Miskolc, 1877 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1877-03-11 / 20. szám

Kovács is szól még indítványához. Szerinte senki sem tagadta, hogy a képviselői testületnek joga van, hogy kérjen, de már van egy határo­zatunk, mely a képviselőkkel közöltetett. Ő vissza­lépni, kevesebbet tenni nem akar, azért fentartja a nagyobb hatású határozatot. — Ismeri ő a szentírás azon kifejezését: kérjétek és megadatik nektek, zörgessetek és megnyittatik; de tudja s megvan a felől győződve, hogy Szánthó is tudja, hogy hiába zörgetünk, ha berúgjuk is az ajtót, még­is hasztalan leend. — Kossuth (éljenzés) erre vonatkozólag azt mondja, hogy ha a képvi­selő másként tesz, mint ígérte, gyűljenek össze a választók s nyilatkoztassák ki, hogy az illető nem becsületes úton jár; ezt, a­hol kell, igenis tehetik a választók.­­ Ő az előadott okokból kéri indítványa elfogadását. Az elnök feltevén a kérdést, a Szánthó in­dítványa 46 szavazattal fogadtatott el, a Kovácsé mellett 28-an álltak fel. Ezután olvastatott azon miniszteri leírat, melyben a kövezetvám és málhavám további öt évre is engedélyezve van, azon kikötéssel, hogy a málhákért csak a vasútnál leadásnál fizessenek, a vámsorompó a város végéhez helyeztessék vissza a zsolcai útnál s a vasúti jövedelem az állami utak fentartására fordíttassék.­­ Ezen engedély örvendetes tudomásét vétetvén, az abban sürgős­nek jelzett intézkedések végett az illető küldött­séghez tétetett át. A Kandia és Szirma­ utcai lakosok azon kérelme, hogy utcájuk kiköveztessék, hosszú szónoklatokra adott alkalmat. Utoljára is a köve­­zeti ügyekkel megbízott küldöttségnek adatott át, a toronyalja és vereshíd-utcák javítása is figyel­mükbe ajánltatván. A városi iskolai szék azon kérésére, hogy a város állandó helyről gondoskodjék s igyekezzék megszerezni a mostani helyiséget részletfizetés mellett az államtól, az határoztatott, hogy az isko­lai szék kisérje figyelemmel, azon állami épület­nek, melyben az iskola most van, árverelését s ha az első árverés sikerre nem vezet, azonnal tegyen jelentést a közgyűlésnek, hogy az a köz­oktatásügyi miniszterhez és pénzügyi miniszter­hez felírást intézzen azon épület átengedéséért. A polgári iskola költségvetése elfogadtatván,­­ a megye útján a minisztériumhoz terjesztetik fel. Az iskola állásáról beadott jelentés pedig a lapok útján fog közzé tétetni. Bizony Tamás egy önálló indítványt jelentett be, hogy az a jövő ülésen már tárgyalás alá vétessék s ez a pataki jogakadémiának Mis­kolcra hozatala. Zsarnai Győző indítványozza, hogy jövőre a választás ne a gyűlés elején történjék, hanem a végén, hogy a képviselők számosabban legye­nek jelen. Végül Petre József letette a hivatalos esküt s ígérte, hogy hivatalos kötelességeinek pontos teljesítésével igyekszik meghálálni a benne helye­zett bizalmat. „A Petőfi-társaság lapja.“ Ki ne olvasta volna Jókainak a „Petőfi-tár­­saság“ első közgyűlése alkalmával mondott elnöki beköszöntő beszédét? (A­ki nem olvasta, olvassa el!) Kit ne hatott volna át a mélyen érzett igaz­ság meggyőző erejének elodázhatlan hatalma, mi­dőn többek között megnyitó beszédében­­a társaság célját így fejezi ki: „A Petőfi-társaságnak célja a szépirodalmat, mint életpályát emancipálni és önállásra juttatni.“ E nemes cél előbbre vitelére indult meg a fönt címzett lap. Oly lapot akar ebben a társaság nyújtani a magyar közönségnek ,mely irodalmunk­nak hasznára és díszére szolgáljon, s a pártfo­gásra ne csak méltó legyen, de mint valóságos­­ közművelődési tényező a támogatásra jogos igé­nyeket is tarthasson.“ A „Petőfi-társaság“ élén Jókai áll, é­s ehez neki van legkizárólagossabb joga. Talán kérdezni is fogják: hogy mért épen neki? Azért, mert a legnépszerűbb magyar költő nevére alakult társaság elnöki­ székében illő, hogy a legnépszerűbb magyar író üljön. „Petőfi fölébreszthetlen — mondja ő — De az eszme, az irány, melyet megállapított, életben tartandó.“ Vájjon akad-e közöttünk nemesen érző kebel s józanul gondolkozó agy­velő, mely a „Petőfi-tár­­saság“ elnökének emez óhajtását odaadólag ne osztaná? Van-e széles e hazában ember, a­ki Petőfinket nem ismerné, vagy ismerni ne akarná ? Költészetünk egének ő a sark­csillaga. Ha­zánk- s a világ­szabadságnak rajongó bajnoka , szóval, tollal és karddal. Az elnyomott nép jogai kivívásának zászlóvivője. A világ nagyjainak elis­mert nagyja, s a magyar nemzet büszkesége! Kell-e több ? .... Hajoljunk meg emléke előtt, mert ez em­lék szent! .................Ily eszmékkel tépelődünk — s nem ok nélkül — akkor, midőn a „Petőfi-társaság lap­jáét lapunk olvasó közönségének pártfogásába melegen ajánlani bátorkodunk. Bár csak e gyönge, de őszinte szó túlhatna megyénk határain. Egyelőre azonban csak odáig terjed óhajtá­sunk, hogy ne legyen e szó­­- „minálunk“ legalább — elhangzó s­z­ó a pusztában. Azt, hogy szüksége van a művelt magyar közönségnek egy határozottan nemesebb irányú, magasabb törekvésű szépirodalmi lapra, hiszszük, hogy megyénk értelmisége is beismeri. A „Petőfi-társaság lapja“ e szükségnek s Némely tápszerek és közhasznú tárgyaknak mérgező hatásáról a szervezetre. Többek után, gr. gegyi­­Istvántól S.-Szentpéteren (8-ik folytatása és vége.) A mireny készítményeknek még van egy pár faja, a melyek szintén nagy ipari használatnak örvendenek, így p. o. a sárga mireny (auri pigmen­­tum,) a melynek mérgező tulajdonságai a változó mennyiségben jelenlevő mirenyessavtól függenek, mely néha annak súlya harminc százalékát teszi ki. A sárga mireny a festő művészetben, a festő mesterségben, a papiros, különösen pedig a gyer­mek játékok és édességek színezésében igen ki­terjedten alkalmaztatik. 1859-ben hat személynél, miután kalácsaikat elfogyasztották, mirenymérge­­zés közönséges tünetei léptek fel. Kiderült, hogy az illető sütő a kalácsba bhromsavas ólmot kevert, hogy az szebb sárga színű legyen és jobban kel­jen, a gyógyszer kereskedő azonban tévedésből sárga mirenyt adott neki. A b­romsavas ólom nálunk igen kiterjedt alkalmazásnak örvend a mézeskalácsosok és cuk­rászoknál. Belletár Emil Jr. országos vegyészünk közlött a múlt évben a „Gyógyászat­“-ban egy esetet, mely szerint a gyermekek, a­mint az is­kolába mentek, egy magukkal hazáb­ól vitt, zöld koszorúval díszített, cukorból készített húsvéti tojást költöttek el s azonnal mérgezési tünetek léptek fel. A cukor tojás pesti cukrászdából került ki. F. vegyész tr. a hányadékot vegyelmezve, ab­ban b­romsavas ólmot mutatott ki, — ezen eset aztán arra indította, hogy a pesti cukrászdák több cifrázatait is vegyelemezze, a­mi arra vezetett, hogy azokban mindenikben a zöld színű díszít­ményeket b­romsavas ólommal keverteknek találta, s a minisztériumot annak veszélyességére és be­tiltására figyelmeztette, — azonban azok — állí­tólag­ még ma is legkiterjedebb használatnak örvendenek. A piros színt, mely pirbogárral, a kék színt, mely ultramarinnal volt festve, ártal­matlannak nyilvánította. A „Vierteljahrschift für gerichtliche med.“ egy esetet említ, melynél a gyermekek méheket ábrázoló süteményt ettek meg, mely bizonyos méhkas alakú sütemény díszítmé­nyéül szolgált; a gyermekek el is haltak, s a vegyi vizsgálat b­romsavas ólom mérgezést mu­tatott ki. Az előbb említett sárga mirengre vonat­kozólag említendő még, hogy azt Indiában úgy orvosság mint méregként nagyon használják, s több esetet említenek, melynél mérget találtak vagy a táplálékban, vagy az emberek gyomrában, kik ezen izgató méreg hatása alatt múltak ki. A sárga mirenyt és realgázt (veres kéneg) Indiában nyilvánosan árulják, s azok mint szőrpusztítók használtatnak. A sárga mireny külsőleg alkalmaz­va már szinte halált okozott. A mirenysavas szikeny, mely mint szaba­dalmazott tisztító folyadék használtatott, és oly mérges mint a mirenyessavas hamany. 1857. ezen összeköttetés által háromszáznegyven gyer­mek mérgeztetett meg, kik egy London közelé­ben levő ipar­tanodához tartoztak. Gondatlanul gőzüst tisztítására használtatott, s ekként forró vízzel elegyedett, melyet a gyermekek reggelijé­nek készítéséhez használtak. A gyermekek mind­annyian meggyógyultak, habár némelyikök sokat szenvedett. 1863-ban pedig egy férfi heveny mi­reny mérgezés tünetei közt múlt ki, állítólag sör ivás után; oly edényből ivott melyben ezen sza­badalmazott tisztitó folyadék volt. A légyölő víz, légyölő por, légy papir, mind mirenyessavas harany vagy szikenynek és két rész cukornak húsz rész vízben való feloldása által készülnek. Az ilyen oldatba mártott és meg­szárított papiros legyek mérgezésére használtatik, s talán ez a legbiztosabb alak, melyben a mirenyt ilyen célra használhatni. A „Med. Gazett“-ben új légyölő víz általi mérgezés van elmondva, mely esetben két és fél szemes­ mirenyessav egy felnőtt férfi életét harminchat óra alatt pusztította el. A légyölő por szinmirenyből és mirenyessavból álló fekete színű keverék. Mérgező tulajdonságai az utóbbitól függenek. A virány (phosphor) mindenki előtt ismere­tes a gyufán, a­mely tudjuk, mindenek között a legtöbb mérgezési esetet mutatja fel, mivel oly könnyen hozzájuthatni. De a vilány nem csak belsőleg hal, hanem gőzalakban is, így a gyufa és vilány gyárakban foglalkozók többnyire idült vi­lány mérgezésben szenvednek s többek közt gya­kori náluk az álkapocs elhalása, fogszuvasodása, tályo­gok és hörglob s­a­t. Használtatik még az iparban a választóvíz a bodnárok által, a kali lúg a mosónők által; ezek tévedésből bevéve szintén mérgezéseket hozhatnak létre. Végül pedig a közönség tudomása végett azon rendeletet ragasztom ide, melyet a méregtartalmú festékek úgyszintén az egészségre káros hatású vegyi készítményeknek közhasználati tárgyaknál való alkalmazása és eladását illetőleg a belügymi­niszter az országos közegészségügyi tanács meg­hallgatása után, legközelebb e tárgyban kibocsátott. 1.) Az egészségre káros vagy veszélyes fes­tékek és illatszerek alkalmazása mindennemű éte­leknél és italoknál keményítő- és cukorból ké­szített jelezvényeknél (Devisen) és alakcsáknál (Figuren) tiltatik. Különösen tiltatnak e tekintet­ben a mérges fémek, készítményeik, guttmézga (gummigutti,­ pikrinsav, anilin a kátrányfestékek, mirbanolaj, (nitrobenzol) stb. 2.) A tápszerek, italok, keményítő és cukorból készült jelezvények és a lakcsák megfestésére csakis a következő test­­anyagok és azok elegyeinek használata van meg­engedve: „Indigó, berlini kék, tiszta ultramarin, kék berzsen (Blauholz,) cochenille, cannin és carminlakk, pipacsvirág, sáfrán, curcume, gyűrű- közérdekű figyelmeztetés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874. évi XXXIII. törvénycikk rendelete szerint a választók névjegyzéke évenként hiva­talból állittatik össze, illetőleg igazittatik ki. (29. §) Az ekként kiigazított névjegyzék a kiiga­zítást közvetlen követő naptári évre érvényes. (55. §.) A választók névjegyzékébe azonban az 1875. évi Vl-ik törvénycikk 1. §-a szerint egyedül azon jogosultak vezetnek be, a­kik a megelőző évi egyenes államadót illetőleg az annak megfelelő hátralékot ápril 15-ig bezárólag lefizették. Jónak látjuk tehát tisztelettel figyelmeztetni az országgyűlési képviselő választásra jogosult mindazon polgártársainkat, kik az év közepe tá­ján összeállítandó, a jövő évre érvényes névjegy­zékbe felvétetni, s ennek alapján a jövő évben bekövetkezendő követ választáskor szavazni kíván­nak, hogy az idézett törvényt figyelembe véve, magukat annak rendeleteihez alkalmazzák, nehogy figyelmetlenség vagy mulasztás miatt e fontos polgári jog gyakorolhatásától elüttessenek!

Next