Miskolczi Napló, 1921. június (21. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-25 / 142. szám

2 Mi okozza a rossz időjárást? A már hetek óta tartó fagyos, rossz idő­járás okai felől Csorba György ref. főgimná­­ziumi igazgató, a kiváló meteorológus a követ­kezőkben volt szíves informálni a Miskolczi Napló munkatársát: — A májusban esedékes fagyos napok, melyek néha júniusra tolód­nak át, megérkeztek és aktuálissá tették azt a mindig felvetett kérdést, mi okozza ezeket? Egyáltalában az időjárás törvényeinek megismerése mindig nagyban foglalkoztatta az emberi elmét, mindig figyelték az időjárás változásait. Ennek dacára is a kérdés lényegével szemben még ma is tanácstalanul állunk, mert az időjárás alakulására oly tényezők is hatnak, melyeket nem ismerünk eléggé Ezért a természet összes jelenségei között alig van egy is, melynek oly kevéssé ismernénk a törvényeit, mint az időjáráséit. Magát a május körüli hűvösebb éjjelek közvetlen okát ismerjük. Ez nem egyéb, mint a talajnak nagyobb mérvű lehűlése a kisugárzás erős­sége folytán. Ez utóbbi azért nagy, mert a levegő páratartalma, amely csökkenteni szokta a talaj kisugár­zását, éppen május tájékán még csekély, másrészt ugyanakkor a legfelsőbb levegőrétegek hőmérsék­lete az egész évben legcsekélyebb. A talaj éjjeli lehűlése ezen a két okon kívül még azért nagy, mert viszont a földkéreg meleg mennyi­sége, mely a kisugárzást pótolná s amely melegkészletet a föld a nappali időben való napsugárzás el­nyeléséből szerez, még ekkor kicsiny. Hogy most az általában hűvöses éjjeleken kívül egyes napokon a föld felszínének még erősebb le­hűlése és a rajta levő növények megfagyása áll elő, annak magyará­zata az, hogy az éjjeli kisugárzást előidéző okok valamelyike hirtelen erősen megnövekedik. Ez pedig nem egyéb, mint a levegőrétegek hűvössége. Úgy a hűvös éjjelek, mint az éjjeli fagyok fő oka tehát fel van ismerve a levegőrétegek ez időtájban való alacsony hőmérsék­letében. De hogy ezt viszont mi okozza, arról ismereteink bizony­talanok. Valószínűnek tartják, hogy a tavaszi olvadáskor az északi sark­vidékről az Atlanti óceánon levonuló óriási jéghegyek május táján ér­kezvén Svédország és Norvégia irányába, lehűtik a levegőt s e hűvös jég átáramlik Középeurópába. Éjjeli fagyok idején ennek a hűvös áramlásnak még nagyobb­nak, erősebbnek kell lenni. Valóban megfigyelték, hogy a legnagyobb légnyomás, barometrikus maximum és a legkisebb légnyomás, baro­metrikus minimum köz­ül, melyek között a levegőáramlás a legerő­sebb szokott lenni, az éjjeli fagyok idején az első Svédországba, a másik a magyar alföld közepetájára esik. Ezért tartják az úgynevezett fagyos szentek elnevezést dire­kt magyar eredetűnek. Ezek a körülbelőleges ismereteink és vélekedéseink a május körüli hűvös éjjelekről és a néha történő fagyásokról. Orosz hadüzenet Japánnak ? (Berlin.) Reváli híradás szerint a szovjet kormány közölte a szövet­séges hatalmakkal, hogy Oroszor­szág hadat üzent Japánnak, mert a japánok az ellenforradalmárokkal együtt Keletszibériának egyes ré­szeit megszállva tartják. MISKOLCZI NAPLÓ Szombat, június 25 Július 2-áig lehet közellátásra jelentkezni (Saját tudósítónktól.) Az utolsó napokban nagy tömegekben jönnek a jelentkezők a városi közélelmezési hivatalhoz, ahol ez a tömeges je­lentkezés a munkában nagy torló­dást okoz. Mai napig 1500 család jelentkezett körülbelül hatezer sze­méllyel hatósági lisztellátásra. Mint­hogy pedig ez a szám még mindig kisebb annál, mint amennyit a ha­tóság vár, ennélfogva a jelentkezési határidőt június 25-től július 2-áig tolták ki. Csontha Dezső közélel­mezési tanácsnok azért intézkedett így, hogy senki ne maradjon ki a hatósági ellátásból, aki arra jogosult. A rendelet szerint csupán ipari mun­kások és segédmunkások, továbbá keresetképtelen vagyontalanok és segéd nélkül dolgozó kisiparosok tarthatnak igényt közellátásra. Mások hasztalan próbálkoznak és így tel­jesen felesleges a jelentkezés is. A jelentkezési határidő meghosszab­bításáról a polgármester holnap hirdetményt fog kiadni. A kultuszkormány sürgeti a művésztelep ügyének végleges elintézését (Saját tudósítónktól.) A polgár­­mester legutóbb levelet kapott, amelyben Pekár Gyula államtitkár sürgeti a miskolczi művésztelep ügyének a város részéről mielőbbi végleges elintézését. A levélben az államtitkár ismét kiemeli azokat az előnyöket, amelyeket a művésztelep létesítése a városra jelent. Megem­líti, hogy évente hét hónapra le­hozzák a fővárosi festőiskolát, ami­nek a város forgalma szempontjá­ból vannak nagy előnyei. Ezenkívül kerámiai iskolához és textiliparii is­kolához jutna hozzá Miskolcz és ezek mellett csupán a művésztelep évi fentartási költségeinek felét kel­lene magára vállalnia a városnak. A tanács mai ülésén a helyettes polgármester felvetette az eszmét, hogy abban az esetben, ha teljesítik a kultuszkormány feltételeit, kösse ki a város, hogy megkapja a mű­vésztelep létesítésére felhasznált in­gatlant és berendezéseket, ha a kultuszkormány egyszer megszün­tetné a művésztelepet. . Nem szállítják le a megyében a bányá­szok munkabérét (Saját tudósítónktól.) Wal­tner Aladár pénzügyi h.-államtitkár, mén­termelési kormánybiztos legutóbb Gallov Károly bányafőtanácsos, a borsodi bányabiztosság vezetőjének kíséretében v­égigjárta a borsodi és környékbeli bányákat és tájéko­zódott a termelési viszonyokról. Ózdon pedig értekezletre hívta össze a bányák üzemvezetőit és a munkások szociális helyzete felől érdeklődött. Az értekezleten szóba került az a kérdés is, hogy a ko­rona értékének emelkedése és a kereskedelem bizonyos ágaiban be­következett olcsóbbodási folyamat nem teszi­­ indokolttá a bányászok munkabérének leszállítását? Az értekezlet azonban úgyszól­ván egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bányászok munkabérének leszállására még nem alkalmas az idő és viszonyok, mivel egy ilyen mozgalommal meg kell várni a korona értékének stabi­lizációját, másrészt a munkásoknak alkalmat kell adni arra, hogy a ked­vezőtlen viszonyok után a jelenlegi —­ amennyiben annak nevezhető — olcsóságot kihasználva ruhaneműe­­ket és hasonló cikkeket vásárol­hassanak maguk, illetőleg család­tagjaik részére. Ezért a bérleszállítást a viszo­nyok további kialakulásától teszik függővé és csak ha a körülmények és az általános gazdasági helyzet teszik indokolttá az ilyen mozgal­mat, kezdenek tárgyalásokat ilyen irányban a munkásokkal. Hétfőn kilakoltatnak három volt trafikost (Saját tudósítónktól.) A lakáshiva­tal tudvalévően a trafikhelyiségek kérdésében legutóbb úgy döntött, hogy három volt trafikengedélyes­nek e hó 25-én felebbezésre való tekintet nélkül ki kell költözködnie az általuk elfoglalt helyiségből, a többi öt régi trafikengedélyesnek pedig felebbezésre adtak alkalmat és csak a lakásbíróság ilyen értelmű határozata után kell átengedniök he­lyiségüket az új engedélyesek ré­szére. Jogászkörökben ellenkező véle­ményekkel fogadták a lakáshivatal döntését és vannak jogászok, akik azt mondják, hogy a lakáshivatal­nak mind a nyolc esetben egyér­telműen kellett volna eljárnia. Meg­történhetik ugyanis, hogy a tör­vényszék a régi engedélyesek hely­zetének alapos mérlegelése után — miután egyetlen trafikos sem foglalkozott kizárólag trafikáruk eladásával, hanem mást is árult az üzlethelyiségben — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a volt trafikosok nem kötelesek egyszersmind a helyiséget is áten­gedni az új engedélyesek részére. Ebben az esetben a 25-én felebbezés nélkül való kiköltözésre ítélt enge­délyesek sérelmet szenvednének, miután­­ esetleg velük szemben is hasonlóan járt volna el a lakás­bíróság, ha nekik a felebbezésre alkalmat adnak. Ezért a törvényszék döntését mindenfelé nagy érdeklő­déssel várják. A három volt trafikengedélyes, Szőke Gyuláné, Neumann Simonné, és Groszmann Jakab — értesülé­sünk szerint — különben nem mu­tatnak nagy hajlandóságot a helyi­ségből való kiköltözésre és állítólag kijelentették, hogy csak karhatalom­nak engednek. Ma délelőtt a lakás­hivatal vezetősége úgy határozott, hogy e hó 27-én, hétfőn kilakoltatja a három volt trafikengedélyest, ha ezek eddig a terminusig nem adják át az általuk elfoglalt helyiségeket az új engedélyeseknek. Csehország és Románia ke­resik a magyarok barátságát (Budapest.) A magyar igazság erejét és a magyar álláspont jogos­ságát semmi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy Csehország most már másodízben keresett mó­dot és alkalmat arra, hogy barátsá­gos megegyezést kössön Magyar­országgal. A Marienbadban talál­kozó magyar és cseh delegátusok tanácskozása valóban fontosabb a brucki tanácskozásoknál és kedve­zőbb hatással is fog járni. Románia is mindinkább a meg­egyezést keresi Magyarországgal és kerüli az ellentétek kiélezésének még a látszatát is. A kisentente ugyanis sok mindent letagadhat és rengeteg rágalmat terjeszthet rólunk, de azt, hogy élünk, hogy vagyunk és mindenekelőtt leszünk, nem vitat­hatja el. (Marienbad.) Benes dr., cseh kül­ügyminiszternek a cseh előadókkal való tanácskozása után délelőtt 10 órakor, Teleki Pál gróf dolgozó­­szobájában megkezdődött a minisz­terek értekezlete. A tárgyalás mene­téről szóló tegnapi kedvező jelentés után azt az indokolt reményt táp­lálják, hogy a tanácskozást még a mai nap folyamán befejezik. Tőzsde. (Zürich.) Devizanyitás: Budapest 230, Berlin 825, Newyork 590, Prága 805, Bukarest 920, Zágráb 405, Bécs 110, Milánó 2825, Varsó 37, Osztrák lebélyegzett 86. (Budapest.) Zárlat. Valuták: Na­poleon 815—35, font 950—70, dol­lár 247 V2—57 W*, francia frank 2020-50, márka 350 -65, lira 1225— 40, osztrák korona 36­72—38 Wa, rubel 60—62, lei 385—395, szokol 355—65, korona és frank dinár 655 — 75, lengyel márka 17—19. Értékpapírok: Magyar Hitel 1550, Osztrák Hitel 600, Angol-Magyar 700, Leszámítoló 725, Magyar-Olasz 300, Hazai bank 540, Salgó 3250, Rima 1950, Közút 895, Délivasút 920, Államvasut 1900, Anglobank 640, Iparbank 540, Forgalmi bank 700, Földhitelbank 2050, Merkur 400, Kereskedelmi Bank 6225, Köz­ponti 650, Belvárosi 715 Lipótvárosi 2850, Egyesült budapesti lak. 2050, Jég 550, Borsod-Miskolczi 2423, Konkordia 1809, Gizella 1375, Hun­gária 1700, Viktória 7000, Beocsini 4300, Szászvári 1925. (Zürich.) Devizazárlat. Budapest 230. (Bécs.) Devizazárlat. Budapest 269. Bankettek és mulatságok megtartására legszebb hely a népkerti Vigadó. 4 Pannoma-kaveház I I i Libacomb I Libamáj € hideg buffet 1921. junius 24. pénteki ÁRJEGYZÉKE: Vagdalt libamell salátával K 40 K 35 K 35 & » I­­I­II Libakocsonya ^ Sertésoldalas salátával 4! Sertéskaraj salátával I Borjasz egy salátával I I K 30 » I I­I­I K 30 K 30 K 30 Füstölt kolbász mustárral K 20 Szamóca tejszínhab- és cukorral K 15 Polgári Kőbányai Dupla Malátasör 1­­­­ Minden sülthöz egy adag sajt. LÖWY MIKSA, kávés.

Next