Miskolczi Napló, 1922. június (22. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-24 / 141. szám
XXII. évfolyam. 141 (6121.) szám Ara 5 korona Szombat, 1922. junius 24 E'Sfizetési árak úgy helyben, mint vidékre i Egész évre 1200 korona tapható minden Fél évre 600 korona áblapárosítónál I Hegyed évre 300 korona Felelős szerkesztő i FEHÉR ODÓM Kiadóhivatalt Miskolcz, Hunyadi u. 2. Telefon 114 Szerkesztőségi Erzsébet tér I. sz. Telefon 315 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóba intézendők* Az ellenzék nem hajlandó tudomásul venni az indemnitási javaslatban a választási rendeletet (Fővárosi tudósítónktól.) Kormánypárti oldalról magabb került forgalomba, hogy, az indemnitási javaslat többek között olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a választójogi rendelet és az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek jóváhagyását kívánja, illetve ezekre a nemzetgyűléstől felmentést kér. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a kormánypárt vezetőköreiben a következőket mondották: — A választási rendeletéit a nemzetgyűlésnek okvetlenül tudomásul kell vennie. Ez azonban semmi körülmények között nem jelenti a rendelet törvényerőbe emelését. Illetékes helyen senki sem gondol arra, hogy ennek a rendeletnek alapján kell a nemzetgyűlésnek új választójogi törvényt alkotnia. Azonban a nemzetgyűlés jóváhagyó tudomásul vétele múlhatatlanul szükséges. Az indemnitásba foglalt rendelkezés egyébként még mindig lehetővé teszi az ellenzék számára azt, hogy az ötéves parlamenti kampány alatt a választójog kérdését felvethesse. Ez a hír a nemzetgyűlés folyosóján ma délelőtt nagy megbeszéllés tárgya volt. Az ellenzéki pártok el vannak szánva arra, hogy egy ilyen rendelkezés ellen a Házban felveszik a legélesebb harcot és egy okkal többet látnak arra, hogy a választási viszszaéléseket a legszélesebb keretek között szóvá tegyék a nemzetgyűlésiben. Illetékes helyen egyébként kijelentették, hogy az indemnitási törvényjavaslatnak ez a szakasza az 1920. évi X. törvénycikkben foglalt rendelkezés analógiájára készült s csupán annak bizonyságát tartalmazza, hogy a hivatkozott rendelet alapján a kormánynak jogában állott a választójog kérdésének rendeleti úton való elintézése. Az ellenzék semmi esetre sem hajlandó a választási rendeletekért a kormánynak a felmentést megadni. Kassay Károlyi ebben az ü°'\|ben a következő nyilatkozatot tette: — Abban a pillanatban, amikor ilyen szakaszszal jönnek a Ház elé, természetes, hogy egy teljesen érdemi választójogi vita indul meg, amely nemcsak a választásokkal, azok lefolyásával és a visszaélésekkel foglalkozik, hanem érdemiben a választójog kérdéseit is kritika tárgyává teszi. Ez a szakasz ugyanis azt jelentené, hogy ez a jövőre nézve az esetleges új választásoknál is zsinórmértékül szolgálhat. Az ellenzék részéről nem lehet vita tárgya, hogy, a felmentést a kormánynak sem a választásokért, sem a választási rendleletekért semmi szín , azt meg nem adjuk. A kormány ma délután hat órára tervezi az ellenzék vezető férfiaival megindult közös megbeszélés folytatását, amely az indemnitás és a pénzügyminiszter adójavaslatainak lehető sima keresztülvitelét célzza. Az ellen-zék tagjai azonban a déli órákig még nem kapták kézhez az értekezletre szóló meghívót. Az ellenzék körében kevés reménynyel néznek a délutáni tanácskozások folytatása elé, mert nem valószínű, hogy a kormány az ellenzék által felállított báromi követelés teljesítésébe belemenjen. Kállay pénzügyminiszter hat hónapos indemnitást kér. (Fővárosi tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 óra után nyitotta meg Gaálraszton elnök. Bejelenti, hogy Köttevényi István sürgős interpellációira kért és kapott engedélyt a vidéken elharapódzott állatveszettség sürgős meglátása tárgyában. A Ház az interpelláció meghallgatására a napirend letárgyalása után tér át. Ezután a képviselőknek négy osztályba való sorolását kérte az elnök. Bejelenti, hogy, az első osztályba 58, a többibe pedig 57— 57 képviselő sorsolandó ki. Az elnök megejti a sorsolást, majd bejelenti, hogy a napirend szerint következik kétt jegyzőnek és a nemzetgyűlés bizottságainak megválasztása. A választások megejtése előtt az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után megejtették a szavazásokat. A két jegyzői állásra Csík József keresztény ellenzékit és Hebelt Ede dr. szociáldemokratát választották meg. Következik a bizottságok megválasztása. Sorba megválasztják a közigazgatási, közoktatásügyi, pénzügyi, munkaügyi, véderő, mentelmi, összeférhetetlenségi, igazságügyi és kereskedelmi bizottságok tagjait. Beterjesztették az indemnitási javaslatot. Kállay Tibor pénzügyminiszter benyújtja az 1922—1923. évi költségvetést és kéri, hogy a javaslatotegyenesen a pénzügyi bizottságthoz tegyék át. A javaslatiban a pénzügyminiszter hat havi indemnitást kér. Gaál Gaszton elnök bejelenti, hogy a javaslatot ki fogják nyomtatni és a pénzügyi bizottsághoz teszik át. Majd így folytabba: — Felhívom a most megválasztott bizottságokat, hogy alakuljanak meg ésarról lehetőleg még ma tegyenek jelentést. Felhívom továbbá a képviselő urakat, hogy még a holnapi ülés előtt, negyed 10 órakor alakítsákmeg bizottságaikat. Felhívom végül az öszszeférhetetlenségi állandó bizottság megválasztott elnökét, elnökhelyettesét és tagjait, hogy a legközelebbi ülésen, tehát holnap, eskütétel végett jelentkezzenek. A bizottságok megalakítása idejére az ülést tíz percre felfüggesztem. A bizottságok megalakulása. Az elnök szünet után megnyitja az ülést,és jelentést tesz a szünet közben megalakult bizottságokról. A pénzügyi bizottság elnöke Ráday Gedeon gróf, a földmivelésügyi bizottság elnöke Mayer János, a külügyi bizottság elnöke Teleki Pál gróf, a mentelmi bizottság elnöke Fáy Gyula, a közigazgatási bizottság elnöke Putnoky Móric, a közjogi bizottság elnöke Kenéz Béla, a véderő bizottságé Karaffiáth Jenő, a közlekedésügyi bizottság elnöke , egyesül almy Lajos és a munkaügyi bizottság elnöke egri Nagy János. Az elnök ezután indítványozza, hogy a holnapi ülést délelőtt 10 órakor tartsák meg. A napirend első pontja az indítványos és interpelláciióis könyvek felolvasása lesz, majd az összeférhetetlenségi bizottság eskütétele, valamint a további teendők megbeszélése. A Ház így határozott. I Interpellációt az állatveszettségről. Ezután eöttevényi Szabó István interpellációja következett. Az elnöklést Huszár Károl veszi át. Szabó István interpellációjában azt fejtegeti, hogy 423 községben lépett fel az állatveszettség s az ellen orvoslást kér. Nagyatádi Szabó István földművesügyi miniszter azonnal válaszol. Beismeri, hogy az állatveszettség elleni szérum előállítása körül tényleg nehézségek vannak. De mindent el fog követni, csakhogy ezek leküzdhetők legyenek. A választ úgy az interpelláló, mint a Ház tudomásul veszi. A jegyzőkönyv hitelesítése után Huszár Károly háromnegyed 1 órakor berekeszti az ülést. Sztrájkkal fenyegetőznek az osztrák postások. (Bécs.) Az osztrák postások nagygyűlést tartottak, amelyen tízezer ember vett részt és elhatározták, ha ma estig kedvező elintézést nem kapnak a béremelésre nézve, akkor sztrájkba lépnek. E célból 24 órás ultimátumot nyújtottak be a kormánynak. Hlinka Árva és Szepes megye visszacsatolását követeli. (Prága.) Cseh sajtóiroda jelenti: A képviselőház jóváhagyta a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződést. Hinka beszédet tartott a felvidéki tótok között, amelyen Árva és Szepesvár megyei területek visszacsatolását követelte. Tőzsde. (Budapest.) A mai tőzsde bécsi hírek hatása alatt a kulszpiacon emelkedő árfolyamot váltott ki. A bécsi kifizetések Pesten valóságos ellanghurlása a budapesti paritás alatt tartotta az összes, érdekelt értékeket.A valutapiacon a korona 53 centimes zürichi jegyzésének hatása nem látszott meg az árfolyamokon, amelyek jóval a tegnapi záró árfolyamok alatt maradtak. A piac két fő értélkének, a dollárnak és a márkának alcsonyabb jegyzése rendkívül nagy érdeklődést vont maga után, amennyiben sok vevő jelentkezett bennük. Eleinte az árfolyamuk tényleg javultak, később azonban visszaesett. A márka határozottan lanyha irányzatot mutatott, míg a dollár ingadozó volt. Nyugati