Miskolczi Napló, 1921. április (21. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-22 / 90. szám
KXI. évfolyam, 90. (5775.) szám Ára 2 korona Péntek, 1921. április 22 Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre: Egész évre 440 korona kapható minden Félévre . . 220 korona airlapárusitónál 1 Negyedévre 110 korona POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi utca 2. szám. Telefon: 114 Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet tér 1. szám, Telefon : 314 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendőn Viharos viták Beniczky bejelentése körül. (Budapest.) MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv felolvasása után Sándor Pál kéri a határozatképesség megállapítását. Minthogy 40-rel több képviselő van jelen és észrevétel nem történt a jegyzőkönyv ellen, az elnök azt hitelsietnek jelenti ki. Bejelenti, hogy Drozdy Győző sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, melyet V2 órakor mond el. Ezután a kormányprogramm feletti vita folytatására tér át a Ház. » Rassay Sándor az első szónok. A legutóbbi kormányválságot ugy állították be, mintha az Égszó személye mint történt volna, holott annak máshélyenjáró okai voltak. Az egyik ok a sokat kikapcsolt királykérdés. A királykérdés megoldása elsőrangú fontosságú A kormánynak az 1920. évi I. t.-c. birtokában azonnal kellett volna megfelelő büntető sankcióról gondoskodni. A keresztény és agrár irányzatot örömmel teszi magáévá úgyszólván mindenki a nemzetgyűésen. A nemzetgyűlés pénzügyi programmján kívül a választójog kell, hogy első feladat legyen. A közigazgatási reformot illetőleg nagy általánosságban mozgott a kormányelnök, nem terjeszkedett ki a tisztviselői kérdés megoldására. Igazságtalannak tartja, hogy a katonatiszti és tisztviselői illetmények között nagy eltérések vannak. A kivételes rendelkezések megszüntetését követeli. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymixMSzter állott fel szólásra és a következőket mondotta : — Beniczky Ödön tegnap bejelentette mentelmi jogának megsértését. Ezzel az ügygyel a mentelm bizottság fog foglalkozni és fogja megállapítani, történt e vagy sem mentemi jogsértés. Éppen ezért a résztelekkel foglalkozni nem kívánok. Minthogy azonban Beniczky Ödön képviselő úr előadása nem felel meg mindenben a valóságnak és a mentelmi bizottság jelentése még csak bizonyos idő múlva kerül a nemzetgyűlés és a nyilvánosság elé, kötelességemnek tartom, hogy nyilatkozatot tegyek, mert nem tartom megengedhetőnek azt, hogy az ország közvéleménye egy napig is tévesen legyen tájékoztatva olyan tényállásokról, amelyekbe a kormányzó személye is bevonatott. Az ország szeme előtt ünnepélyesen kijelentem, hogy a kormányzó úr őfőméltósága a Beniczky üggyel kapcsolatban semmiféle intézkedést nem tett és erről csak utólagosan nyert értesítést. Ennek igazolására röviden a következőket adom elő : Húsvét vasárnapján éjjel nyertünk értesítést arról, hogy két képviselőtársam olyan intézkedéseket óhajt tenni, amelyeket mi a kormánnyal az 1920. évi I. tc. alapján tett intézkedéseivel szemben meg nem engedhetőnek tekintettük és kötelességünknek tartotuk, hogy ezen intézkedések végrehajtását megakadályozzuk. Erről a tervből hajnalban nyertem értesítést. A budapesti főkapitány telefonon nekem bejelentette, hogy milyen intézkedést tett. Ehhez hozzájárultam és további utasításokat adtam.. Rövid idő múlva kaptam az értesítést, hogy az intézkedések foganatosítva lettek, mert képviselőtársaimat Hajmáskéren letartóztatták. Hogy ott félreértették talán azt, hogy honnan jön az intézkedés, ennek az a magyarázata, hogy ezek alatt az izgalmas órák alatt súlyt kellett fektetni arra, hogy minden intézkedés egy helyről menjen ki A kormány tagjai állandóan ott tartózkodtunk a kormányzóság épületében, annak telefonjait vettük igénybe és éppen akkor éjjel a szárnysegédi telefonról adtam le ezt ez intézkedést. Innét eredhet a félreértés és azok a szervek Hajmáskéren talán azt gondolhatták, hogy a kormányzóságtól kapták ezt az intézkedést. Reggel felhívtam a hajmáskéri parancsnokságot és közöltem, hogy én tettem az intézkedéseket. (Óriási zaj.) Tudattam egyúttal, hogy ezentúl csak én intézkedhetem ebben az ügyben. (Óriási zaj.) Az 1920. évi I. tc. szerint a nemzeti hadsereg feladata többek között a belső rend fentartása. — Semmi más intézkedés nem volt, csak amit én adtam ki. A honvédelmi miniszter nem volt Budapesten. Délután én beszéltem közveténül a hajmáskéri ezredeset és azt üzentem, hogy ha képviselőtársaim becsületszavukat adik, hogy Budpestre feljönnek és itt jelentkeznek . . . (Óriási zaj. Felkiáltások : Kinél ?) akkor engedjék őket szabadon. Nem akartam szigorú intézkedéseket tenni és bíztam abban, hogy Budapestre jönnek és nálam jelentkeznek. (Óriási zaj. Felkiáltások Kinél tartoznak jelentkezni? Miért?) Azt hittem, hogy a képviselők érdekében járunk el, ha nem hagyjuk őket ott. A képviselő uraktól azt az értesítést kaptam, hogy hajlandók engem felkeresni. Én elmentem a lakásukra és ezzel is előzékenységet tanúsítottam velük szemben. Tájékoztattam őket arról, hogy miért kellett ezt az intézkedést megtennem, közöltem, hogy további erőszakos rendszabályokat velük szemben alkalmazni nem kívánok, feltéve, hogy Budapesten maradnak. Meg akarom állapítani, hogy az intézkedéseket kizárólag vagy én, vagy az alám rendelt Hatóságok tették és senki más. Én ezért a teljes felelősséget vállalom. A kormányzó urnak ebben a kérdésben semmiféle ingerenciája nem volt. Az ügy a mentelmi bizottság előtt van. Megkértem a Mentelmi bizottság elnökét, hogy lehetőleg már holnap hívja össze sürgősen a mentelmi bizottságot, hogy az egész kérdést nyíltan feltárhassa. A mentelmi bizottság ítélete után felemelt fővel váhatom a nemzet ítéletét. (Taps a kisgazdapárton.) Azután 5 perc szünet következett. Szünet után Hencz Károly a második bíráló bizottság előadója terjeszti be a bizottság jelentését Jármy József képviselő megválasztása ellen beadott panasz tárgyában. A panaszt a bizottság elutasította és Jarm Józsefet véglegesen megválasztott képviselőnek jelentette ki. Ezuán Andrássy Gyula gróf állott fel szólásra. Andrássy beszéde elején vázolta azokat a körülményeket, amelyek miatt IV. Károlynak a forradalom kitörése előtt Bécsbe kellett mennie. Andrássy szerint IV. Károly a forradalom kitörésekor nem térhetett vissza Budapestre, mert nem akarhatott polgárháborút. Nem akar Rassay képviselőnek a királykérdéshez fűzött fejtegetéseivel részletesen foglalkozni. Az ő fejtegetéseivel szemben mereven ragaszkodik ahhoz a meggyőződéséhez, hogy Magyarország ezeréves alkotmánya és a legvitálisabb érdeke egyaránt követeli azt, hogy ez a nemzetgyűlés megtalálja az utat a törvényes megoldáshoz. Pártja nevében bejelenti, hogy bizalommal van a kormány iránt. — Támogatja azt, mert a miniszterelnök programmja teljesen megfelel a kereszténypárt programja jónak. A miniszterelnök, intézményig kívánja biztosítani a kereszténytársadalom megerősítését. Ennek a feladatnak nem lehet célja egyes osztályok érdeke. A miniszterelnök programmjában a legfontosabb rész a szociálpolitika. Szükséges, hogy az a viszály, amely a munkás és a többi osztály között fennállott megszűnjön. Amikor a kormány a szabadforgalomra tér át, gondoskodni kell arról, hogy az ellátatlanok megkapják szükségleteiket. Ami a jogrendet illeti ezalatt azt érti, hogy minden hatósága saját hatáskörét tartsa be és azt túl ne lépje. Úgy súlyt helyez arra, hogy a katonaság ne avatkozzék be a közigazgatásba. Pártja nevében ismételten kijelenti, hogy a kormány munkásságát támogatni kész. Benicsky Ödön szólal fel. Két sürgönyt mutat be, amelyekkel állításai valóságát bizonyítja az igazságügyminiszter állításával szemben. Tomcsányi igazságügyminiszter előadja, hogy a sürgöny azért adhatott félreértésre okot, mert a kormány tagjai azokban a kritikus időkben állandóan a kormányzói palotában tartózkodtak, hogy az irányítás egy kézből történjék. Tasnády Kovács József a jóindulat álláspontjára helyezkedik a kormánnyal szemben. A kormányelnök programmja a keresztény nemzeti eszme diadalát jelenti, mert a miniszterelnök kilátásba helyezte a destruktív tényezők letörését. Ezért örömmel üdvözli a programmot. A nemzetgyűlés feloszlatása segíthet a helyzeten. (Budapest.) A politikai érdeklődés középpontjában úgyszólván kizárólag Keniczky Ödön tegnapi beszéde áll. Meskó Zoltán ez ügyben így nyilatkozott: — Nem marad más hátra, minthogy felkérjük a kormányzó úr őfőméltóságát, hogy oszlassa fel a nemzetgyűlést és az uj választásokon döntsön a nemzet. Berky Gyula a következő nyilatkozatot tette: — Csak a nemzetgyűlés feloszlatása segíthet. Dömötör Mhály így nyiladozott: — Annak idején figyelmeztettem a kormány tagjait, hogy vegyék komolyan azok munkáját, akik a húsvéti eseményeket előidézték. Ezt az ügyet ki kellett volna vizsgálni és akkor ma nem volna ok egy csomó ember letartóztatására. A kormányzóról és a hadseregről nem lehet úgy beszélni, ahogy azt