Miskolczi Napló, 1922. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
t állapítani, hogy milyen eredményt érne el, ha törekvései sikerrel járnának. Én úgy érzem, hogy az integritás helyreállításának útja az, hogy elutasítsuk magunktól a Habsburg-restauratio gondolatát, mert így tudják majd felvenni az érintkezést a szomszéd államokkal. De lehet, hogy tévedünk és annak az álláspontnak van igaza, amely a területi integritás gondolatát a restaurációhoz köti. Komolyan és becsületesen kell képviselni saját álláspontunkat, de ha úgy látszik, hogy az ország érdekeinek a másik álláspont felel meg jobban, ki ne mondaná azt, hogy átadjuk helyünket, próbálják meg ők a nemzet megmentését. Próbálják meg ők az országot megmenteni. (Szterényi József : Ez korrekt, objektív felfogás.) Csak az a politika hibás, amelyik hetven százalékra kiegyezik, ma legitimista, holnap pedig Habsburgellenes, ma Franciaország felé orientálódik, holnap Németország felé. (Jávos Antal : Ki csinálja ezt ?) Az a miniszterelnök, akit ön támogat, Pécsett kibontotta a legitimizmus zászlaját. (Rakovszky István : ügy van ! Kétszínű játékot űz !) Ez nem az a politika, amelyre nekünk szükségünk van. Kérdem, lehet-e szó szabad királyválasztásról, mikor nem tudjuk, hogy a kormány milyen hatalmaktól teszi függővé választási jogunkat? A magyar királyság kérdése mindaddig nem oldható meg, ameddig olyan államok vesznek körül bennünket, amelyek mindegyikének érdekköre ellentétes a mienkkel. A detronizációs törvénnyel kapcsolatban javasoltam, hogy az összes Habsburgokat zárjuk ki. Bethlen akkor nem fogadta el indítványomat és a Habsburg-ház tagjainak megmentése érdekében kötötték a későbbi lealázó szerződést. Várjon azért indítottuk meg a mozgalmat, hogy a megkoronázott királyt elküldjük és helyette egy másik Habsburgot hívjunk ? Kérdem, hogy ha már a detronizációs törvényt meghozták, miért nem vonták le annak konzekvenciáit? Sehol sem látom, hogy a volt királyi ház tagjait megillető kiváltságokat megszüntették volna. Nincs király, nincs királyi család, hát miért nincs hatályon kívül helyezve a büntető törvénykönyvnek a király és családjának védelmére vonatkozó része. Nincs király, de van főudvarnagyi bíróság. Ez megmosolyogni való anakronizmus. (Zaj a kisgazdapárton.) Ezután benyújtja határozati javaslatát, majd szünetet kér mire az elnök az ülést felfüggeszti. A Ganz-gyári sztrájk (Fővárosi tudósítónktól.) Kandó Kálmán, a Ganz Danubius és társa, hajó és vaggongyár igazgatója a következő felvilágosítást adta: — A kezdődött tárgyalás eddig semmi eredményre nem vezetett. Lehet, hogy a munkások tárgyalásán történik majd valami, annyi bizonyos, hogy a munkások ismét dolgozni akarnak. — Mi készséggel felvesszük az elejtett fonalat, ha megfelelő számú munkás jelentkezik munkára, mi megindítjuk a gépet. Friedrich István újabb mentelmi sérelme. (Fővárosi tudósítónktól.) Friedrich István ma délben a nemzetgyűlés folyosóján elmondta, hogy újabb sérelem esett mentelmi jogán. Lakásának környékét ugyanis detektívek szállták meg, akik még délben is ott vannak. Más képviselőkkel is hasonló intézkedést tettek. MISKOLCZI NAPLÓ Szombat, 1922 január hó 14. Andrássy Gyula gróf a választójogról és miskolczi beszámolójáról nyilatkozik a Miskolczi Naplónak. — A Miskolczi Napló budapesti munkatársától. — A politikai helyzet a mai napia még jobban összekuszálódott. A politikai és parlamenti helyzetnek legfontosabb kérdésévé a választójog nőtte ki magát. Eddig politikai körökben úgy tudták, hogy az indemnitási vita letárgyalása után legelőször is a kormány által benyújtandó választójogi javaslat letárgyalására kerül sor. A nemzetgyűlésnek még hátralevő idő, február 16-ig való működése az első intenciók szerint kizárólag az indemnitás és az új választójog megtárgyalásában merült volna ki, hogy azután február 16-ra lehetséges legyen a választójogi javaslatnak törvényerőre emelkedése. A kormány azonban, amint a Miskolczi Napló fővárosi munkatársa legújabban értesül, az indemnitási vita letárgyalása után a főrendiházi reformot veszi elő és az még a mai nap folyamán a közjogi bizottság elé kerül. Az indemnitási vita elnyújtását még az a körülmény is fokozza, hogy a tegnapi napon nem sikerült megszerezni a nyolc órás üléseket. Az ötven aláíró közül, akik tudvalevőleg a sürgősség kimondását kérték, csak negyvenhatan voltak jelen a szavazásnál és igy a sürgősség kimondása ismét kétnapi halasztást szenved, mert csak ma fogják ismét benyújtani a sürgősség kimondására vonatkozó kérelmet és e fölött a legjobb esetben csak holnap lehet szavazni. A politikai helyzet kuszáltságára tehát nagyon jellemző, hogy épen azok voltak távol a szavazáskor az ülésteremből, akiknek eminens érdekük lett volna a szavazás a javaslat sürgős letárgyalása. Most már az indemnitási javaslatnak elnyújtása, a főrendiházi javaslatnak beterjesztése és tárgyalása, amelyhez ismét nagy és kipróbált szónokok fognakhozzászólani, annyira igénybe veszik a nemzetgyűlés még hátralevő rövid idejét, hogy a választójog reformpártaik megtárgyalására valószínűleg nem marad majd elég idő. Az a tény, hogy a nemzetgyűlés február hó 16-án feltétlenül befejezi működését. Ehhez minden párt egyaránt nagyon ragaszkodik. A mostani politikai kuszáltságra való tekintettel megkérdeztük Andrássy Gyula grófot, Miskolcz belső kerületének képviselőjét, aki kérdésünkre a következőkben nyilatkozott: " A politikai és parlamenti életnek legfontosabb kérdésévé a választójog lett. Kormányt körökben a Friedrich-féle választójogot nem tartják megfelelőnek és ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetgyűlés hátralevő ideje alatt feltétlenül letárgyalja a kormány által benyújtandó választójogi törvényjavaslatot. Azonban az indemnitási vita elnyújtása és legújabban a főrendi házi javaslatnak a nemzetgyűlés elé való terjesztése, nagyon megrövidítik a hátralevő időt, úgy, hogy az újj választójogi javaslat február 16-ig valószínűleg nem fog törvényerőre emelkedhetni. Azt a gondolatot, amely a mai, tehát Friedrich-féle választójognak megváltoztatását tartja szükségesnek és pedig olyanformán, hogy azt szűkíteni akarja, teljesen elhibázottnak tartom. Végzetes botlás lenne ez, mert egy nagyobb arányú visszacsinálás a választójog terén borzasztóan megbosszulná magát, és nem csak a kizárt tömegeket keserítené el, hanem egyenesen lehetetlenné tenne minden harmóniát a különböző társadalmi osztályok között. — Ezzel korántsem akarom azt mondani, hogy én helyesnek tartom a Friedrich-féle választójogot. Minden esetnre szükségesnek tartanék bizonyos változtatásokat. A magam részéről a lajstromos választásnak vagyok híve és leghelyesebbnek azt tartanám, ha az aránylagos választójog volna valamilyen alapon megvalósítható. Mert szerintem csakis ez biztosítja azt a lehetőséget, hogy a magyar intelligencia súlyának és értelmének megfelelő mértékben kerülhessem be a parlamentbe. Már csak azért isszükségesnek tartanám a választójognak bizonyos irányú megreformálását, mert ez teljesen megváltoztatná a nemzetgyűlés mai képét. Abban az esetben, ha február 36-ig, a nemzetgyűlés mandátumának lejártáig a nemzetgyűlés nem tudná megszavazni és törvényerőre emelni a begyújtás előtt álló választójogi javaslatot, az 1920. évi I. t.-c. alapján lehetetlennek tartom, hogzy a kormány rendeleti után újból a Wekerle-féle választójogot léptethesse életbe. Ez ugyanis beleütközik a mostani törvényes felfogásba, így tehát más mód nincs: vagy le kell tárgyalni és megszavazni február 36-ig az új választójogi törvényjavaslatot, vagy pedig a Friedrich-féle választójog alapján kell megejteni az új választásokat isláspontomról. Az időt pontosan megmondani nem tudom, de már közvetlen környezetemmel beszéltem is erről és rövidesen az időpontot is meg fogom mondani. Arra a kérdésre, hogy belép-e a most alakuló keresztény ellenzéki centrum Friedrich-pártjába, vagyis a városi elemekre támaszkodó keresztény pártba — Friedrich István pártjába —, Andrássy Gyula gróf a következőket válaszolta: — Még egyáltalában nem siét tudni, hogy ez a keresztény ellenzéki centrum kialakul-e ilyen formában és éppen azért korainak tartom, hogy erről bármit is beszéljek. Mindenesetre egyelőre várakozó álláspontra helyezkedem, mert az egész politikai helyzet kulcsa a keresztényi párt legközelebbi döntő értekezletében van. Amint a Miskolczi Napló budapesti munkatársa értesül, ezt az értekezletet, amelynek megtartását eredetileg szombatra tervezték, a jövő hétre halasztották. Rátkay Károly dr. Andrássy Miskolczra jön. Megkérdeztük ezután Andrássy Gyula grófot, tekintettel arra, hogy’ a kegyelmes urat eredetileg párton kívüli programmal választotta meg Miskolcz belső kerületének közönsége, közben pedig a kereszténypárt vezérévé lett és akkor szükségesnek tartotta, hogy beszámoló beszédet tartson, nem tartja-emost újból szükségesnek azt, hogy megjelenjék Miskolczon és beszámoljon arról, hogy miért lépett ki m a, kereszténypártból, miyen álláspontot foglal el ezután és milyen utat lát a leghelyesebbnek a politikai kibontakozásra ! Andrássy Gyula gróf erre a kérdésre a következőket mondta: — Feltétlenül el fogok menni Miskolczra. Szükségesnek tartom, hogy választóimat felvilágosítsam a személyemmel kapcsolatos támadásokról és a mai politikai helyzetben elfoglalt ál- Egy mindenessegédmunkás azonnal felvétetik Klein, Ludvig és Szelényi R.-t. könyvnyomdájában. 3 TŐZSDE. (Budapest. Zárlat, január 13.) Értékpapírok : (Becs.) Zárlat: Magyar korona —•— Kifizetések : Budapest —■— Napoleon Budapest Varieták : 2440 Rubel 56* Ang. font Lei 500 Dohár 636 Sokol 1005 Francia fr. 525 Korona és Márka 3-38-0 frankdinár 830 Lira 27 Lengy.m.— Osztr. k. 9-5 Svájci fr.— Magyar Hitel 1890 Viktória 7851 Osztrák Hitel 1000 Beocsiai 5950 Angol-Magyar 735 Északmagyar 3600 Leszámítoló 755 Szászvári 3951 Magyar-Olasz 300 Újlaki— Jelzálog 315 Urikányi 5971 Hazai Bank 630 Adria 625 Salgó 5200 Atlantika 2551 Rima 2385 Ganz-Danub. 3430C Államvasut 4060 Ganz Villám. 600 Pesti Ház. E. 24850 Schlick 1041 Borsod-Misk. 3325 Nasici 17801 Gizella 2625 Neuschloss • 681 Hungária 2440 Miskolczi vili.— (Zürich.)Nyitás: Budapest: 325 (Zürich.) Zárlat. 825 Milano 2231 Berlin 265 Prága 835 Holland 18975 Zágráb 161 Newyork 516 Bukarest— London 2175 Bécs 1. Páris 4155 Osztrálebélyegz. Varsó is (Budapest.) Terménytőzsdezárlat : A terménytőzsdén a hangulat nyomott, ami árhanyatlást idézett elő. A piac különösen kenyérmagvakban az lehelen. A búza 70—75 ponttal esett zab és tengeriben az irányzat lanyha áruk 25—30 ponttal esett. Tengeriben volt kereslet, árpát is vásároltak állítólag a sörgyárosok. A malmoi tartózkodnak a vásárlástól. Hivatalos árjegyzés : Búza tiszavidéki 2175— 200, egyéb 2105—90, rozs 1380— 400, takarmányárpa 1700-50, sör árpa 1750 —1825, köles 1500—600, zab 1475 —1515, tengeri 1975—2020 repce 2600—800, korpa 1090 1100