Miskolc, 1877 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1877-06-10 / 46. szám

4 151.—46. szám. Miskolc, 1877. jul­ius 10. Második évfolyam. f a rjp Előfizetési díj: g tCNegyedévre 1.50 kr.j­­.^Félévre ... 3 ft. “ "‘Egész évre 6 „ é­te. Megjelen 5 .'•.minden csütörtökön ül és vasárnap. SJ íí:3*£5{iá«ia=£e=»a^sa=®s Lf MISKOLC. Helyi ért­eket képviselt­, ipar, keresked­el­i, plámti és ismeretterjesztő May. Szerkesztőségi iroda: Széchenyi-utca 757. sz., dr. Bódogh-féle ház. Egyes szám ára: V scr. » Hirdetési díj: Íj ■»' l­égyhasábos petit *, sor 5 kv. Többszöriés fehirdetés­e olcsóbb.'Sa: Jj~ Bélyegig 30 kr. dL ^ Éves hirdetés 70 írt.^jj J.'ig^ijgva-Sva-crai® a^iV. Kiadói iroda: Széchenyi-tér 749. szám. Kraudy-féle ház. Kánonszerü egyház látogatás a hegyaljai ev. esperességben. (Második közlemény.) S.-Kaza, Kurittyán, Jákfalva, Ózd után Arnót következett. Czékus I. superinten­ded, jelzett kisérete — és az ügybuzgó Szabó Károly tanfelügyelővel hétfőn délben megérkezett, — az arnóti egyház küldöttsége által, R­a­d­v­á­­nyi István felügyelő üdvözlő beszédével fogadta­tott, s ugyancsak Radványi vendégszerető házá­nál nyert szívélyes elfogadást. A helybeli ev. egyház és gymnásium nagyszámú küldöttsége, úgyszintén Kun Bertalan püspök, Bódogh Al­bert segédfőgondnok, kik a főpásztor üdvözletére megjelentek, a házi úr előzékeny szívességéből a kettősen püspöki ebédhez meghívattak s meg­maradtak. — A kitűnően figyelmes és előzékeny háziasszony elől ülése mellett 2 óra hosszat tar­tott kedélyes lakoma után, mely a felköszönté­seknek hosszú sorában különösen az egyidejűleg névnapját is ünneplő háziasszonyt, a két püspö­köt, Radvány, Bódogh, Lichtenstein, Szabót ki­tüntető, — Czékus superintended, kísérőivel és a helybeli ev. egyház küldöttségének kíséretében, Arnótra utazott. — Zsolca mellett egy 16 tagból állott bandérium vált be vezetőnek. Arnóton az összesereglett nép énekes könyvvel kezében és az „Erős vár a mi Istenünk“ Luther szerzette diadal énekkel ajkán, harangszóval és az egyház lelkésze Terray Gyula üdvözlő beszédével lel­kesen fogadá. — A feldíszített templomban évi közvizsga tartatott. Szászy Kálmán, mint mun­kás, szakavatott tanító dicséretet aratott. A vizsga jól sikerült. Tiszta magyar kiejtéssel, értelmesen és bátran feleltek a gyermekek.­Radvány István felügyelő most is 10 darab egy ezüst pénzzel jutalmazd a kitűnőbbeket. Kedden reggeli 8 órakor vette a tulajdon­­képeni visitatió kezdetét. A bevezető isteni tiszte­let szónoka a helybeli lelkész Terray Giliia volt. Eleven előadás, meggyőző érveléssel, formában gondos, lényegben gazdag, emelkedett szellemű, sikerült beszédjében a püspöktől vett vezérige Hoseás 10, 12 nyomán ezen főtételre: mily me­zőn keresse a szív az új ágait, hogy Isten meg­keresve hozzánk eljöhessen, s nekünk is az igaz­ság esőjét megadhasssa, ekként felelt meg: ke­resse azt 1. az erkölcs és becsület, — 2. a munka és kötelesség, — 3. a felebaráti szeretet mezején. Czékus superintended Luk. 12, 49 alapigéből vett oltári beszédében égi tűzről em­lékezett, mely az evangy. hitben gyuladjon fel s mint ilyen emészsze fel az ev.­ellenes kinövése­ket, melegítse fel kegyességre a sziveket. — Fő­­pásztori kenetteljes imája, áldása, a 87 kérdés elolvasása után a lelkész a katechuménokkal vizsgát tartott meglepőleg szép sikerrel. Most következett a jegyzőkönyvnek a lelkész ezen nagy gonddal és az okmányok felhasználá­sával összeállított terjedelmes történeti részében szerfelett érdekes munkálatának felolvasása, mely­nek alapján a püspöki vizsgálat, az egyház tör­ténete mellett annak levél és okmánytárára, az egyház épületek mellett azok alkatrészeire, úgy­szintén az ingó és ingatlan vagyon, a lelkész, iskola, tanító s ezek s az egyház közti viszonyra, az egyház anyagi és erkölcsi életére kiterjedt. — Kedves benyomást tett az egész és részeiben, nemcsak a vizsgáló és vizsgáltakra, hanem a ven­dégközönségre is. Ezen pusztulásnak indúlt kis egyház, melyben a hit oly mélyen megrendült volt a történtek után, s az erő a csapások súlya alatt nagyszervben meggyengült, most újra emel­kedik, összegyűjtött erővel örömes bizalommal működik az egyházias rend, jóllétért. Szépen ren­dezett és fenntartott kerthez hasonlít az, melynek részeiben is meglátszik a mester keze, a gondos és szigorú kéz, mely gyomlál, de ültet is s és ezért most alig 3 éves működés után is már örvendetes eredményt tud ezen alig 400 lelket számláló kis egyház felmutatni. — S mind­ez kinek az érdeme? Nyilvános hangot nyert ott, nyerjen itt is nyilvános viszhangot azon közelis­merés, mely nyilvánult bátorítására e pezsgő életű egyháznak, jutalmul R­a­d­v­á­n­y István felügyelő T­e­r­r­a­y Gyula lelkésznek, mint egy régi prot. egyház feltámasztói s elhanyagolt ügyei lelkese­dő és szerencsés kezű vezetőinek, kik lankadhat­­lan buzgalommal egyetértve s az egyháziakban jótlehetés nemes örömével fogtak e kis egyházban a nagy munkához ! A lelkészlakon rendezett közeléden a meg­elégedés szülte vidám hangulat a felköszöntések valóságos árján igen sok szép gondolat és érzelem gyöngyöt, jó kívánatot hozott a felszínre. Mind­annyi a superintendens, esperességi felügyelő és főesperes, dékán és jegyző, a tanfelügyelő és az arnóti és mikolci egyházak s azok elöljáróinak jólléte, életéért ürítő poharát. Részt vett ezen kiváló ünnepélyen K­i­s­z­e­­­y Ernő országgy. képv., Szabó Károly tanfelügyelő C­z­a­k­ó István, a miskolci egyház és gimnásium, úgyszintén a diós­győri egyház nagyszámú kül­döttsége, a­mely utóbbi az arnóti egyház kísérő küldöttségéhez készséggel csatlakozott, a délutáni 5 órakor útra kelt superintendenst Ongára, Dar­vas Imre úr házához elkiséré és ott a szeretve tisztelt főpásztortól búcsút vett. — Istentől áldást kérvén útjára s látogatása sikerére. Vallásos régi iratok, illetőleg a szent írás könyv története, egy 1498. évben megjelent részletpéldányának leírásával kapcsolatban. A „Miskolc“ 3-ik számában megjelent közleményemet megemlítve, mely a tisztelt olvasó közönséggel Luther Mártonnak 1519. és 1520-dik évben kiadott theologiáját is­merteté meg kivonatban, kapcsolatban nem­­ lesz érdektelen a Szent­írás, illetőleg a Biblia könyv történetével is röviden meg­ismerkedni. A régi, illetőleg első századok­ból Kr. u. csak egyes fragmentumai marad­tak hátra az új nemzedék számára emlékei; így: az Alexandriai codex, mely mint per­gamenbe írt, fönnmaradt egyetlen példánya a bibliának az ötödik századból, a britt múzeumban őriztetik, ezen példányon a szó elválasztás és ékezésnek­ semmi nyoma sem található, s a mellett nem teljes. — A C. Vaticanus az ó és az új szövetséget foglalja magában, utóbbi nem teljes, ezen példány a 4. századból való. Azonkívül a C. Ephraim körülbelül azon korszakbeli példány, imitt amott hiányos, úgy az , mint az új szövet­ségben. A codex cantabrigensis, latin for­dítás a 7. századból, visszamaradt példánya a bibliának, az oxfor­di könyvtárban őrizte­tik. Ezen utóbb nevezett példányok egy­mást kiegészítő részei a bibliának gyapjú, selyem v. len szövetre írvák.­­• Utóbbi korban különösen a 11-dik s következő századokból előforduló példányoknál már szóelválasztás, ékezés és rövidítő jelek találhatók. Tudomásunk szerint­, az első nyomta­tott példánya a bibliának, 1477. jelent meg és pedig az ó­szövetség zsoltári része Kimhi által magyarázatokkal kisérve, Bolognában. — Az egész ó szövetség a zsoltárokkal együtt Sorina által 1488-ban Bresciában s az új szövetség utóbb 1494-ben jelent meg, melyet Luther is használt, a mint állítják. Birtokomban levő régi példánya a bib­liának 1498-ban Baselben jelent meg és pedig december hó első heteiben.­­ Ezen könyv nagy ív formájú, bőrkötésű, réz sze­géllyel és kapcsokkal ellátott példány, az egész bibliának 6-ik részét képezi, címe: „Sexta pars bibliae, cum glosa ordinaria et expositionae lyre litterali et morali, nec non additionibus ac replicis.“ Super Epistolas ad Romanos, Corin­­thios, Galathas, Ephesios, Philippenses, Co­­lossenses, Thessalonicenses, Thimotheum, Titum, Philemonem, Hebreos Actus apostolorum Snper canonica Jacobi, Petri, Johannis, Jude, Apocalypsim. Ezen kezemnél levő példány részt ma­gyarázatokkal, morális következtetésekkel, minden egyes részét külön előszóval s (ad­­ditió) hozzátételekkel ellátva Lyra Miklós barát, Langendorffi Petrus János és Hamel­­burgi Proben János vasszorgalma közremű­ködésével adta ki, a kath. papság kizáró­lagos használatára. Ezen példány erős papírra, góth be­tűkkel van nyomtatva, a szokásos rövidíté­sekkel ellátva. Minden tétel kezdőbetűje

Next