását. Az elnök feltevén a kérdést, a Szánthó indítványa 46 szavazattal fogadtatott el, a Kovácsé mellett 28-an álltak fel. Ezután olvastatott azon miniszteri leírat, melyben a kövezetvám és málhavám további öt évre is engedélyezve van, azon kikötéssel, hogy a málhákért csak a vasútnál leadásnál fizessenek, a vámsorompó a város végéhez helyeztessék vissza a zsolcai útnál s a vasúti jövedelem az állami utak fentartására fordíttassék. Ezen engedély örvendetes tudomásét vétetvén, az abban sürgősnek jelzett intézkedések végett az illető küldöttséghez tétetett át. A Kandia és Szirma utcai lakosok azon kérelme, hogy utcájuk kiköveztessék, hosszú szónoklatokra adott alkalmat. Utoljára is a kövezeti ügyekkel megbízott küldöttségnek adatott át, a toronyalja és vereshíd-utcák javítása is figyelmükbe ajánltatván. A városi iskolai szék azon kérésére, hogy a város állandó helyről gondoskodjék s igyekezzék megszerezni a mostani helyiséget részletfizetés mellett az államtól, az határoztatott, hogy az iskolai szék kisérje figyelemmel, azon állami épületnek, melyben az iskola most van, árverelését s ha az első árverés sikerre nem vezet, azonnal tegyen jelentést a közgyűlésnek, hogy az a közoktatásügyi miniszterhez és pénzügyi miniszterhez felírást intézzen azon épület átengedéséért. A polgári iskola költségvetése elfogadtatván, a megye útján a minisztériumhoz terjesztetik fel. Az iskola állásáról beadott jelentés pedig a lapok útján fog közzé tétetni. Bizony Tamás egy önálló indítványt jelentett be, hogy az a jövő ülésen már tárgyalás alá vétessék s ez a pataki jogakadémiának Miskolcra hozatala. Zsarnai Győző indítványozza, hogy jövőre a választás ne a gyűlés elején történjék, hanem a végén, hogy a képviselők számosabban legyenek jelen. Végül Petre József letette a hivatalos esküt s ígérte, hogy hivatalos kötelességeinek pontos teljesítésével igyekszik meghálálni a benne helyezett bizalmat. „A Petőfi-társaság lapja.“ Ki ne olvasta volna Jókainak a „Petőfi-társaság“ első közgyűlése alkalmával mondott elnöki beköszöntő beszédét? (Aki nem olvasta, olvassa el!) Kit ne hatott volna át a mélyen érzett igazság meggyőző erejének elodázhatlan hatalma, midőn többek között megnyitó beszédébena társaság célját így fejezi ki: „A Petőfi-társaságnak célja a szépirodalmat, mint életpályát emancipálni és önállásra juttatni.“ E nemes cél előbbre vitelére indult meg a fönt címzett lap. Oly lapot akar ebben a társaság nyújtani a magyar közönségnek ,mely irodalmunknak hasznára és díszére szolgáljon, s a pártfogásra ne csak méltó legyen, de mint valóságos közművelődési tényező a támogatásra jogos igényeket is tarthasson.“ A „Petőfi-társaság“ élén Jókai áll, és ehez neki van legkizárólagossabb joga. Talán kérdezni is fogják: hogy mért épen neki? Azért, mert a legnépszerűbb magyar költő nevére alakult társaság elnöki székében illő, hogy a legnépszerűbb magyar író üljön. „Petőfi fölébreszthetlen — mondja ő — De az eszme, az irány, melyet megállapított, életben tartandó.“ Vájjon akad-e közöttünk nemesen érző kebel s józanul gondolkozó agyvelő, mely a „Petőfi-társaság“ elnökének emez óhajtását odaadólag ne osztaná? Van-e széles e hazában ember, aki Petőfinket nem ismerné, vagy ismerni ne akarná ? Költészetünk egének ő a sarkcsillaga. Hazánk- s a világszabadságnak rajongó bajnoka , szóval, tollal és karddal. Az elnyomott nép jogai kivívásának zászlóvivője. A világ nagyjainak elismert nagyja, s a magyar nemzet büszkesége! Kell-e több ? .... Hajoljunk meg emléke előtt, mert ez emlék szent! .................Ily eszmékkel tépelődünk — s nem ok nélkül — akkor, midőn a „Petőfi-társaság lapjáét lapunk olvasó közönségének pártfogásába melegen ajánlani bátorkodunk. Bár csak e gyönge, de őszinte szó túlhatna megyénk határain. Egyelőre azonban csak odáig terjed óhajtásunk, hogy ne legyen e szó- „minálunk“ legalább — elhangzó szó a pusztában. Azt, hogy szüksége van a művelt magyar közönségnek egy határozottan nemesebb irányú, magasabb törekvésű szépirodalmi lapra, hiszszük, hogy megyénk értelmisége is beismeri. A „Petőfi-társaság lapja“ e szükségnek s Némely tápszerek és közhasznú tárgyaknak mérgező hatásáról a szervezetre. Többek után, gr. gegyiIstvántól S.-Szentpéteren (8-ik folytatása és vége.) A mireny készítményeknek még van egy pár faja, a melyek szintén nagy ipari használatnak örvendenek, így p. o. a sárga mireny (auri pigmentum,) a melynek mérgező tulajdonságai a változó mennyiségben jelenlevő mirenyessavtól függenek, mely néha annak súlya harminc százalékát teszi ki. A sárga mireny a festő művészetben, a festő mesterségben, a papiros, különösen pedig a gyermek játékok és édességek színezésében igen kiterjedten alkalmaztatik. 1859-ben hat személynél, miután kalácsaikat elfogyasztották, mirenymérgezés közönséges tünetei léptek fel. Kiderült, hogy az illető sütő a kalácsba bhromsavas ólmot kevert, hogy az szebb sárga színű legyen és jobban keljen, a gyógyszer kereskedő azonban tévedésből sárga mirenyt adott neki. A bromsavas ólom nálunk igen kiterjedt alkalmazásnak örvend a mézeskalácsosok és cukrászoknál. Belletár Emil Jr. országos vegyészünk közlött a múlt évben a „Gyógyászat“-ban egy esetet, mely szerint a gyermekek, amint az iskolába mentek, egy magukkal hazából vitt, zöld koszorúval díszített, cukorból készített húsvéti tojást költöttek el s azonnal mérgezési tünetek léptek fel. A cukor tojás pesti cukrászdából került ki. F. vegyész tr. a hányadékot vegyelmezve, abban bromsavas ólmot mutatott ki, — ezen eset aztán arra indította, hogy a pesti cukrászdák több cifrázatait is vegyelemezze, ami arra vezetett, hogy azokban mindenikben a zöld színű díszítményeket bromsavas ólommal keverteknek találta, s a minisztériumot annak veszélyességére és betiltására figyelmeztette, — azonban azok — állítólag még ma is legkiterjedebb használatnak örvendenek. A piros színt, mely pirbogárral, a kék színt, mely ultramarinnal volt festve, ártalmatlannak nyilvánította. A „Vierteljahrschift für gerichtliche med.“ egy esetet említ, melynél a gyermekek méheket ábrázoló süteményt ettek meg, mely bizonyos méhkas alakú sütemény díszítményéül szolgált; a gyermekek el is haltak, s a vegyi vizsgálat bromsavas ólom mérgezést mutatott ki. Az előbb említett sárga mirengre vonatkozólag említendő még, hogy azt Indiában úgy orvosság mint méregként nagyon használják, s több esetet említenek, melynél mérget találtak vagy a táplálékban, vagy az emberek gyomrában, kik ezen izgató méreg hatása alatt múltak ki. A sárga mirenyt és realgázt (veres kéneg) Indiában nyilvánosan árulják, s azok mint szőrpusztítók használtatnak. A sárga mireny külsőleg alkalmazva már szinte halált okozott. A mirenysavas szikeny, mely mint szabadalmazott tisztító folyadék használtatott, és oly mérges mint a mirenyessavas hamany. 1857. ezen összeköttetés által háromszáznegyven gyermek mérgeztetett meg, kik egy London közelében levő ipartanodához tartoztak. Gondatlanul gőzüst tisztítására használtatott, s ekként forró vízzel elegyedett, melyet a gyermekek reggelijének készítéséhez használtak. A gyermekek mindannyian meggyógyultak, habár némelyikök sokat szenvedett. 1863-ban pedig egy férfi heveny mireny mérgezés tünetei közt múlt ki, állítólag sör ivás után; oly edényből ivott melyben ezen szabadalmazott tisztitó folyadék volt. A légyölő víz, légyölő por, légy papir, mind mirenyessavas harany vagy szikenynek és két rész cukornak húsz rész vízben való feloldása által készülnek. Az ilyen oldatba mártott és megszárított papiros legyek mérgezésére használtatik, s talán ez a legbiztosabb alak, melyben a mirenyt ilyen célra használhatni. A „Med. Gazett“-ben új légyölő víz általi mérgezés van elmondva, mely esetben két és fél szemes mirenyessav egy felnőtt férfi életét harminchat óra alatt pusztította el. A légyölő por szinmirenyből és mirenyessavból álló fekete színű keverék. Mérgező tulajdonságai az utóbbitól függenek. A virány (phosphor) mindenki előtt ismeretes a gyufán, amely tudjuk, mindenek között a legtöbb mérgezési esetet mutatja fel, mivel oly könnyen hozzájuthatni. De a vilány nem csak belsőleg hal, hanem gőzalakban is, így a gyufa és vilány gyárakban foglalkozók többnyire idült vilány mérgezésben szenvednek s többek közt gyakori náluk az álkapocs elhalása, fogszuvasodása, tályogok és hörglob sat. Használtatik még az iparban a választóvíz a bodnárok által, a kali lúg a mosónők által; ezek tévedésből bevéve szintén mérgezéseket hozhatnak létre. Végül pedig a közönség tudomása végett azon rendeletet ragasztom ide, melyet a méregtartalmú festékek úgyszintén az egészségre káros hatású vegyi készítményeknek közhasználati tárgyaknál való alkalmazása és eladását illetőleg a belügyminiszter az országos közegészségügyi tanács meghallgatása után, legközelebb e tárgyban kibocsátott. 1.) Az egészségre káros vagy veszélyes festékek és illatszerek alkalmazása mindennemű ételeknél és italoknál keményítő- és cukorból készített jelezvényeknél (Devisen) és alakcsáknál (Figuren) tiltatik. Különösen tiltatnak e tekintetben a mérges fémek, készítményeik, guttmézga (gummigutti, pikrinsav, anilin a kátrányfestékek, mirbanolaj, (nitrobenzol) stb. 2.) A tápszerek, italok, keményítő és cukorból készült jelezvények és a lakcsák megfestésére csakis a következő testanyagok és azok elegyeinek használata van megengedve: „Indigó, berlini kék, tiszta ultramarin, kék berzsen (Blauholz,) cochenille, cannin és carminlakk, pipacsvirág, sáfrán, curcume, gyűrű- közérdekű figyelmeztetés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874. évi XXXIII. törvénycikk rendelete szerint a választók névjegyzéke évenként hivatalból állittatik össze, illetőleg igazittatik ki. (29. §) Az ekként kiigazított névjegyzék a kiigazítást közvetlen követő naptári évre érvényes. (55. §.) A választók névjegyzékébe azonban az 1875. évi Vl-ik törvénycikk 1. §-a szerint egyedül azon jogosultak vezetnek be, akik a megelőző évi egyenes államadót illetőleg az annak megfelelő hátralékot ápril 15-ig bezárólag lefizették. Jónak látjuk tehát tisztelettel figyelmeztetni az országgyűlési képviselő választásra jogosult mindazon polgártársainkat, kik az év közepe táján összeállítandó, a jövő évre érvényes névjegyzékbe felvétetni, s ennek alapján a jövő évben bekövetkezendő követ választáskor szavazni kívánnak, hogy az idézett törvényt figyelembe véve, magukat annak rendeleteihez alkalmazzák, nehogy figyelmetlenség vagy mulasztás miatt e fontos polgári jog gyakorolhatásától elüttessenek!