Reggeli Hirlap, 1921. október (30. évfolyam, 222-246. szám)
1921-10-24 / Rendkívüli kiadás
I nenamvuil Miskolci, B21 XXX. évfolyam, 240. szám Hétfő, október 24 óra 2 koron Előfizetési árak helyben és vidéken a Egész évre — 480*— K | Negyed évre 120*— K Fél évre------240*— K | Egy hónapra 40*— K POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség : A Miskolcz, Városház tér 22. A szerkesztőség telefonszámai : 4-98) 6-10. Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15. Telefonsz. 6-64. A kormány követeli, hogy IV. Károly hagyja el az országot Budapest, október 23. A Magyar Távirati Irodával hivatalosan közlik: A magyar kormány szombaton a reggeli órákban tudomást szerzett arról, hogy IV. Károly király és Zita pénteken Sopronba érkeztek s ott Károly az uralkodói jog átvételét proklamálta és Rakovszky István elnöklete alatt kormányt nevezett ki. Az 1920. I. tez. alapján, Bethlen István gróf miniszterelnök a hír vétele után azonnal minisztertanácsot hívott egybe, a mely a kül és belpolitikai helyzet alapos megfontolása után egyértelmüleg ami az álléspontra jutott, hogy IV. Károly király, az 1920. évi I.cikk értelmében, Magyarországon az uralkodói jogok gyakorlását ez idő szerint nem veheti át az ország területét ezer, hacsak súlyos veszedelmeket nem akar felidézni, ismét el kell hagyni. A kormány elhatározásához Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága is teljes mértékben hozzájárult, mire a kormány megtette a döntés végrehajtásához szükséges összes intézkedéseket. Az országot végveszély fenyegeti. Amidőn a kormány fenti határozatát meghozta, teljes figyelemmel volt arra a külpolitikai hely■letre, amely IV. Károly visszatérése következtében előállana és Magyarországot a végső pusztulásba döntené. A kormány elhatározását csak megerősítették azok a közlések, amelyeket úgy a nagyántánt, mint a kisántánt követei a magyar kormány előtt megtettek. A kormány nem mulasztotta el, hogy a helyzetről Rakovszkyt s az ő utján IV. Károlyt ne informálják. Bethlen István gróf miniszterelnök távbeszélőn személyesen és ismértlen vázolta Rakovszky előtt a helyzetet s azoknak végzetes következményeit, rámuatva azokra a kövekezményekre, melyeket a királynak Budapestre való bevonulása okvetlenül mega után von. Bethlen Istvánnak e megbeszélések rendjén a legnagyobb sajnálatára volt az a megállapítás, hogy Rakovszky a helyzet józan megítélése elől tökéletesen elzárkózik, a miniszterelnök megfontolt szavaira csupán fenyegetésekkel válaszolt, amelyek komoly figyelemre alig tarthatnak számot-A Rakovszkynak tett felvilágosítások meddő volta következtében a kormány szükségét látta annak, hogy egyenesen a királyyal keressen érintkezést és iparkodjék őt a valódi helyzetről meggyőzni. Még szombaton az esti órákban Vass József vallás és közoktatásügyi minisztert arra kérte fel a kormány, hogy vigye el személyesen a királyhoz a kormányzó üzenetét. Levelében a kormányzó a király hazafiasságára apellálva, arra Ezekre a következményekre való figyelemmel e kormányzó teljes nyíltsággal bejelentette ezt is, hogy a király szándékainak megvalósításával szemben kénytelen a leghatározottabban állást foglalni és várta őt, hogy álljon el tervétől és ne ontson testvérvért céltalan és felesleges módon. Alkormányzó inkább arra kérte a királyt, jöjjön egyedül személyesen Budapestre vagy küldje ide bizalmasát, akivel a kormány a helyzet megítélése szempontjából minden adatot rendelkezésére fog bocsátani, aki személyesen érintkezésbe lép az itteni államok külföldi képviselőivel s minden kétséget kizáró módon meggyőződnek majd arról, hogy a magyar kormány nem kérte őt, hogy a Budapestre való bevonulás tervét ejtse el, mert ezzel végveszélybe dönti az országot. A kormányzó mellékelte leveléhez az antant követeinek aznap délelőtti írásbeli jegyzékét ismertette a kisántant követeinek állásfoglalását is, amelyek semmi kétséget nem hagytak fenn ha a kormánynak nem sikerül Károly tervét meghiúsítani, túlozza a veszedelmet, hanem a nemzet érdekében teljes pártatlansággal jár el. A kormányzó ezzel a levéllel egyenesen a királyhoz küldte megbízottját. A király nem fogadta a kormányzó követét. A király tanácsadói azonban sem a minisztert sem a kisérésében volt alezredest nem engedték a király színe elé jutni, így kénytelen volt Vass József a reá bízott levelet a király irzalmasának Rakovszky Istvánnak átadni. Érdemleges választ azonban Rakovszkytól semméle tekintetben nem kapott és így kénytelen volt eredmény nélkül Budapestre visszatérni. A Budaörsön lefolyt sikertelen ellentállás után a kormány még egy kisérletet tett s a király kiséretében lévő Hegedűs Pál altábornagyot felkérte arra, hogy jöjjön személyesen győződjék meg a helyzetről. A felszólítás következtében Hegedűs Pál altábornagy vasárnap délelőtt parancsőrtisztje kíséretében Budapestre érkezett, ahol előtte Bethlen István gróf jelenlétében Hohler Anglia budapesti követe részletesen ismertette úgy az ántánt főhatalmak, mint a kisántánt állásfoglalását. Hegedűs Pál előtt ezután nem lehetett kétséges, hogy az ántánt főhatalmak IV. Károly király visszatérését a magyar trónra semmi körülmények között meg nem tűrik és hogy Károly királynak Budapestre való bevonulását a kisántant államai részéről azonnal háborús okot jelent. Bethlen István gróf miniszterelnök az angol követ felvilágosítása után egyúttal arra kérte Hegedűs Pál altábornagyot, hogy tegyen jelentést a helyzetről a királynak, vegye rá szándékainak megmásítására, az eredményt pedig közölje mielőbb a kormánnyal. Hegedűs Pál e közlés vétele után haladéktalannul visszatért a Böske közelében lllő királyi vonatra, de sajnálattal kell megállapítani, hogy tőle válasz mindezidáig nem érkezett . A kormány folytatja a katonai ellenállást. Ilyen körülmények között a magyar kormány folytatja végrehajtását mindazoknak a katonai intézkedéseknek, amelyeket egy lelkiismeretlenül felidézett puccs ellen szükségesnek tart, a következményekért a felelősséget pedig azokra hárítja, akik a haza érdekére való tekintet nélkül rosszul felfogott egyéni érdekeik céljából e súlyos megpróbáltatásokon átment nemzetet a végveszély erényébe taszítani képesek. A kormányzó személyes tárgyalásra hívta meg IV. Károlyt A kormánycsapatok ellenállnak a királyi csapatoknak A Lehár ezredes és Ostenburg Idékai más megoldást nem tettek őrnagy parancsnoksága alatt álló lehelévé. lázadó csapatok ezen közben folyngia követe informálja falták előnyomulásukat Budapest felé. A kormány először enyhéb eszközökkel próbálta az előnyomulást meghiúsítani. A vasúti síneket Nagy Pál gyalogsági tábornok több ponton felszedette, Ostenburg elővédjei azonban mielőbb helyreállították és úgy történt, hogy az éj folyamon a lázadó csapatok elővédjei vasúton egészen Budaörs teléig juthattak előre ily körülmények között a kormánynak, amely minden békés eszközt kimeríted, nem marad más választása, mint a támadóknak fegyver résén ellenállon, megakadályozni s mindenáron a fővárosba való behatolásukat, ami a nagy és kisántant államok által bejelentett megtorló rendszabályok életbelépését jelentette volna. A kormány a békés eszközök kimerítése terén elment a lehető legvégső határig, csak akkor szánta r rá megát az idegen kalandorok által félrevezetett magyar véreivel szemben a fegyver Hasznaiérára, amidőn azoknak a főváros közvetlen közelében támadó szén a király követét. Hétfőn befejezést nyer a helyzet katonai megoldása Budapestről jelenti a MTI. Kormánykörökben a IV. Károly váratlan visszatérése által teremtett katonai helyzetet teljes nyugodtsággal ítélik meg. A kormány a nemzet bizalmára és saját erejére támaszkodva, kimerített előbb minden lehetőséget, csupán a főváros közelében vette fel a támadókkal szemben a fegyveres harcot. A kormány védelmi intézkedései minden tekintetben eredményeseknek bizonyultak. A lázadókat a vasárnapi nap folyamán a nemzeti hadsereg csapatai fokozatosan visszaszorították. Az elrendelt katonai rendszabályok foganatosítása a fővárostól minden veszedelmet elhárított és remélhető, hogy a katonai helyzet megoldása a holnapi nap folyamán befejezést nyer. Budapest népe tökéletesen nyugodt, mindenki megnyugodott a kormány intézkedésében.