Reggeli Hirlap, 1921. július (30. évfolyam, 146-171. szám)

1921-07-22 / 162. szám (164. szám)

AEGQgll MlfSLAP 2. oldal Mlttolo, 1W1 IMIIM» 22 Ereki érdeklődik az Ergon üzletei iránt Mi lett belőle — Egy képviselő aggodalmai — Mire jó a kivételes hatalom Budapest egész Kelet kereskedelmi kapuja Czeglédi Endre közvetlen és kedves módo­ban szólt ma reggel az indemnitáshoz. Támogatja a kormányt, de csak határidőre. Be is jelenti, hogyha őszig nem történik komoly lépés a földbirtokreform ügyé­vel,s akkor beszünteti ártámoga­tást. Nagyon élesen kritizálja az egész kormányprogrammot és egészen helyrevaló kis ellenzéki beszédet mond. Elpanaszolja, hogy a kisgazdapártot háttérbe szorítják, noha azt mondják róla, hogy nélküle nem lehet kormányozni. Nagy derültséget kelt, mikor arról beszél, hogy őt mindenki becsületes embernek tartotta, amíg nem volt képviselő. Nem akarja azt, hogy azt mondják róla kerületében — Istenem mi lett belőle ! Hát igaz, ami igaz, vannak egynéhányat akikről azt mondják, hogy azelőtt becsületes emberek voltak és most mi lett belőlük? Ezután Windischgraetz herceg szólal fel személyes kérdésben. Majd Ereki Károly mond hosszú és a kormánynak nem kellemes beszédet, amelyben veszedelmesen boncolgatja az egész gazdasági politikát. Bebizonyítja, hogy bizo­nyos költs­égvetési tételek indokolat­lanul emelkedtek. Ez ez a híres takarékosság. Indokolt aggodalom Gaál Gaszton közbeszól, hogyan fogja elbírni ezt az ország, amire Meskó mélán felsóhajt: Nem is fognak bennünket újra megvá­lasztani ! Lehet, hogy ez az aggodalom indokolt igen sok képviselő úrnál. Ereki ezután azért hadakozik a pénzügyminiszterrel, mert a csem­pészektől elvett pénzeket vissza­adja a bankoknak. Kijelenti, hogy a kivételes hatalom nem azért van a kormány kezében, hogy a kivitelt bevitelt dirigálja. Közben Nagy János (egri) állandóan za­varja közbeszólásaival Erekit.­­ Energikusan védelmezi a pénzügy­minisztert. Ereki mosolyogva vá­laszol Nagy Jánosnak, hogy amióta a pénzügyminiszter Nagy Jánosnál volt Egerben, azóta nem bir ma­gával a derék pép képviselő. Azóta valóságos szerelmi nyilatkozatokat tesz Hegedűs Lóránt mellett. Ereki ezután a közismert Ergon részvénytársaság dolgaira tér át. Az Ergon százezer koronával ala­kult két év alatt, több ezer milliós, forgalmat csinált és most harminc­­­millió koronára emelte fel az" alaptőkéjét. A kormány protezsálja­­ ezt a céget, melynek konjunkturá­lis üzleteiért felelős. Ezek valósé­­gos monopóliumszerű üzletek. A Ház elé az Er­gon kiviteli engedélyeit Határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben azt követeli, hogy a pénzügyminiszter tegye le a Ház asztalára a csempészektől elkob­zott pénzekre vonatkozó aktákat és mivel a pénzügyminiszter az elkobzott értékeket törvényellene­sen visszaadta, utasítsa a nemzet­gyűlés a minisztert, hogy ezeket az összegeket kamataival együtt fizesse vissza az állampénztárba; követeli, hogy harminc napon belül terjesszék a nemzetgyűlés elé az Ergonnak adott összes ki­viteli engedélyeket; követeli, hogy mindazokat a kivételes hatalom alapján kiadott rendeleteket, me­ly­eket még folyó évi november hó 16 án túl is érvényben akarnak tartani, október 16 ig terjesszék a nemzetgyűlés elé. Ereky ezután a kivételes hatalom felesleges voltá­ról mond találó szavakat. Gaál Gaszton szól ezután az in­demnitáshoz és különvéleményt jelent be a közalkalmazottkérdés­ben. Kritizálja azt a közalkalmazott apotheozist, mely az előadó sza­­vaiból csendül ki. Ő elismeri, hogy a tisztviselői kar megfelel hivatásának, de csak általában, de azok a képviselők, akik itt a mellüket döngetik, másképpen beszélnek a folyosón. A bürokrata fejedelmek A bürokrata fejedelmekről be­szél és nem a kistisztviselőket akarja bántani. Ki felel azért az óriási kárért, amelyet a bürokrá­cia okozott a kiviteleknél. Szól ezután arról, hogy Csonkamagyar­­ország nem tudja eltartani Buda­pestet és ennek a városnak az egész Kelet kereskedelmi központ­jának kell lennie. Beszél ezután a kivételes törvé­nyek ellen és újra ostorozza a bürokratizmust. A holnapi ülés napirendjének megállapítása után Hegedűs vá­laszol több interpellációra. Kószó István a szerb megszállás alatt élő újszegedi lakosság virág és zöldségszállítmánya ügyében in­terpellált. A pénzügyminiszter be­jelenti, hogy az új szegedieknek megadta a vámmentességet. Cserti Józsefnek azt feleli, hogy a pénz­ügyőrök béradókivetési ügyében vizsgálatot rendelt el, de a pénz­ügyőrökről kijelenti, hogy nem voltak rosszhiszeműek. Egyébként új rendeletet adott ki ebben az ügyben. Pálffy Dániel az iparosok szov­jet adósságainak rendezése dolgá­ban interpellál. A miniszter azt mondja, hogy ehez semmi köze, mert ez a kereskedelmi miniszter­hez tartozik. Szép állás ez a kereskedelmi miniszterség Ha azonban ő kereskedelmi mi­niszter volna, végre is ez elég szép állás, körülbelül így felelne Pálffy­­nak. A tisztelt szovjet úgy felfor­gatta az összes ügyeket, hogy gaz­dasági bíróságot kellett felállítani, mely rendezi ezeket a tartozáso­kat. A gazdasági bíróság el is en­gedheti a tartozást. Szabó József (Bihari) interpellá­ciójára felel az ezer koronán aluli kényszerkölcsönöknek visszadása ügyében. Az ingatlan vagyonvált­­ség megszavazása után fog majd­­ kiadhatni rendeletet a kényszer­kölcsön beváltására. A két inter­pelláló képviselő közül egyik sem volt jelen és a nemzetgyűlés za­vartalanul tudomásul vette a vá­laszt. Az állam támogatja Miskolcz város kérelmeit A város megkapja a lakásépítéshez kért összeget • Megoldják a szinva­völgyi vasút kérdését Lichtenstein László városi főis­pán csütörtök délután Budapest­ről hazaérkezett. Munkatársunknak alkalma volt a főispánnal beszél­getést folytatni, aki a következőket mondotta: — Az állami lakásépítő akció ügye kedvezően áll. Több helyütt is eljártam ebben az ügyben s arról értesültem, hogy az Országos Lakásépítő Tanács a jövő héten fog összeülni és meg van a re­mény ahhoz, hogy a város több milliós támogatásban fog az akció keresztülvitele érdekében részesülni. Ezen az Országos Lakásépítő Ta­nács értekezletén fogják azt is el­dönteni, hogy kertes lakásokat­ vagy bérházakat fog-e az állam építtetni. A szinvavölgyi vasút személy­szállítási ügyére vonatkozólag eze­ket mondotta a főispán: — A közigazgatási bizottság át­iratát személyesen adta át Kaán Károly államtitkárnak, aki meg­ígérte, hogy még ebben a hónap­ban ideutazik, hogy sze­mélyesen győződjön meg a lehetőségekről. Az államtitkár a maga részéről teljesen támogatja Miskolcz város ezen óhaját és ilyen irányban is tesz előterjesztést a földművelés­ügyi miniszternek, csak a dolog pénzügyi része lehet még kétséges. D­e jártam még a pénzügy és a belügyminisztériumokban is, köz­igazgatási és rendőri ügyekben. A Felföldön visszafogadják a magyar tisztviselőket Kassa, július 21. Dr. Kállay József, a tót teljhatalmú miniszter helyettese ma az aktuális kérdé­sekről nyilatkozott. Többek között a következőket mondta : — A jó és megbízható hivatal­nokokat vissza fogjuk fogadni. Az elbocsátott tisztviselők iránt a legnagyobb méltánylással visel­tetünk. Az új megyei és városi beosztásoknál tekintettel leszünk majd a városok lakosságának kívánságára és érdekeire. Dr. Móra miniszteri tanácsos ki fog szállni a vegyes nyelvű területeken és módjában lesz a közönségnek kívánságait közölni. Igazolt ese­tekben a magyar tisztviselők ama kérelmének, hogy magyar járá­sokba oszlassanak be, helyt fog­nak adni. A községi választások okvetlen megtartatnak szeptem­ber 25 én. Megállapítható, hogy lehetetlen az, hogy a tót­földi és magyaror­szági református egyházak to­vábbra is szerves összefüggésben maradjanak. A közös alakokat fel kell oszlatni. Kassa, július 21. A kassai cseh rendőrigazgatósághoz névtelen fel­jelentés érkezett, hogy a csermely­völgyi vasgyárban nagy mennyi­ségű fegyver és hadiszer van elrejtve. A feljelentés a fegyverek rejtekhelyéül a gyár vasöntő helyi­ségének egyik szögletét jelölte meg, ha­ a fegyverek mintegy 4 méter mélységben volnának elrejtve. A rendő igazgatóság a névtelen fel­jelentés alapján nagy számú le­génységgel megszállta a vasgyárat, amelyet egy időre hermetice elzárt a külvilágtól, majd a kivezényelt fogoly munkásokkal hozzá kezdett az ásatáshoz 3 nap óta folyik a kutatás az állítólagos fegyverraktár után. A gyár öntödehelyiségében eddig mintegy 2 méter mélység­ben ásták fel a gyanús területet, anélkül, hogy egy ócska pisztolyon kívül bármit is találtak volna. A budapesti egyetem tanácsának ítélete négy professzor fegyelmi ügyében A budapesti tudományegyetem tanácsa legutóbbi ülésében foglal­kozott annak a négy professzornak fegyelmi ügyével, akiket a tanács­köztársaság ideje alatt hazafiatlan viselkedéssel vádoltak meg. A négy egyetemi tanárnak fegyelmi ügye immár két év óta húzódik. Két hosszú esztendeig voltak meg­fosztva katedrájuktól ezek apró fes­zorok, akik a sors különös véletleneképen mindnégyen or­szágos hírű szaktekintélyek. A legelső helyen áll közöttük úgy tudásának alapossága, mint irodalmi működésének termékeny­sége szempontjából, Marczali Hen­rik dr., a magyar nemzeti történe­lem professzora. Az egyetemi tanács bölcs és mérsékletes felfogása végre két évi hasznos időköz után meg­hozta Marczalinak a várva-várt absolvációt: felmentette őt az ellene emelt vádak alól és vissza adta neki k­atedráját. Ugyancsak felmentő itéletet ho­zott Schmidt József dr. ügyében is, aki a német nyelvészetnek hi­vatott művelője. Kövesligethy Radó dr.-t rossza­­lásra ítélte a tanács azonban Beke Manó dr. ral szemben a vádak beigazolást nyertek s az egyetemi tanács ezt a nagyhírű tudóst. Ma­gyarország első mathematikusát, aki egész tanárnemzedékeket ne­velt, állásvesztésre ítélte. Beke Manó dr.­nak katedrájától való megfosztása — anélkül, hogy szuprejudikálni akarnánk — meg kell állapítanunk, hogy a magyar tudományosságnak nagy veszteség. Megdézsmálták a közalkalmazot­tak szövetszállítmányát A miskolczi közalkalmazottak­nak örömnapjuk vol csütörtökön , ekkor kezdték meg az állami ked­vezményes szövetek kiosztá­st. A kedvezményes áru szövetekhez valóban méltányos feltételek mel­lett jutottak a köztisztviselők: 500 K ért jó minőségű szövetet kaptak béléssel, hozzávalóval együtt. A szövetek színeit tetszés szerint megválogathatták a köztisztviselők. Az 500 koronás három és négy méter szövetből, bélésből álló ruhagarnitúrából a mai napon a Miskolczra kiutalt készlet három­­negyed részét már kivették a Köz­­tisztviselők Beszerzési Szövetkeze­tének Kazinczy utcai üzletéből. Azt csak kevesen tudták, hogy a közalkalmazottak szövetkiadásá­­nak örömét megzavarta egy kelle­metlen vasúti szállítási motívum, amely a közalkalmazottak csoport­jának vezetőségén kívül csütörtök óta a rendőrséget és üzletvezetőséget is foglalkoztatja, minek oka az, hogy Budapest és Miskolcz között a miskolczi közalkalmazottak szö­vetkészletét ismeretlen tettesek ala­posan megdézsmálták. Szombaty üzletvezető a közalkalmazottak miskolczi csoportja nevében, csü­törtökön feljelentést tett a rendőrség bűnügyi osztályon. Amikor a ked­vezményes szövetszállítmányt meg­vizsgálták, konstatálták, hogy az áruszállítmányok megvannak dézs­málva. Az áruk átvételénél látták hogy a bálákból hat csomag szö­vet hiányzik. A nyomok szerint a vasúti szállítás közben lopták meg szállítmányt. Azt, hogy a kárt ki téríti meg, még nem tudják. A kár meghaladja a 30.000 koronát. A rendőrség, e feljelentés alapján a nyomozást megindította.

Next