Reggeli Hirlap, 1921. május (30. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-04 / 100. szám

■**Miskolcz, 1921. XXX. évfolyam. 100 szám Szerda, május 4. Ara 2 köreim ví 3fize­tési árak helyben és vidéken. f­él évra . . 480’— K | Negyed évre . 120 — K 1 évre . . . 240 — K | Egy hónapra . 40*— K "gyed szám ára mindenütt 2 — Korona Szerkesztőség: Miskolcz, Városház-tér 1 A szerkesztőség telefonszámai: 4-98, 0-4€ Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi-utce 1g. (Újságterjesztő Vállalat) Telefonszám: 8-14 A politikai bűnösök rendes bíróság elé utalását követeli az ellenzék A belügyminiszter fükgében tartja a borsodi és miskolczi főispán sártok ügyét A politika hullámzása ma is csendes képet mutatott. A nemzet­­gyűlés szürke csendje és a párt­körök monotomsága azonban an­nál több szemlélődésre és talál­­gatásra ad okot azoknak, akik nem a hullámok talajén himbálóznak, de belátnak a mélységekbe, ahol az élet forr és izzik. Bárhogyan vizsgáljuk a történő­ket, kétségtelen, hogy eljutottunk állami életünk egy olyan határ vonalához, amelyen túl a jövő jelzőtáblái, a nyugati demokrácia az egészséges progresszivitás, a fejlődő életnek eme feltételei, mu­tatják az irányt, amelyen halad­nunk kell, ha hiszünk népünk történelmi hivatásában és életet követelő erejében. A mai nap politikai eseményei­ről tudósításunk a következő: A politikai bűnösöket rendes bíróság elé utalják A miniszterelnök és a belügy­miniszter a napokban megvizsgál­ták a zalaegerszegi internálási tá­bort és — mint megírtuk — visz­szaérkeztek a fővárosba. Zákány Gyula képviselő holnap reggel utazik le Zalaegerszegre. Zákány kijelentette, hogy feltétlenül ra­­­­gaszkodik az internálások meg­szüntetéséhez. Kívánja, hogy a­­ politikai bűnösöket rendes bírói után vonják felelősségre. Erre­­ nézve indítványt fog előterjeszteni a nemzetgyűlésen. Komplikációk a lisztellátás terén A lisztellátás terén nagyon komplikált a helyzet. A gazda­­társadalom egyik része annak idején eleget tett a rárótt köte­lességnek, a másik rész azonban a mai napig sem számolt el a gabonájával. Ezek nem merik már a piacra vinni gabonájukat, mert attól tartanak, hogy hatósá­gilag lefoglalják. Emiatt a gabona­vásárlás megakadt. Szijj Bálint e kérdésről a kö­vetkezőket mondotta: — Javasolni fogom, hogy a 20 holdnál nagyobb birtokok tulajdonosai fokozatosan bizonyos mennyiségű gabonát szolgáltas­sanak be rendes forgalmi áron. Az állam ne fizessen ezért a ga­bonáért a gazdáknak, hanem mondja ki, hogy ezek a pénz­összegek annak idején beszár­í­­taznak az ingatlanváltságba. Ezzel teljesen felszabadul a gabona­forgalom. A földreform csődje fenyeget A kisgazdapártban élénken meg­tárgyalták a Gazdasági Tudósító című kőnyomozásnak, mely a földművelésügyi miniszérium égisze alatt jelenik meg, egy közlemé­nyét, mely arról szól, hogy azok­ből a jelentésekből, melyek egy­néhány vármegyéből érkeztek meg, megállapítható, hogy a földszer­zés szabad egyezkedés útján ál­talában igen kis mértékben tör­tént. A földhöz juttatandóknak nincsen pénzük és a termelési eszközökkel sem rendelkeznek. A közleménynek ez az utolsó passzusa nagy nyugtalanságot kel­tett a kisgazdapártban. Azt mond­ták ugyanis, hogy ha ez így van, akkor ez a földreform csődjét je­lentené, mert hiszen épen azokat akarja földhöz juttatni, akiknek nincs pénzük. Nagyatádi Szabó István erélye­sen fogja követelni a hatóságoktól a földreform végrehajtását és azt is mondotta, hogy a rendelet egy héten belül feltétlenül megjelenik. Nincs még döntés a borsodi és miskolci f­­őispánságokban A Bethlen kabinet a megalakulá­sakor már előre vetette árnyékét annak a politikai kormányzásnak, mely a régi politikai iskola ki­próbált excellánsait szándékozik sorompóba állítani. Miskolcz város és Borsod vár­­megye politikai köreiben a Bethlen kormány megalakulásáról folynak a kulisszák mögötti tárgyalások eddig minden eredmény nélkül. Ráday Gedeon belügyminiszter kedden délelőtt kihallgatáson fo­gadta Haller József dr. grófot és Tarnay Gyula dr. nyugalmazott főispánt. Tőlük részletesen infor­málódott a város és vérmegye hangulatára vonatkozólag. Ugyan­csak keddre kérette magához a belügyminiszter Halasy József vár­megyei főispánt és Görgey László dr. vármegyei főjegyzőt. Kedden délben a belügyminisz­tert Hermann Miksa, Lovász János, Maczky Emil képviselők vezetésé­vel egy borsodmegyei küldöttség kereste fel és arra kérte, hogy Halasy József borsodmegyei és Lichtenstein László miskolczi fő­ispánt hagyja meg állásukban. A küldöttségnek a belügyminszter kijelentette, hogy a kérelmüket tu­domásul veszi és majd dönt. A helyzet jelenleg az, hogy a főispáni kérdésben egyelőre vál­tozás nem történik, így nincs kizárva, hogy ez ügyben szenzá­ciós fordulat áll be. A demokratikus kormányzás alapja állami életünknek A függetlenségi és 48-as párt P. Ábrahám Dezső elnöklésével választmányi ülést tartott. Batthiány bizalmatlan a kormánnyal szemben Batthiány Tivadar gróf be­szédében kifejtette, hogy a köz­szabadságok terén semmiféle ked­vező fordulatot ettől a kormány­tól nem vár. Rámutatott arra, hogy a a Friedrich kormány be­levetette az antiszemitizmust a közhangulatba, annak nyomán a maradiság és a reakció honoso­dott meg. Megállapítja, hogy a kormány ki fogja szorítani a kis­gazdapártot a fórumról. A kü­lönböző kormányváltozások alatt a volt munkapárt jobbszélső em­bereiből tevődik össze a kormány. Bethlen választójoga Bethlen egységes kormányzó­pártot akar, ami alatt ő a munka­párt életrekelését véli. A legnagyobb nyugtalansággal látja, hogy Bethlen új választójogi törvényt akar. Az bizonyos, hogy reakciós választójogi törvényt fog hozni. Óva inti a kormányt, hogy ne fojtsa vissza az ország közvé­leményének szabad megnyilvánu­lását a választásokon Az internáltak Azután arról beszélt, hogy a forradalmak után a tisztviselők­nek egész tömege felett törtek pál­cát, akik ma is börtönökben és internálásban sínylődnek meg a vezetők, akik az utasításokat ad­ták annak idején, azok ma is a fórumon visznek szerepet. Pénzügyi politikánk Hegedűs pénzügyi politikájának optimizmusánál bizonyos óvatos­ságra int, mert az ántans a jóvá­tételben túlságos igényeket fog támasztani. Andrássy és a legitimizmus Gyanakvással nézi Andrássy politikáját. Élénk emlékezetében van még, amikor Andrássy nagyon is liberális volt, most pedig a keresz­­tény kurzus vizein evez. Megálla­pítja, hogy amióta Andrássy van a kereszténypárt élén, azóta a ke­resztény jelszavakat ritkábban hangsúlyozzák ugyan, de ehelyett. t a legitimista álláspont kerekedet felül a kereszténypárton. Demokratikus kormányság szüksége Körülöttünk minden államban szélső demokratikus uralom van, a megszállott területeken is de­mokrata irányt vesz minden kor­mányzás. Hogyan lehet akkor nálunk szélső reakciót csinálni ? Fennforog a tettenérés esete Beniczky ügyében­ A mentelmi bizottság déli­utáni ülésen tárgyalta a Beniczky Szmrecsányi ügyet. A bizottság törekvése arra irányult, hogy megállapítsa egyrészt azt, hogy fennforog e Beniczky és Szmre­csányi esetében a tettenérés kér­dése, másrészt, hogy mi történt IV Károlynak Budapestről való elutazásának napján az Országos Kaszinóban. A bizottság előtt ki­hallgatott tanúk nem vallották azt, mintha akár Beniczkytől, akár Szmrecsányitól közvetlenül hallat­ták volna az inkriminált kifejezé­seket csupán közvetett uton ér­tesültek bizonyos kijentésekről. A kihallgatásokkal szemben cst pán Albrecht főhercegnek a men­telmi bizottsághoz nyújtott írásból előterjesztése áll. Ilyen körülmé­nyek között a jogsérelem meg­állapítása vitás. A bizottság délután 5 órától 5 óráig tárgyalta az ügyet. K hall­­gatták Windischgraetz hercegnét, aki önként jelent meg. A her­cegné elbeszélte, hogy mi történt a kaszinóban, másrészről az ő lakásukon, ahova a társaság egy része átment a kaszinóból Windischgraetzné nem helette, hogy akár Beniczky, akár Szmró­csányi az inkrimininált kijelenté­seket megtette volna. Ezután Win­­disegraelz hg. jelentkezett a bi­zottság előtt és precizírozta múlt­kori vallomásét, melyben tudva­lévően kizártnak mondotta m­intha Beniczky Ödön a neki tulajdonított kijelentéseket megtette volna. Beniczky kérte, hogy a bi­zottság hallgassa ki Hoffmann Jó­zsefet, Windischgraelz hg. komor­nyikját, aki szintén jelen volt­­ beszélgetések alkalmával. Kihallgatták Szenkovics Dénes fővárosi tanácsjegyzőt, aki szintén ott volt. Ezután Gömbös Gyulát,­­ elmondta a megbeszélések rész­leteit. Azután a Széchenyi György gróftól érkezett táviratot olvasták fel, amelyben Széchenyi előadja hogy nem jelenhet meg, levelet küld amelyben beszámol a ka­szinóban történt eseményekről. A bizottság Albrecht főherceg­­hallgatásától eltekintett, mert az udvarnagyi hivataltól olyan érte­sítés érkezett, hogy a főherceg csak néhány hét múlva érkezhet vissza Budapestre.

Next