Reggeli Hirlap, 1921. szeptember (30. évfolyam, 196-220. szám)

1921-09-15 / 207. szám

Wiskolcz, 1921. XXX. évfolyam, 207. szám. Csütörtök, szeptember 15 óra 2 korona Reggeli Hírlap Előfizetési árak helyben és vidéken s­og­ász évre — 480*— K [ Negyed évre 120- K Fél évre-------240‘— SC | Egy hónapra 40’— K POLITIKAI NAPILAP Szerkesztűség­i R­iskolcz, ■ Városháztér SS» A szerkesztőség telefon­számai: 4*98. ft-1Ett Kiadóhivatalt Széchenyi­ u.­­5. Telefonsz. 8-IS*s* A kisgazdapárt elhárította a válságot Ha nem szűnnek meg a támadások, külön útra mennek — Nyilvánosságra hozzák a kiviteli engedélyesek névsorát ·­ Teljes bizalom Nagyatádinak — Hét új letartóztatás Bottlik József nyilatkozata a Reggeli Hírlapnak A közéleti érdeklődés közép­pontjából még a nyugatmagyaror­szági kérdést is mintha távolabbra tolta­­volna a kiviteli panamák csúnya botránya. Pedig ott egy egész, nagy országrész birtokos sorsától,emitt csak néhány politikus háta mögött meghúzódó éhes vezér bűncselekményéről van szó. Mi kavarta föl tehát annyira az érdeklődést ? Mi az, ami felesi gázzá a közvéleményt a politikai és panamabotrányok valódi lénye­gén is túlmenőleg? fölfedésére, egy egész nagy Augiász istálló szemétjének, pár­tok, politikusok pánzherdálásának fölfedésére. Egyik politikus vádolja a másikat, ez a párt amazt, a szörnyű perspektíva, amelyben meginog még a jóhiszeműek bi­zalma is a mai vezérlő pártok és politikusok iránt. A kiviteli engedélyek körül tá­madt politikai kavarodással, ve­zérét ért támadásokkal, ma esti értekezletén foglalkozott a kisgaz­dapárt. Az ülésről a Reggeli Hír­lap budapesti tudósítója a követ­kezőket jelenti : Az idei termés jó volt, úgy hogy kivitelre is tellett belőle. A vissza­élések egyébként ez állatkiviteli engedélyek körül csoportosulnak. Tarthatatlan és hazug az a be­állítás, hogy a drágaságot a ki­viteli engedélyek okozták. Szemrehányásokat kapott a gaz­dáktól, hogy nem adott állatkivi­­teli engedélyeket, mikor a külföl­dön megfelelőbb áron lehetett volna értékesíti az állatállományt. Az ő álláspontja másokéval s ez­zel szemben, hogy egy következetre bízzák a kivitelt, az­vel, hogy aluvitel ne monopolizáltassék. Az engedélyeket mindig a kor­mány adta, a kormány döntött a kérelmek felett, s azon volt hogy a kivitel decentralizáltassék,s hogy a kisemberek is kereshessenek, s Rátér Esküdt Lajos szerepére. A kivitelek engedélyezésében Esküdtnek semmi szerepe nem volt, azt az illetékes ügyosztály intézte. Esküdt egy nappal korábban tudta meg, mint az érdekeltek, hogy kik kaptak kiviteli engedélyt. Ezektől tíz tizenötezer koronát kért azzal, hogy ő szerezte az en­­­­gedélyt, holott ez nem áll, neki abban semmi befolyása nem volt. Mint miniszter, körülbelül tizenöt­ezer kérvényt kapott, amelyekre rá van vezetve az ajánlók neve, vannak az ajánló le­velek. Aki kiváncsi, ezeket bár­mikor megtalálhatja az ügyosztály levéltárában. Háromszázharminckét engedélyt adtunk ki marhaszáll­­ásra, száz­hatvanhetet leszállításra Ezeknek több mint felét nem vették ez en­­­ge­dményesek igénybe, mert utóbb­­ az üzlet nem bizonyult jövedelme­­­­zőnek. Én kiviteli ügyben senkit­­ sem fogadtam és így történt meg az, hogy az illetők kérvényeiket az ügyosztályba adták be, vagy hoz­zám címzett levélben juttatták el, esetleg letették titkárom asztalára. T­it­káromnak se­­m féle ir­ferenciáj­a ezeknek az engedélyeknek a ki­adására nem volt. Engedélyt a lehetőség szerint mindenkinek ad­tunk, a kormány által megállapított szabályszerű illetékek lefizetése engedélyek nagy száma, okozta. A kivitel még nem bűn, ’ ellenében, mert a kivitelre az országnak szűk- Az államot ebbe, kifolyólag egy­sége van. Voltak bizonyos vissza­élések, de egyes emberek bűntettei miatt fillérnyi kár sem érte. Bár elismerem, hogy egyes em­berek részéről történhettek vissza­ A kisgazdapárt értekezlete Még világos nappal, 5— 6 óra­­ pén megáll!, körülnéz, a képviselők tájban gyülekeztek a képviselők és­­ éljenzéssel fogadják, Szalánczy körülbelül 50—60 kisgazdapárti József pedig Vitám et sanguinem-et képviselő várt az értekezlet meg­nyitására. Valami bizonytalanság és félelem ismerhető fel a kép­viselőkön, akik bizonyára azon gondolkoznak, hogy kivel tartsa­nak, Rubinekkel ő vagy Nagyalá dívái. Az „Az Újság“ munkatársa sorra kérdezte a képviselőket az értekezlet várható eredményeiről, de mindegyik tagadó választ adott: Nem tudom Egymás után érkeznek meg a nóta­biti­kások, Gaál Gasz­ton, Mayer János, Bottlik József, Rubinek Gyula. Odabenn az in­téző bizottság tart ülést, amely elfogadja Kovács J. István határo­­zati javaslatát, amely szerint a párt visszautasítja az ellene irányuló támadásokat, a meg­tévedett képviselőkkel azonban kötelezettséget nem vállal. Személyi motívumokat érinteni nem kíván a párt és megvárja a rendőri nyomozás eredményét Rubinek Gyula a képviselők előtt kijelentette tegnapi nyi­­iált. (De várjon, oda gondolták e a kisgazdapárti képviselők, miként a magyar rendek Mária Terézia előtt: Séd apenana non!) Máyer János megnyitja az ülést, és kijelenti, hogy a közélet tiszta­ságát meg kell őrizni. Szembeszáll a váddal, amely szerint azért van drágaság, mert a gabonát a külföldre vitték ki. Kijelenti a párt nevében, hogy a bűnösök megbüntetését a leg­szigorúbban kivárják és ha a képviselők­ között akadna megté­velyedett, azt már előre kizárják maguk közül. A pártot sok oldalról támadják, pedig a kisgazdapárt több tekintetben tanújelét adta áldozatkészségének, hiszen meg­szavazta a kisgazdákat is súlyosan terhelő adókat és a kisgazdapárt elment az áldozatkészség végső határáig. A helyesléssel fogadott beszéd után Vasadi-Balogh György ter­jesztette elő az intézőbizottság ha-latkozatára vonatkozólag, hogy ez h­a­tározatot, amelyet elfogadtak,­­ melyeket­e a lapok elferdítve maga is azt kívánja, hogy Nagy­atádi példás elégtételt kapjon. Hét órakor a párttagok össze­gyűlnek a fogadóteremben. Egy­szerre kirobban egy hatalmas éljen, megjelenik Nagyatádi Szabó István. A miniszter szokatlanul sápad­, álmatlan éjszakák, nagy csalódások tükröződnek arcán. A szoba közé közölték, ő­­ Csontos Imre beszélt ezután és cáfolja, hogy a drágaságnak és az éhező tömegek nyomorúságá­nak a kisgazdapárt volna az oka. Úgy állítják be a helyzetet, hogy a kisgazdapárt fő okozója a drá­gaságnak, egy tiszteletreméltó pártot fe­lelősségre vonni nem lehet. ***** És az egész nagy magyar bánat, bár elhanyatltsunk csak egyetlen egyben látott világító vigasztalást, csak egyetlen egyben hitt és re­méli, hogy az ország sorsának intézői, a politikai élet mesterei nemcsak azért szívnak kurtasziva rókát havanna helyett, nemcsak­­ azért hirdetik s mutatják a puritán­­ egyszerűséget kifelé, hogy belső bajokat leplezzenek, hanem be­felé, a maguk környezetében és az állam háztartásában is megóvják ezt a takarékosságot, amely egye­dül illik a nagy tömegek kényszerű takarékosságához, a nyomorhoz. És h­ne, mi történik ? Miniszterek, politikusok jóhiszeműségéből, ki­használt bizalmából milliók és milliók futnak ki illegitim uton az állam kasszájából akkor, amidőn a köztisztviselők fizetését úgyszól­ván egyik elsejétől a másikig a bankoktól kell kölcsön kérni, alig jut pénz szükség lakásokra, munka nélküli seggélyre pedig semmi. A kiviteli panamák után pedig új kilá­tások döbbentenek meg a régi bűnök Nagyatádi Szabó beszéde Ezután nagyatádi Szabó István emelkedik szólásra és hosszabb beszédet mondott. Nyugodtan, de látható felindulással küzdve kezdi beszédét, később nekimelegszik, élénkebb lesz és az objektív elő­adásra fekteti a súlyt, ő a felelős­ség alól nem vonja ki magát. Nem kever szubjektív szempontokat az előadásba, hanem igyekszik a tényeket objektíve elbírálni. Kije­lenti, hogy a visszaélések közül az ő szemé­lyét is bevonták a kiviteli bot­rányba, amit a leghatározottab­ban visszautasít. Amit egyes lapok tesznek, hogy ártatlan embereket gyanúsítanak a kiviteli botrányokban való rész­vétellel, ez közönséges izgatás. Tagadja, hogy a drágaságot a kiviteli

Next