Reggeli Hirlap, 1921. május (30. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-04 / 100. szám
astigEU hikuip 2 filial Az 1920 21. évi költségvetést tárgyalja a nemzetgyűlés vasútra. A politikát a vasúton ■ szentelték, sok helyen őket a ’ hegyek közé űzték. Legális csapatokat nem észleltek. A nemzetközi bizottsághoz fordultak, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A bejelentés nyomán támadt megbeszélésen a független szociálisték hevesen kritizálták a porosz hivatalnokok viselkedését, azt mondva, hogy azok nagyon kihívóan viselkedtek Felsősziléziában. Felsősziléziában különben 200 ezer bányamunkás sztrájkban áll. E sztrájk okairól 2 verzió kering. Az egyik szerint ez politikai sztrájk, mely követeli, hogy Felsősziléziát ne szakítsák el Németországtól. A másodi verzió szerint lengyel agitátorok izgatták fel a munkásokat azzal a beállítással, hogy ha Felsősziléziát Lengyelországhoz csatolnák, ez esetben a német bányatulajdonosok meg akarják semmisíteni a bányaüzemeket. Kerekes : Várja, hogy a belügyminiszter visszatér a közszabadségok alapjára és visszaadja a sajtószabadságot és a szólásszabadságot. Felhívja a miniszterelnök figyelmét a csendőrségre, a régi jó csendőrök nem vállalnak szolgálatot, mert rem fizetik eléggé. Ugyanez áll a rendőrségre is. Nem szavassa meg a javaslatot A kormánytól erős, de igazságos és pártatlan kezet ver.Miután nem lát garanciát erre, a kormány iránt nem viseltetik bizalommal és a költségvetést nem szavazza meg. Az elnök ezután napirendi indítványt tett. A Ház legközelebbi ülése holnap délelőtt 10 órakor lesz, melynek napirendjén az 1920—21. évi költségvetés folytatólalos tárgyalása szerepel. Az elnök 2 órakor rekeszti be az ülést. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órekor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A szokásos előterjesztések után Hermann Miksa benyújtotta a pénzügyi bizottság két javaslatát. Napirend szerint következett az 1920—21. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rakovszky István elnök közvetítő indítványt tett, mely szerint legyen először általános vita, azután fejezetenként újból általános vita és ennek végével rendezzenek részletes vitát. Ugron Gábor felszólalása után a Ház Rakovszky indítványát elfogadta. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a szabadalmi hivatal vezetőjének illetményeiről szóló javaslatot terjeszti be. Ezután Gaál Gaszton személyes kérdésben szólal fel. Választását és petíciója a harmadik bíráló bizottság egy esztendő óta még nem intézte el. A költségvetési tárgyalások Ev után áttér a Ház az 1920 21. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Iklódi Szabó János ismertette a javaslatot. A javaslaton végigvonul a takarékossági szempont. Az első szónok Szádeczky Lajos. Ismerteti azokat a pilléreket, amelyeken a magyar nemzet feltámadásába vetett hite nyugszik. — Visszapillantást vet Magyarország történetére. A területi integritás fontosabb minden más kérdésnél. Aggodalommal nézi a csehekkel folyó tárgyalásokat. Bízik ez új kormányban azért, mert három olyan tagja van, aki maga is érzi a hontalanság keserveit. Szól Hegedűs Lóránthoz, mint a székelyek ivadékához, gróf Bánffy Miklós külügyminiszterhez, Bethlen István grófhoz, aki Bethlen Miklósra, a volt kancellárra emlékezteti. A költségvetést elfogadja. Az elnök ezután öt perc szünetet rendelt el. Kerekes Mihály beszéde Szünet után Kerekes Mihály szólalt fel. Magyarországon a destrukciót — mondotta — a legkülönbözőbb formában állítják be. Ha valaki a kormányt bírálja, ha valaki a közszabadságokért küzd, ha valaki kritikát mond, ráfogják, hogy destruktív. Ezzel szemben azt, aki a közszabadságok ellen Petőfi lábainál szónoko, nem nevezik destruktívnak. Hallgassunk már el ezzel a jelzővel, engedjük meg végre, hogy mindenki megmondhassa a véleményét. Nincs elég redukció a javaslatban Nem tartja a költségvetési tervezethez azt a redukciót, amelynek a végletekig el kellene menni. A pénzügyminiszter nem tudta a költségvetést olyan határok közé szorítani, amelyek a nemzet teherviselő képességének megfelelnek. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy az 1921 — 1922. évi költségvetés a mostaninál még magasabb lesz, ezért aggodalommal néz eléje. Ezután a volt kormány több ténykedését veszi kritika alá. Nem hiszi azt, hogy az országot adókkal és vagyonváltsággal meg lehessen menteni, csak akkor, ha mindenki keres és talál munkaalkalmat. Gondolt a pénzügyminiszter arra, hogy a nagybirtokok legnagyobb része hasznavehetetlen Ezeknek legnagyobb része eddig kikerült az adó alól. Kéri a pénzügyminisztert, hogy erre a kérdésre vigyázzon. A pénzügyminiszter statisztikával mutatta ki, hogy az általános olcsóbbodás huszonöt százalékot tesz ki. A kormány ténykedéseiben nem lát gazdasági politikát. A magyar gazditársadalom súlyos helyzetben van. Az éllatárak csökkenése a gazdatársadalmat súlyos megpróbáltatásoknak teszik ki. Meg kell szüntetni az internálásokat Elérkezett az idő az internálások megszüntetésére. (Bródy Ernő : Vagy van bűnös, vagy nincs !). Kerekes: Ha valakinek hatalma van, módjában van mindenkit ellenőrizni. Rátér a közutak rendezésének kérdésére. Az előirányzott hatvan milliót nem tartja elégnek. Inkább erre kellene fordítani több pénzt. A pénzkicserélésnél igen sokan nagyon sokat vesztettek. Félő, hogy a pénzkicserélésnél nem tudjuk megindítani a munkát és munkanélküliségbe fog állani. A vasút ne politizáljon Kéri a pénzügyminisztert, hogy a politikát ne engedje bevinni a levő jogászok viszik be oda, ahol minden dolgozó munkásnak végezni kellett a munkáját. Most is újabb elbocsátásokkal terrorizálják az embereket. Foglalkozik az államvasutak pragmatikájával és fegyelmi bíróságával. Felolvassa Keleti igazgatónak egy bizalmas rendeletét, amelyet a miskolci üzletvezetőséghez küldöttek és amelyen a kommunista véd miatt elbocsátott tisztviselők neve van feltüntetve. (Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter : Akiket elbocsátottak, azok bolsevisták voltak.) A kösszabadságok A lengyel hadsereg bevonult Felsősziléziába Ma éjszaka bekövetkezett, amitől a felsősziléziai németek tartottak. Fegyveres lengyel csapatok és felfegyverzett lengyel néptömegek puccsott rendeztek. A lengyel csapatok és a felfegyverzett lengyel polgárok elfoglalták Kartowitz városát és kerületét, Beulhen városát és környékét, továbbá Glewitz keleti részét. Beulhenben lezárták az iskolákat és a boltokat, a lengyelek kettévágták a közúti villamos felső vezetékét, a vasúti forgalom megszűnt. A városban fegyveres lengyel polgárok őrjáratai cirkálnak. Délelőtt francia csapatok érkeztek ■ Beubrenbe, de passzíve viselkednek. A környékről egész éjszaka puskaropogás hallatszott. Gleivitzben a lengyelek eltorlaszolták magukat a tüzérségi kaszárnyában. A német népszavazási rendőrség őrködik a városban és egyeelőre nincs baj, de Gleivitz környékén a falvakban Mibnickben a lengyelek megtámadták a német lakosságot és fosztogatások is történtek. Kaltewiczban kihirdették az ostromállapotot. Felsőszilézia egész déli vidéke, Sorrau, Ples és Ribnick városok a fegyveres lengyelek kezére jutottak Obergloga és Oppeln vasúti hídjait a levegőbe röpítették. Hindenburgban véres harc volt a német népszavazási őr csapatok, a német hivatalnokok és a fegyveres lengyelek között. Weigand tábornok, valmint a a lengyel és a cseh vezérkar között hosszabb tárgyalások folytak, melyek során megállapították az antant csapatok közös fellépésében való részvételt. A terv szerint lengyel és cseh erősítések is csatlakoznának azokhoz az jelentette, hogy a törvényhatósági bizottságnak azt a határozatot, mely a vállalatra rendkívüli terheket ró, nem fogadhatja el. A polgármester most a vitás ügyet a belügyminiszter elé terjesztette. Egyúttal azt a kérését is hangsúlyozta, hogy írjon át a belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a saját hatáskörében küldjön be szakértőt és vizsgáltassa felül a részvénytársaság könyveit. Ezt a vizsgálatot azért tartja fontosnak a város vezetősége, mert egyrészt ennek a vizsgálatnak az eredménye alapján állapíthatnák meg, teljesíhető-e a vámőrnek az a kikötése, hogy évi 500.000 kor. haszonrészesedést kér a vállalatnémet és az angol bányászok,olereszt a vállalat eredménye közös ellenakcióba léphetnek, azt i igazolhatna, indokolt-e a Briand, francia miniszterelnök villamossági r.t. egységáremelése mihelyt visszatért a legfelsőbb fil a legutfóbban tervbe vetettanács üléséről, este kilencz határozása, hogy a szenárak alapóra 15 perckor azonnal táviratoj ,e^.87!afeU^UIa„.megelapkozott Barhou hadügyminiszternek, hogy hívja be haladéktalanul ez ]sát tartja szükségesnek. A villamossági r.-t. ugyanis annak a szénklauzulénak az 1918. évfolyamot. A hadügyminiszter elrendelte az egyénenkénti be- alapján kívánja megállapítani a hívást. A behívott katonákat azon új városi vízművek részére történő nap felszerelik és felfegyverzik , áramszolgáltatás egységárét. Ez A német birodalmi ülésen ma pedig olyan fontos momentum, délután 5 órakor jelent meg amely megkívánja, hogy a város Simons külügyminiszter és Fehrenbach kancellár. A külügyminiszter mindjárt nagy beszédet tartott a parlamentben és beszámolt a lengyel eseményekről. Elmondotta, hogy Felsőszilézia némely részébe lengyel bandák törtek be, melyek igen nagy károkat okoztak. Többek között behatoltak a bányákba is és a munkásokat a munka abbanhagyására kény Miskolci, 1 g§1 máj«» 4 A város és a villamossági részvénytársaság nagy pere Szentpáli István dr. polgármester terjedelmes felterjesztést intézett a belügyminiszterhez a város és a villamossági részvénytársaság között felmerült differenciák elintézését kérve. • Ismeretes, hogy a város törvényhatósági bizottsága — januári közgyűlésén — amikor hozzájárult a közúti tarifa emeléséhez, kikötötte, hogy a villamossági r.-t. a jövőben 500.000 korona évi haszonrészesedést köteles fizetni a városnak. A villamossági r.-t erre nézve később egyezkedni próbált a város vezetőségével, majd március csapatokhoz, amelyek 13-ról keltezett kiadványéban kisántani Felsősziléziát szállanák meg. Beucheni jelentés szerint, a felsőszléziai szavazókerületben kitört sztrájk, az esti órákig még jobban kiélesedett. A sztrájk területén az ott nagyobb csoportosulások fordulnak elő, de rendzavarás eddig nem történt. A Manchester Guardian jelenti, hogy Lloyd George Briand miniszterelnökkel Londonban megbeszélést folytatott, amelynek során az angol miniszterelnök újból rámutatott Anglia válságos belső helyzetére. Utalt arra, hogy az angol bányászok sztrájkja még mindig tart és óvta attól a francia miniszterelnököt, hogy elsietve bevonulanak a Ruhr vidékre. A miniszterelnök a többi között célzott arra a veszedelemre is, hogy vezetősége egy, a kereskedelemügyi minisztériumból leküldött szakértő vizsgálata alapján egyes egyedül ennek a vizsgálatnak az eredményére támaszkodva bírálja el a vállalat ezirányú törekvéseit. un—n«n—n ........ Iratkozzék be a kölcsönkönyvtárba