Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)
1921-04-22 / 90. szám
NeooELI hírlap 3. oldal Miskolcz, 1921 április 22 Az igazságügyi miniszter védekezik Nagy zaj közben emelkedik szólásra újból Tomcsányi miniszter és rámutat arra, hogy a látszat, mely Hajmoskéren előállhatott, onnan származhatott, hogy ő ezekben az órákban állandóan a kormányzói irodában tartózkodott azért, hogy egy szerv adja le az összes jelentéseket, ez a szárnysegédi szobában történt telefonon vagy távirati uton. Nemcsak az ő részéről, hanem a főkapitány részéről is szükség volt erre, hogy a válaszértesítések is ide érkezzenek. Több helyről jöhettek táviratok és így támadhatott a félreértés. (Nagy zaj.) Tomcsányi: Nem az a fontos, hogy ki írta alá az intézkedéseket, hanem az, hogy kinek a hozzájárulásával történt. Minden ügyben én intézkedtem közvetlenül vagy közvetve. Ismét Beniczky Utána ismét Beniczky állett szólásra . Hajmoskéren a letartóztatás alkalmával a vezénylő százados a kormányzó úrra hivatkozott, annak nevében tartóztatott le bennünket, csupán 6 órakor jött vissza, hogy most már a belügyminiszter intézkedésére vagyunk foglyok. A százados úr részéről történt tévedés feltétlenül jóhiszemű volt, de azt jóindulatú álláspont a kormánnyal szemben Percekig tartó zaj után a következő szónok Tasnádi Kovács József. A kormányprogrammhoz szól hozzá és jóindulatú állásponton áll a kormánnyal szemben. A királykérdésre nem terjeszkedik ki. Pártjának az az álláspontja, hogy ez a kérdés most nem aktuális. A miniszterelnök javaslata a tárgyalások menetére Gróf Bethlen István miniszterelnök állott fel szólásra. Miután a programmvitához több szónok van feliratkozva és miután az ország érdeke, hogy a nemzetgyűlés minél előbb áttérjen a pénzügyi javaslatok tárgyalására és viszont a költségvetésekkel lesz alkalmuk az egyes szónokoknak foglalkozni, arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a jelen tárgyalás megszakításával holnap a pénzügyi javaslatokat vegyék elő és a jelen tárgy tárgyalását a költségvetésnél vegyék elő ismét. Rassay ezzel szemben azt indítványozza, hogy a feliratkozott szónokok törölközzenek le. Elnök kijelenti, hogy a miniszterelnök indítványa teljesen megegyezik a házszabályok rendelkezéseivel és javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését április 22 én tartsa, minek napirendjére az ingó vagyonváltság kérdésének tárgyalásét tűzzék ki. A Ház ily módon határoz. Drózdy interpellál a M. T. I. bérbeadása ügyében Ezután áttérnék Drózdy Győző sürgős interpellációjára: a pénzpocsékolásról a költségvetés folyamán fog előterjesztést tenni. Most a Magyar Távirati Iroda dolgaival akar foglalkozni, nehogy olyan fait accompli elé állítsanak bennünket, amelyen már nem lehet segíteni. A MTI ra az állam sohasem fizetett rá. Amikor a kereszténykurzus jött, Teleki első dolga az volt, hogy eltávolítsa a kiváló sajtófőnököt, a becsületességéről és derékségéről híres Bónitz Ferencet és kinevezte Eckhardt Tibort sajtófőnökké. Eckhardt azonnal reformokkal jött. Mennyibe kerül most a M. T. I. Drózdy: Míg ezelőtt 12 ezer korona volt a MTI. eltartási költsége, addig most 12 millió. Eddig 20 ember dolgozott ott, most 120, hogy a vidéki szerveknél mennyi, azt meg sem lehet állapítani. Mibe kerül ez nekünk! ? A költségvetésnek az 1920—21. évére szóló tételében egy tételt találunk: „A Magyar Távirati Iroda költségei: 800.000 korona.“ Megnyugodva olvassa az ember ezt a tételt, de a kutató eleme nem áll meg, kezébe veszi a ceruzát és a 800.000 koronának felét dologi kiadásokra könyvelem el, mig a másik felét elosztom 100 alkalmazott között s ekkor kisül, hogy 5 alkalmazottnak 4000 koronáért kellene az államot egy esztendőn keresztül szolgálnia. Bármennyire nem értenek az irás mesterségéhez, ily olcsó fizetésért mégsem hajlandók ezt elvégezni. Ha nézzük a költségvetés többi részét, azt olvassuk a miniszterelnökségnél, hogy a sajtóosztály költségei két és félmillió korona, sajtó alap a külügyminisztériumban 2 millió 400.000 korona, a rendelkezési alap indokolásában pedig azt olvassuk, hogy ez az alap törekvésünknek a külföldön való megismertetését szolgálja. Tehát szintén sajtócélra szolgál. Meg lehet állapítani, hogy mindössze 11 millió kétszázezer koronát fordított az állam erre a célra, amit hajdan Nagymagyarországon 12 ezer koronáért végeztek el. Ehhez hozzá lehet számítani azt a pluszt, amit a távirat és telefon költségek jelentenek, amelyeket a távirati iroda nem fizet. Anyagi és erkölcsi károk A régi MTI nál nem volt spekulációra alapozott tőzsdeosztály, kül, és bel- és nem tudom miféle Beszél továbbá azokról az anyagi és erkölcsi károkról is, hogy a külföldi lapok nem nézik bizalommal a MTI. híranyagját, sőt egyáltalában nem veszik át. Eseteket sorol fel, ahol az MTI. hibás működése folytán kellemetlenségek állottak elő, majd a következőket mondja: «■■■■——iiii néi in» A sajtófőnök urat bizonyos kapcsolatok fűzik az Ergonhoz. Az lehetetlen, hogy különféle humánus, álhumánus részvénytársaságok tulajdonává váljék ez a kirablott Magyarország. Hogy mit jelent a hírmonopólium, amelyről szó van, csak az tudhatja, aki tudja a modern börzejátékok technikáját. Megnyugtatóbb lenne ránk nézve, hogy ha pl. a hírlapkiadók szindikátusa kapná meg a Távirati Irodát. Ott talán többségben vannak a kurzus lapok, de benne vannak a destruktív szociáldemokrata lapok is. Ilyképen tehát ellenőrzés volna jobbra is balra is. Azonban az államnak ettől is feltétlenül garanciákat kellene követelnie arra vonatkozólag, hogy a kormányzati és nemzeti törekvéseket mindenkor szem előtt tartsa a Távirati Iroda. Bármi történjék ebben az ügyben, az csakis a nyilvánosság és a parlament ellenőrzésével történhetik. Az interpelláció Tűrhetetlennek tartjuk, hogy fait accompli elé állítsanak, mi a legmesszebbmenő befolyást akarunk gyakorolni a Távirati Irodába továbbra is az állam javára. Nem tűrhetjük a pénzpocséklást, ami ott bent folyik. Interpellációmban azt kérdem a miniszterelnök úrtól, van e tudomása arról, hogy a Magyar Távirati Irodát, miután óriási deficittel dolgozik, magánvállalatnak akarják átadni olyképen, hogy a sajtófőnökkel közel összeköttetésben álló vállalatnak adják bérbe? Hajlandók ezt megakadályozni és megvédeni az állam érdekeit? Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Az ülés véget ért fél háromkor. Németország május 1. előtt Franciaországban köszörülik a késeket Németország ellen. Minden hozzánk érkező hír azt jelenti, hogy a francia német krízis egyre jobban fokozódik és nem csupán Németországra, de egész Európára egyre közeledik a döntő nap. A párisi Elyrsée palotában egyre sűrűbbek a konferenciák, a tábornokok egész karának részvételével és a Németországgal való újabb konfliktus esetére egész akcióprogrammot dolgoztak ki. Már a programok teljes részletterveit is közölték és kilátásba helyezték az egész Ruhrvidék, a westfáliai iparterület megszállását, sőt talán kiterjesztik a vámhatárt egészen a nagy tengeri kikötőkig. A francia kamarai tudósítások csupa heves szavakból állanak és Briand minden beszédében a vas öklöt emlegeti. Ennek a harcias hangulatnak a magyarázatát a francia pénzemberek hirlései adják meg, amelyek szerint Franciaország budgetja nagyon nyomorúségos helyzetben van. Charon szenátor bejelentése szerint ez az év francia budgetjen 30 milliárd frank deficitet mutat, Lestegrie képviselő szerint pedig az elpusztított vidékek helyreállítására Franciaország hatvanegymillió frankot költött ki, amelyet Németországnak kellett volna megfizetni. Minden francia állami üzem passzív és a politikusok számára nincsen más kiút a budget helyreállítására, mint az, hogy Németországnak fizetnie kell. Ezért sürgős Franciaországnak az, hogy Németország fizessen olyan gyorsan, ahogy csak lehet és annyit, amennyit csak ki lehet zsarolni belőle. A békeszerződés alapján a költségvetésbe beállítandó kiadásokról folyó vitában a francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormánynak legsürgősebb gondja, hogy az államkincstárt abba a helyzetbe hozza, hogy az elpusztított területeken okozott károkat helyreállíthassa. A német birodalmi kormány felkérte Angliát közvetítésre Németország és Franciaország között avégből, hogy május 1-én maradjon el a szankció végrehajtása. Simons külügyminiszter tegnap három ízben tárgyalt lord Dr. Albemonnal Berlinben, ki este hosszú sifkkozott táviratot küldött Londonba. Ezekben a közlésekben ismertette az új német javaslatokat, melyek azon alapulnak, hogy Felsőszilézia Németországé maradjon. Dressel berlini amerikai ügyvivő szintén sifkkrozott táviratokban juttatta el Washingtonba a német javaslatokat. gallér, kézelő, blousok, függönyök és mindenféle fehérneműek tisztítását és vasalását gyorsan és eszközli a Hastyo ofiffljiena Multi Weldlich-udvar (Pincehelyiség) 3—6