Reggeli Hirlap, 1921. december (30. évfolyam, 273-297. szám)
1921-12-04 / 276. szám
HEsIGELI HÍRLAP 2. oldal Vasárnap, 1921 december 4. választásodtól számítana. Ez egyenesen képtelenség, mert hiszen akkor a nemzetgyűlés meg sem kezdette még a két évét, mert az utolsó választás csak most lesz december 11 én. Illetékes helyről értesülünk, hogy azok a hírek, amelyek a nemzetülés mandátumának febuáron túl való meghosszabbításáról szólnak, nem felelnek meg a valóságnak. Szó ízesen arról, hogy a kemény a nemzetgyűlés idejeinek kiszabott két évét a tiszántúli, vagy a bárányoi választásoktól számítsa, mert elhatározta, hogy a nemzetgyűlést feloszlatja és mérciusban kiírja az új választásokat Haddre összehívják a Házat Mint illetékes helyen értesülünk, a kormány keddre összehívja a nemzetgyűlést. Ezen az ülésen fogja a kormány programmját kifejteni és ekkor fogják tárgyalni Andrássy Gyula grófnak és társainak mentelmi ügyét. A Váég munkatársa kérdést intézett ez ügyben Gaál Gasztonhoz, a nemzetgyűlés elnökéhez, aki azonban kijelentette, hogy ezidig semmiféle ilyen irányú intézkedésről nem tud. Egyesek úgy tudják, hogy annak ellenére hogy a miniszterelnököt kudarc érte ez egységes párt megalkítása körül Bethlen semmi esetre sem mondott le véglegesen erről a tervéről Miszerint a nemzetgyűlés első ülésén mégis csak felhívást intéz a pártokhoz és az egész országhoz, amelyben felszóllás lesz arra nézve, hogy alkossák meg az egységes kormányzó pártot. Az osztrák szocialisták nem veszik át a kormányt Bécsben Bécsből jelentik a Pesti Naplónak. S a libát délelőtt mér csaknem valamennyi üzletet kinyitotttak. A kaona-óg és a karhatalom ugyan még készenlétben van, mivel azonban már komoly veszdelem elem tartanak, a kilátásba helyezett ostromállapot el fog maradni. A munkástanács szombaton ülést tartott, amelyen a tegnapelőtt zavargásról folytattak megbeszélést. Adler Frigyes dr. a munkástanács elnöke kifejtette, hogy tévednek azok, akik azt várják, hogy a szociáldemokrata párt átveszi a kormányt. Ez a legsúlyosabb dolog volna és rosszul ismerik a szocialista pártot azok, akik ilyesmit felesznek róla. A párt nem hajlandó a polgárság számára kikapni a sült gesztenyét. A tanácskozás folyamán előadták, hogy a rendőri jelentések szerint a letartóztatottak közül 34 embert szablábra helyeztek és csupán 145 fosztogató ellen fogják lefolytatni a bünfenyítő eljárást. 8 .vergó dr szóvátette, hogy a kormány lefoglalta a kommunista ,Rute Fuhnert. Ennél nagyobb szabású ostobaságot már nem is tehetett. Az újság szerkesztőségének helyiségében házkutatást tartottak, melnek során Friedender és Reich kommunista vezéreket megmotozták. Ez ellen tiltakozik és a parlamentben is szóvá fogja tenni ez önkényes eljárásokat. Legjobb cipők Tiegermannál, Széchenyi-utca Oa Újváros-utca sarok legolcsóbb Befejezték Nyugatmagyarország „pacifikálását“ Bécsből jelentik a Pesti Naplónak. A nagykövetek tanácsa utasította a Felsősziléziában székelő antén bzottságot, hogy küldjön megfelő csalkontingenst a nyugatmagyarországi népszavazási területre. Mint értesülünk, mintegy ötszáz főből álló katonaságot rendelnek ki Nyugatmagyarországra. Azt hiszik, hogy az antentbizottság a jövő héten állapítja meg a népszavazás időpontját, mert akkora már befejezik Nyugatmagyarország pacifikálását. Az osztrák hadsereg csaknem mindenütt elérte a határállomásokat, minden községben átadási jegyzőkönyvet készítenek, amelyet úgy az osztrákok és a magyar hatóságok képviselői, mint az antantbizottság aláír. Az átvett terület még katonai közigazgatás alatt van. De néhány nap múlva átadják helyüket az osztrák polgári közigazgatási hatóságoknak. Mint a MTI. értesül, a soproni tábornoki bizottság ma délután a következő jegyzéket intézte a magyar kormányhoz: „ A szövetséges tábornokoknak van szerencséjük Nagyméltóságodnak tudomására hozni, hogy az 1921. évi október hó 13 án aláírt velenczei egyezmény 11 iká-ának alkalmazásával december hó 3 án a következő határozatot hozta : A tábornoki bizottság megállapítja Nyugatmagyarország pacifikálását, amely 1921 december hó 3 án véget ért. Ferrario s. k. tábornok, a bizottság elnöke. Szombaton délben Sopron polgárságának külírsége járt a szövetséges tábornokoknál és előadta hogy a mostani állapot minden oldalról történt elzárás következtében tarthatatlan. A vádhatóságnak az amnesztia rendeletet kellett volna alkalmazni Kerekes Mihály Ügyében Vázsonyi és Rasony nyilatkoznak Politikai körökben sok szó esik Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselőnek elítéléséről, akinek izgatási ügyében a királyi Kúria helybenhagyta a tábla három hónapi fogházat kiszabó életét. Képvielői és jogászi körökben az a felfogás, hogy a vádhatságnak, amely éppen a közelmúltban igen súlyos bűncselekmények esetén javasolt kegyelmet az armenztiarendelet alapján, Kerekes Mihály esetében is ezt kellett volna tennie. Vázsonyi Vilmos, aki Kerekes Mihályt a Kúria előtti tárgyaláson védte, az ítéletről a következőképpen nyilatkozott: — Azt mondhatom csak, hogy nekem természetesen meg kell hajolnom a bírói ítélet elő , és ha kritika illethet valakit, az tulajdonképpen a vádhatóságot illetheti, amelynek ura az igazságügyi kormány. Annak észre kellett vennie, hogy tréfaként hat, ha Kerekes Mihályt ítélik el izgatásért, azért, mert megállapította azt a közketerű tényt, hogy a háborút nem a nép csinálta és variálta azt a régi közmondást, hogy: " Kie ne Diebe haengt man, grosse laesst man laufen.“ — A választás alatt és után — amint elmondottam védőbeszédemben — a leggonoszabb izgatóbeszédek hangzottak el és a leggonoszabb izgató röpiratok terjesztettek az országban. Meg is volt a következményük. Sem az izgatók, sem pedig azok, akik az izgatás következtében súlyos bűncselekményeket követtek el, büntetést nem nyertek. Csak Kerekes Mihály az egyetlen izgató Magyarországon ! — Az ilyen tréfák nem igen erősítik meg a jogérzetet. Nehezen fogják megérteni, hogy miért védi a magyar nemzetet és a magyar fejt az, aki ezen téves hitben bilövik, miért kap ezen e réven büntetlenséget és miért kell Kerekes Mihálynak fogházban ülnie azért, mert azt hirdette, hogy ezentúl nem szabad a nép megkérdezése nélkül háborút csinálni és olyan jogrendet kell teremteni, amely mindenkivel szemben pártatlan. — Kerekes Mhály elítélése, miközben mások szabadon lázizanak, a legegyszerűbb bizonyítéka annak, hogy Kerekes Mihály nem izgatott. — Nézetem szerint a kihirdetett amnesztiarendelet ő rá is vonatkozik, mert őt, aki — miként a bírói ítéletek is megállapították — a bolsevizmus és a román megszállás idején fogságba jutott meggyőződése miatt, bizonyára csak nemzetvédelmi szempontok vezethették beszéde elmondásánál. — Vájjon felhasználható e ez az itélet arra hogy Kerekes Mihályt e miatt megfosszák mondoliumától — kérdezte tudósítónk. — Nem! — felelte Vázsonyi. — Sem az Ítélet nem fosztotta őt meg politikai jogának gyakorlásától, sem pedig a terhére rótt bűncselekmény nem olyan amely ránézve összeférhetetlenséget teremthetett volna. Az Ítélet végrehajtásáról a következőket mondotta Vázsonyi Vilmos: — A Kerekes Mihály elleni ítéletet egyelőre nem lehet végrehajtani a nemzetgyűlés újabb határozata nélkül, mert a mentelmi jog felfüggesztése csak a bűnvádi eljárás megindítására ad jogot az előzetes letartóztatásra, a vizsgálati fogságra, vagy a büntetés végrehajtására külön felhatalmazás kell. Rassay Károly, aki a Táblán védte Kerekest, a következőképen nyilatkozott az ügyről: — Az én véleményem szerint, ha a kiadott amnesztiarendeletet nem egyoldalúan akarják értelmezni, akkor Kerekes Mihály büntetését az amneztiarendelet alapján el kell engedni. A renddel szerint közkegyelemben részesülnek mindazok, akik a bűncselekményt a forradalmak után, azok nyomában keletkezett felháborodás hatása alatt követték el. Nem hiszem, hogy aképpen lehetne ezt a rendelkezést értelmezni, hogy a kegyelem csak a legsúlyosabb atrocitásokra vonatkozik, ellenben nem vonatkozik egy jóhiszeműen elmondott kritikára, amely végeredményben — szintén a forradalmak után bekövetkezett politikai helyzetben — a helyes irányt kívánta megjelölni. Hogy ez az irány politikailag veleban helyes e vagy sem, arról lehet vitatkozni, de bizonyos, hogy Ke rekes jóhiszeműen mondotta el. Eszerint minden kelléke megvan a közkegyelem gyakorlásának, ezt jogászilag alig lehet kétségbevonni. — A mandátumtól való megfosztásról szó sem lehet. Az 1920 évi I. törvénycikkel törvényesített úgynevezett Friedrich féle választójogi renddel úgy intézkedik, hogy nem lehet képviselő az, akit bűntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt jogerősen elítéltek. — Mivel pedig Kerekes Mhályt a debreczeni tábla másodfokú ítéletében csak 3 havi fogházra ítélte — és ezzel a bűncselekményt vétséggé degradálta — ezt az ítéletet pedig a Kúria helybenhagyta, nyereségvágyról pedg szó sem lehet, semmiféle alap nincsen arra, hogy Kerekes Mihályt mandátumától megfosszák. — Ami az ítélet végrehajtását illeti, én azt hallottam, hogy Kerekes Mihály maga sürgeti büntetésének megkezdését. Megcáfolják a spanyol forradalom hírét A bécsi spanyol követség ma hivatalosan közlést adott ki melyben erélyesen megcáfolja a spanyol forradalom kitöréséről szóló híreket A követségen azt hiszik, hogy ezek a hírek teljesen alaptalanok. A követ ma éjfél kapott élesítést Madridból, mely szerint Spanyolországban teljes nyugalom van.