Miskolci Napló, 1925. július (25. évfolyam, 145-167. szám)

1925-07-26 / 167. szám

Vasárnap, 1925 július hó 26. 2 MISE OLCI NAPLÓ — Kérnünk kell a kormányt — folyta­tja Vázsonyi — hogy fon­tolja meg az említett körülménye­ket és járuljon hozzá a lakások bé­rének havi részletekben való fize­téséhez. Egyben nyilatkozzék a la­kások fölszabadítása, valamint föl­mondása tárgyában is és mondja ki, hogy a lakás felmondásáról is le­het szó,­­h­a kellő mennyiségű lakás fog rendelkezésre állani. A kincstári haszonrészesedést helyettesíteni kell a kormány­nak progresszív adózással, és annak minden fillérjét lakás­építési akcióra kell fordítani. Erődi-Hamaeh Tihamér arra ké­ri a kormányt, hogy az építkezési anyagok áralakulását kísérje fi­gyelemmel és amennyiben azt lát­ná, hogy egyéni akciók és kartelek érdekei szerint alakulnak az árak, erélyes kézzel nyúljon abba bele, hogy rendet teremtsen. Fass József népjóléti miniszter válaszában kifejtette, hogy a mi­nisztertanács már két ízben is fog­lalkozott a lakáskérdéssel és azok­ról közléseket is adott ki. — Meg kell azonban állapítani, — mondotta a miniszter, — hogy a sajtóban ferde szempontokból fog­lalkoztak a kérdéssel és úgy tüntet­ték föl, olyan gyanúsítások foglal­tattak egyes közleményekben, mint­ha a kormány és a háztulajdono­sok szövetsége között valamiféle paktum vagy lekenyerezésféle ala­kult volna ki. Figyelembe kell venni, azt, hogy a hitelviszonyok a múlt évnegyed óta jelentékenyen javultak. A bankok betétállománya jelentékenyen megnövekedett.­­ Pénz tehát van és az igénybe ve­hető. Maga Vázsonyi Vilmos is el­ismerte, hogy a részletfizetés ked­vezményének nem kell olyan nagy jelentőséget tulajdonítani. A kor­mány álláspontja az, hogy a nehéz­ségeket méltányolni kell és úgy határozott, hogy a részletfizetést megadja ugyan, de kizárólag az augusztusi ház bérnegyedre, azzal a kikötéssel, hogy késedelmes fizetés esetén k­ésedelmi kamatot kell fizetni. — Ez ép úgy, mint az állami hi­vataloknál, havi egy százalékban állapítható meg. Akik részletek­ben óhajtják fizetni a házbért, — azok augusztus 1-e és 5-e között az augusztus hónapra járó lakbért kötelesek megfizetni a kincstári haszonrészesedés teljes össszegével együtt. A házbérnegyed második és harmadik hónapjában, ameny­­nyiben két részletben akarnak fi­­zetni, a házbéreket egy-egy száza­lékos késedelmi kamattal kötele­sek megtéríteni. Ezalól kiveszi a kormány azokat, akik valamilyen címen egy összegben jutnak a lak­bér járandóságukhoz. Egy összegben kell tehát fizet­ni a házbért a közalkalnazotak­­nak, az államvasúti alkalma­­zottaknak, megyei és városi tisztviselőknek és azoknak, a­kik általában egy összegben veszik fel a negyedévi lakbére­ket. — Ami a lakás­felmondást és felszabadítást illeti, a kormány ezt eredetileg 1926. évre tervezte. Re­mélni lehet azonban, hogy az 1926—27. évben be fog kö­vetkezni a felmondás, illetőleg a felszabadítás. A bizottság ülése még tart. Férfiingek, nyakkendők legolcsóbbak ! 1 I Poroson Traktort Olivér ekével, kombinált műtrágyaszóró vetőgépe­­l,­­­két, talajművelőgépeket, raktárról azonnal szállít , kedvező fizetési feltételekkel FRIED gépgyár Telefon: 4 — 93 sz.I A legitimista főurak között nem sikerült összehozni az óvadékot Beniczky Ödön szabadonbocsátására Beniczky családja teremti elő a kauciót — Beniczky felesége hazajön Amerikából Budapest, július 25. Fővárosi szerkesztőségünk tele­fon tudósít­ása: Megírta a Miskolci Napló, hogy a vizsgálati fogságban levő Be­niczky Ödön ügyében a legitimis­ta főurak megkísérelték, hogy megfelelő óvadékot teremtsenek elő és ennek fejében megkíséreljék szabadlábra való helyezését. Az is ismeretes, hogy a főurak akciója nem járt a kellő eredménnyel. Amint megbízható helyről érte­sülünk, most, Beniczky Ödön családja igyek­szik előteremteni a kauciót, hogy Beniczky Ödön ügyének fő­tárgyalását szabadlábon várhassa be-Egy másik értesülésünk arról szól, hogy Beniczky Ödön felesége, aki a legutóbbi időben Ameriká­ban karitatív tevékenységet fej­tett ki és egy nagy kórházban be­tegápoló szolgálatot látott el, urá­nak nehéz helyzetéről értesülve, előkészületet tett a Magyarország­ra való visszatérésre, sőt már hír szerint egy nagy személyszállító gőzösön útban van a főváros felé. Az egyik bíró szerint Márffy tanúi úgy vallanak, mintha előre összebeszéltek volna Budapest, július 25. A Miskolci Napló budapesti szerkesztőségének telefonjelentése: Zachár Ítélőtáblás bíró, tanácsel­­elnök ma folytatta a Márffy-féle perben a tanúkihallgatásokat. Há­romnegyed 10 órakor nyitotta meg az elnök a tárgyalást, megállapít­va, hogy Márffy József vádlottat elővezették, valamint a beidézett tanúk szintén, megjelentek. Két fegyverszakértő kijelentette, hogy a bombában talált alkatré­szek óraszerkezetbő­l valók. A har­madik fegyverszakértő ezzel szem­ben azon véleményének adott ki­fejezés­t, hogy gnsllózisinorra­ rob­bant a bomba. Az elnök a több íz­ben megidézett óraszakér­tőt hall­gat­ta ezután ki, aki kétségtelenül megállapítja, hogy a rugórészek órából valók. Minthogy az ügyész úgy látja, hogy a szakértők felfogása egy­mással ellentmondó, újabb fegy­­verszakértők m­egidézését indítvá­ny­ozza. Eziután az elnök Márffytól kér­dezi meg, hogy van-e valami meg­jegyezni valója a fegyverszakértők vallomásáral. Erre Márffy a bün­tető perrendtartás 377. szakasza alapján kéri, hogy írásban terjeszt­hesse elő megjegyzéseit. Az elnök azonban a kérésnek nem ad helyet, mire Márffy kijelenti, hogy hozzá­járul újab­b fegyverszakértők ki­hallgatásához. Ezután bevezetik az elnök elé a tanu­kat, aki között Márffy atyja és bátyja is szerepel. Az "elnök figyelmezteti őket, hogy a büntetőtörvények értelmé­ben nem kötelesek vallani. Az apa és fiú azonban kijelentik, hogy élni akarnak a törvényben biztosított jogukkal és vallomást tesznek. Az első tanú: Jager Jenő. Elnök: Mióta ismeri Mórffyt! Tanú: Tizenhét év óta. Elnök: Honnan ismeri közelebb­ről ? Tanú: A szomszédban laktunk. Elnök: Emlékszik-e, hogy há­rom évvel és három hónappal ez­előtt — április 2-án — Márffy lent járt Kismegyeren? Tanú: Jól emlékszem rá. Elnök: Emlékszik, hogy milyen nap volt? Tanú: Fekete vasárnap. Elnök: Honnan emlékszik ilyen pontossággal? Tanú: Néhány nappal a király halála előtt volt. Elnök: Pontosan emlékszik, hogy milyen napon volt? Hiszen a ki­rály szombaton halt meg, ez a hír Kismegyerre másnap, vasárnap ér­kezhetett meg és ön néhány nap­pal ezután látta Márffyt, akkor nem lehetett április 2-án? Tanú: Egész határozottan emlék­szem rá, hogy április 2-án volt Kismegyeren és beszéltem is vele. Elnök: Hát látta-e Márffyt ké­sőbb is Kismegyeren? Tanú­: Igen. Augusztusban ismét járt lent Márffy. Elnök: Beszélt is vele? Tanú: Nem, csupán elvált felesé­gemtől hallottam, hogy a vonat­ban látták, amint bejött Kisme­gyerre. Ifj. Jäger Jánost hallgatják ki ez­után, aki elmondja, hogy hallomás­ból tudja, hogy Márffy április 8-án Kőszegen járt. Általában a bíróságnak feltűnik, hogy az ügynek újabban kihallgatás­ra kérő minden tanúja, akiket Már­­ffyék bejelentettek, mind pontosan emlékeznek a sok év előtti esemé­nyekre. Meg is jegyezte az egyik szavazóbíró: — Maga a tavalyi eseménye­ket nem tudja, de pontosan emlékszik, hogy mit csinált három évvel ezelőtt. A következő tanú Dömötör János, aki pontosan emlékszik, hogy április 2-án, azon a bizonyos fekete vasár­napon, Márffy mit csinált. Elnök: Furcsa, hogy valamennyien fekete vasár­napot emlegetnek Teljesen az a látszat, mintha össze­beszéltek volna. Tanú: Kitűnő emlékező tehetsé­gem van, emlékszem mindenre. Elnök : De hogyan emlékszik ilyes­mire olyan jól ? Tanú: Én jóbarátságban voltam Márffyval és minden szónak fontos­ságot tulajdonítottam. A következő tanú Márffy Ferenc gépészmérnök, fekete pápaszemes férfi. Elnök: Vegye le a pápaszemét mert nem látom az arcát? Tanú: Kérem, akkor én nem lá­tom a tanácselnök urat. Elnök: Az nem is fontos. Mondja el, hogy 1922 augusztusában otthon volt-e ? Tanú: Igen, két-három napra. A tárgyalás tart. GALGÓCZY magán tanf­olya­m­ Budapest, Mária Terézia tér 3. szám Előkészít magán vizsgákra, érettsé­gire, vidékieket is Heti strófák Anna bál Mindig zsúfolt a Tapolca, H­el­tainak minden polca Bankjegyekkel van tele, Nagy-Miskolcról a nép ömlik, Autóbuszon is özönlik ... Ez a jó szezon jele. Amikorra a nap feljö, Száll az úton a porfelhő. Nyeli a nép­et i de hogy... Mégis jönnek, mégis járnak, Idejét élni a nyárnak. A sok vendég el se fogy. Eshet eső karikára, Libára és karikára ... Vissza nem retten a nép ... És vasárnap — pláne este — konstatálja — ki megleste — Sűrű a víz, mint a pép. Szidhatták Heltai Bélát, Mondhattak rá kigyót-békát . . . Ő termel itt ötletet... Győzi teával és trükkel, S aztán zárt ember gyűr­ükkel Tölt meg minden szöglet­et. Mostan is — mi jut eszébe — Kigondolta egyszer, délbe, Hogy az üzlet szinte áll... Azért üzlet, hogy forogjon, Hogy az irigy mind morogjon. Legyen hát egy: Anna-bál. Főhercegi pár a védnök ... ... Megmozdulnak mind az élők ... Aki mulatni akar... Kabaré is lesz a strandon... Fuvola szól üveghangon. . . ... S tapsra lendül itt a kar. Minden Anna és nem Anna, — Otthon dehogy is maradna — Ingerlő az Anna-bál... Lesz ott fox-trott, simmi, dzsá­va, — Az nem táncol csak, ki gyáva, Bezzeg járja annyi pár! Tűzijáték lesz az este, A rakéták drága teste Mindenféle színben ég ... Világítva lesz a tó is. Zene lesz az altató is . . . Körül hangos a vidék ... Keres Heltai a strandon. A csónakon — aztán -- pardon, Vizen, fü­vön, levegőn ... Keres Böczögő is szépen, Kepesék is azonképen — Ki-ki tőle telhetőn. — De van egy nagy bökkenője: — Kinek lesz haszna belőle Ha bekrab­ol az idő? ... Ha leszakad majd a zápor ... Vital együtt jól elázol... Akárcsak egy rózsatő. Mert az idő felsőbb fórum ... És a terv: akár a fórum. Csak játék és­ nem komoly. Vége van az Anna-bálnak Táncos kedve fuccs a párnák­, Ha jön egy felhőgomoly. Heltai, ha erre gondol A feje fő he­ h! a gond tud.. . S az ég sarkát kémleli... Kérdi fűtől, kérdi fától, Vén embertől, kis­­babától: — A jég felhővel teli? Heltai ma hajh!­de drukkol, Ha az eső majd berukkol, Mit csinál az Anna bál? Ha vizes lesz a Tapolca, Mint az úszómester korca... Ennyi ember mit csinál? Uram Isten! Nézz a földre! Nézz a lányra, ifjú nőre Mind-mind mulatni akar ... Ha van esőd, öntsd ki máma, Ne pedig az Anna-bál­ra ... Táncolhassunk már — hamar. Aifflon.

Next