Reggeli Hirlap, 1921. október (30. évfolyam, 222-246. szám)
1921-10-25 / 241. szám
JBEGGECI HÍRLAP '4. oldal Kiadd lm. október hét. III. Károly útja A Magyar Távirati Iroda székesfehérvári tudósítójának jelentése szerint a királyt Ostenburg őrnagy külön futárral értesítette arról, hogy ■ elérkezett az alkalmas pillanat a Magyarországba való jövetelre. A király egy napi gondolkodás után elhatározta, hogy visszatér az országba. Minthogy azonban a hertensteini kastélyt, hol a király tartózkodott, rendőri készültség őrizte, a távozás csak titokban történhetett. Erre legalkalmasabb eszköz a repülőgép volt. Délben indult el Hertensteinből a királyi pár. Százhetven kilométeres sebességgel repült a gép, mely délután 2 órakor ereszkedett le a dénesfai határban. Dénesfalván Cziráky József gróf feleségével vendégül látta a királyi párt. A Cziráky kastélyban tartózkodott Andrássy Gyula gróf is s nemsokára megérkeztek Lehár báró és Ostenburg őrnagy, kik autón Sopronba széllították a királyi párt. Pénteken hajnalban a király és királyné Sopronba érkeztek , a negyvennyolcas gyalogezred laktanyájában szálltak meg. Délre megjöttek Andrássy, Rakovszky, Sigray gróf főkormánybiztos és Glatz Gusztáv dr. volt külügyminiszter. Szombaton hajnalban 4 órakor indult ki a soproni állomásról az a mozdonyból és egy harmadik osztályú kocsiból álló biztonsági szerelvény, amely mindig egy-egy állomással volt előbb az utána jövő vonatoknál. 35 Osztenburgzászlóaljbeli árkász, 15 begyakorolt pályamunkás és 1 főhadnagy volt a kis szerelvényen. A mozdonyon, a vezetőkön kívül, 1 tüzér főhadnagy és 1 vasúti tisztviselő fgyelte a pályát. Sopron környékén nyugodtan haladtak, nem kellett a pályát javítni. Ácsnál azonban szétszedték a síneket, Győrben és Komáromban hoszszabban időztek, úgy, hogy Tatabányára csak este érkeztek meg. Tatán ekkor igen mozgalmas élet volt. Az állomás telve volt utazókkal, mert a Budapestről Győrbe induló vonatok csak idáig jutottak. A rengeteg várakozót szaporította még a város közönsége is- Egy fiatal Eszterhézy volt otthon, ő a család női tagjaival jött ki az állomásra. A grófnő virágcsokrot hoztak a királyi párnak. Az idegesség és izgalom igen magasfokú volt. Végre bejött az állomásra a biztosító mozdony, a vezető főhadnagynak ezer kérdésre kellett volna felelnie, de ő csak intézkedéseket tett. Már az utasok azt gondolták, hogy tovább utazhatnak, de csak félreéliították vonatjukat mindeddig, míg a király vonata elhagyta a várost. A vonat éjjel 1 órakor indult el Tatáról. Bánhida, majd Felsőgaila következett ezután. Ide, f Felsőgeldára érkezett a hír, hogy kormánycsapatok vonulnak föl. Száron sem tudták, hogy jön a király, Bicskén viszont várják. A hétfő reggeli lapoknak az a híre, hogy Bicskén is tinrobbanás volt, nem igaz. Biskére különben még ez előtt, hogy a biztosító mozdonny megérkezett volna, másoldallul erős Osztenburg csapa vonult be. Herczeghelom és Torbágy után a második számú őrház piros lámpával fogadta a közeledő mozdonyt és az őr jelentette, hogy nem messze a katonák szedik ki a csavarokat a sínekből. Csak lassan haladtak előre. A sötétben nem volt tanácsos anélkül menni, hogy a mozdony előtt árkász katonák vizsgálják a síneket. Végre Budaörs előtt felfedezték a rombolást. A munkát megnehezítette az is, hogy két teherkocsit is belöktek a szétszedett sínek közzé. Ekkor 3 óra volt. 5 órakor el Budapest, október 23. A M. T. 1. jelenti: A magyar kormány szombaton, a reggeli órákban szerzett tudomást IV. Károly és Zita Sopronba érkezéséről és hogy Rakovszky István elnöklete alatt kormányt nevezett ki Bethlen miniszterelnök nyomban minisztertanácsot hívott egybe, amelyen megállapították, hogy IV. Károlynak, ha csak súlyos veszedelmeket nem akar felidézni, ismét el kell hagynia az ország területét. A kormány elharozásához, Horthy Miklós kormányzó is hozzájárult, mire a kormány megtette a szükséges intézkedéseket. A kormány elhatározásat csak megerősítették azok a közlések, amelyeket úgy a magyontán, mint a kisántáni követei a magyar kormány előtt megteltek. Bethlen István távbeszélőn vázolta Rakovszky elött a helyzetet, s azoknak végzetes következményeit. Rakovszky azonban, amint Bethlen megállapította, a helyzet józan megítélése elől tökéletesen elzárkózik, a miniszterelnök megfontolt szavaira csupán fenyegetésekkel válaszolt, amelyek komoly figyelemre alig tarthatnak számot. A kormány ekkor Vass József dr. kultuszminisztert kérte fel, hogy vigye el személyesen a királyhoz a kormányzó levelét, amelyben Horthy Miklós a király hazafiasságára appelálva kérte őt, hogy ejtse el a Budapestre való bevonulás tervét, mert ezzel veszélybe dömi az országot. A kormányzó ilyen körülmények között inkább arra kérte a királyt, jöjjön egyedül személyesen Budapestre, vagy küldje ide bizalmasát, akinek a kormány a helyzet megítélése szempontjából mindent adatot rendelkezésére fog bocsátani és aki személyesen érintkezésbe lép az itteni államok külföldi képviselőives minden kétséget kizáró módon meggyőződnek majd arról, hogy a magyar kormány nem túlozza a veszedelmet. A király tanácsadói azonban sem a minisztert, sem a kíséretében volt alezredest nem engedték a király színe elé jutni. Így kénytelen volt Vass József a reá bízott készült a híd. Budaörsre mégsem mentek be, mert kormánycsapatok voltak az állomáson. Hatalmas tüzelés kezdődött, amely 12 óráig t tartott. A közeli sváb községek mintha kihalak volna, lakóik házukba húzódva várták az eseményeket, levelet a király bizalmasának, Rakovszky Istvánnak átadni . Érdemleges választ azonban Ra-kovszkytól semmiféle tekintetben nem kapott és így kénytelen volt, eredmény nélkül Budapestre viszszatérni. It kormánycsapatok ellenállanak a királyi csapatoknak A Lehár ezredes és Ostenburg őrnagy parancsnoksága alatt álló lázadó csapatok eközben folytatták előnyomulásukat Budapest felé. A kormány előbb enyhébb eszközökkel kísérelte meg az ellenállást, de miután az egész éj folyamán a lázadó csapatok elővédjei vasúton ,egészen Budaörs tájéig jutottak előre, nem maradt más választásé, mint a támadóknak fegyveresen ellenállani, megakadályozni minden áron a fővárosba való behatolásukat, ami a nagy és kisántant államok által bejelentett megtorló rendszabályok életbeléptetését jelentette volna. A király követe Budapesten A kormány még egy kísérletet tett és a király kíséretében levő Hegedűs Pál altábornagyot felkérte, hogy jöjjön Budapestre. Hegedűs altábornagy vasárnap délelőtt parancsőrtisztja kíséretében Budapestre érkezett, ahol előtte Bethlen István gróf jelenlétében Hohler Anglia budapesti követe részletesen ismertette úgy az ántánt főhatalmak, mint a kisántáni állásfoglalését. Hegedűs Pál a közlés vétele után haladéktalanul visszatért a Bicske közelében álló királyi vonatra, de mindezidáig nem érkezett tőle válasz. Befejezést nyer a helyzet katonai megoldása Budapestről jelenti a MTI. A kormány védelmi intézkedései minden tekintetben eredményeseknek bizonyultak. A lázadókat a vasárnapi nap folyamán a nemzeti hadsereg csapatai fokozatosan viszszaszorították. Az elrendelt katonai rendszabályok foganatosítása a fővárostól minden veszedelmet elhárított, koronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és a kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok, a m. kir. államrendőrség működési területén az utóbbiak hatáskörébe tartozik. A kormány hivatalosan nyilatkozik ift. Károly visszatérésének körülményeiről Kendelet a rémhirterjesstSk ellen Budapestről jelenti a MTI. Gróf Ráday belügyminiszter valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a m. kir. államrendőrség valamennyi kerületi főkapitányságához ezt a körrendeletét intézte: Hivatali elődöm 1914 októberén 7271-1914 B. M. E. sz. alatt rendeletet bocsátott ki a hadviseléssel kapcsolatos álhírek koholásának és terjesztésének tilalmára, amit kihágásnak minősített. Minthogy a kormány ezidőszerint fegyveres intézkedést volt kénytelen elrendelni, melyekkel kapcsolatban fokozottabb mértékben kell gondoskodni a köznyugalom megóvásáról. IV. Károly királynak az ország területén való tartózkodásával és az ebből folyó katonai intézkedésekkel kapcsolatos álhirek koholását és terjesztését az 1879. évi XXXX. t. c. 1. § a alapján kihágásnak nyilvánítom. Ennélfogva azokat, akik az érintett helyzettel vonatkozásban 1. vészhírt koholnak vagy terjesztenek ; 2. valakinek megsebesülését, halálát, fogságba jutását állítják vagy híresztelik anélkül, hogy annak valódiságáról hivatalos közlésből, vagy kétséget kizáró módon meggyőződést szereztek volna ; 3. egyéb olyan híreket koholnak, vagy álhíreket terjesztenek, melyek alkalmasak arra, hogy a lakosság körében félelmet vagy ijedelmet keltsenek. Amennyiben súlyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn, kihágás miatt 15 napig terjedhető elzárással és fez 1921 évi XXVIII. t.-c. 4. § a alapján 2000 IV. Károly nem térhetne vissza Svájczba A MTI jelenti: Károly király elutazásának híre mind a hivatalos, mind a többi svájczi köröket meglepte. Az őrizetével megbízott közegeknek arra nem volt parancsuk, hogy mozgási szabadságéban gátolják, úgy hogy Zürichből való elutazása semmi feltűnést nem keltett. Küönösen kínosan érinti az eset azokat, akik a húsvéti út után a parlamentben és a hírlapokban a mellett harcoltak, hogy Svájcz állandó letelepedést biztosítson Károly királynak Még ezek is kizártnak tartják a király visszatérésének lehetőségét. Környezetét is valószínűleg el fogják távolítani, mert nyilvánvalóan megszegték azt az ígéretüket, hogy politikát nem folytatnak. A szocialisták arra hívják fel a figyelmet, hogy a szövetségtanácsnak ezúttal erélyesen kell a királlyal elbánnia és semmiféle külpolitikai szemponttól nem szabad magát befolyásoltatnia. A svájcziak abban foglalják össze megéllnpitéseiket, hogy az ő szempontjukból Svájczcal Károly király eljátszotta játékait. Utalnak arra is, hogy ha az európai hatalmak — úgy, mint a múltkor — megkísérelnék, hogy a kockán forgó békeérdekek érvényesítésére rábírják Svájczot, hogy újból menedéket nyújtson Károly királynak, ilyen kísérlet ellen a svájczi nép egyhangúlag tiltakozik. Francia flottillademonstráeió a Dunán Budapestről jelenti a MTI. Budapest közelében a kelenföldi állomástól alig három kilométernyire fekvő Kamara erdőben lejátszódott csete palék következtében a város képe egyáltalán nem változott meg. A déli szél felkavarta az utcákon a port és ezért a szokottnál kevesebb sétáló volt ez utcákon látható. A Duna parti korzón azonban cigányzene mellett vígan gyűjtöttek a hadifoglyok javára és észre sem vették, hogy az a két francia őrnaszád, amely a Lánchíd budai hídfője előtt állandóan horgonyoz, aféle flottila demonstrációt rendezett és fél 11 óra tájban a Margitszigetig ment fel, de csakhamar visszatért. A francia naszádok tüntetése bizonyára összefüggésben volt Fouche francia köretnek azzal a kijelentésével, hogy kormánya felhatalmazta szükség esetén fizikai erők alkalmazásait is. Fouche különben az elmúlt 48 óra alatt nagy szerepet játszott és ő elnökölt a kisántant diplomáciai képviselőinek szombat esti értekezletén, amely vasárnap reggel fél 6 óráig tartott a Ritz szállóban. Felsőmagyarországi Kereskedelmi, Hitel- és Ingatlanközvetítő Vállalat. Miskolcz, Széchenyi u. 8. sz. Telefon 237 Elvállal megbízatást házak, földbirtokok, erdők és általában mindennemű ingatlan és üzletek vételére és eladására. Keresünk házakat, földbirtokokat, szőlőket — megvételre megbízóink részére —