Reggeli Hirlap, 1922. május (31. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

Miskolcz, 1922. XXXI. évfolyam, 109 szám Vasárnap,­május 14. tco Ara 6 korona Reggeli Hírlap előfizetési árak helyben és vidéken i Egész évra 1200*— K Hegyed évi*« 600*- K Fél évre — 600*— K Egy hónapra 100*— X Szerkesztőség ■ ■iakolez, Városháztér Stel A szerkesztőség telefonszámai­­ 4-91. H­uk Kiadóhivatala Széchenyi­ u. 15. Telefonsz. 6 OC- si sajtószabadság nevében tiltakoznak a központi sajtó­vállalat lapj­a és joggal, az ellen a fe­nyegetés ellen, amelylyel a sajtófőnök egy­ik lapjukat illette. A szenzáció ebben az afférban nekünk nem az, hogy ez a fenyegetés elhangozhatott, mert hiszen a más lapoknak is része volt már ebben, hanem az indokolás,amely­­lyel kísérték. Eszerint azt kell halla­nunk, hogy már Bangha páterék lapjai is destruktívek, tekintélyrombolók. Ezek után igazán nem csodálkoznánk, ha egy szép napon a Miskolczon is oly nagy elánnal kibocsátott, haza­árulással vádoljuk kezdetű palkáton, vagy egy népgyűlésen a bojkottálandó lapok névsora a kurzust teremtő és életrehívó lapok névsorával is gyara­podnék. A szomorú ebben az egész csúnya és ijesztően fenyegető sajtószabad­ságos politikai helyzetben az, hogy még most sem látják, nem érzik a ma nekem, holnap neked lehetőségét. Amikor a szabadságjogok lábbal­­tapodása ellen kikeltek az ellenzéki lapok és politikusok, az egész kurzussajtó hihetetlenül kemény és egyöntetű támadással attakn­ozott a följajdulók ellen. Akkor hazafias tett volt az, ami m­a bűn s akkor csupán zsidókérdéssé, vagy hazaáruló viccé zsugorodott, ha a Reggeli Hírlapot elko­bozták, a Világ, Az Est kolportázsjogát megvonták. Fedezték és helyeselték a kormánynak és sajtófőnökének min­den sajtóellenes intézkedését,­­ de ma, amikor már politikai útjaik éle­sen elkanyarodtak; a kormányéról, bosszúállásról, elnyomatásról, terror­ról és jogtalanságról beszélnek, joggal. Ám nézd meg a kurzus maradék­­lapjait, azokat, amelyek még nem látják a tavalyi hó tünedezését s amelyek még csak azt tudják, hogy ma nekünk, bármely pártállású ellen­zékieknek lehet, de nem is képzelik, hogy holnap talán már nekik is, ma volt fegyvertárs­ lapjaikat támadják és a sajtófőnöküknek ma is helyeselnek. A központi sajtó­vállalat hírlapjai sem gondolták, hogy ami fölött nem is olyan régen, enyhén szólva, egyrészt helyes­lően szemet hunytak, másrészt népgyű­­léseken agitáltattak konkurrens lapok betiltásáért, hát ez a zord bosszú­álló szellem rájuk is mozdulhat. A politikusok, akiknek ma hatalom van a kezében, szintén úgy élnek ezzel a hatalommal, hogy az ellentétes vé­lemények csontja zörög belé,­­ nyil­ván ők sem gondolnak arra, hogy a politika váltógazdaságában holnap az ő politikájukat verheti bilincsbe az önkény. Mert ezek a hatalmi kilengések erre vezetnek. Új és új rezsimek vál­togatják egymást, nincs örökéletű politikai rendszer. Azok tehát, akik jogtalanságokat, a szabadságjogok semmibevételét hagyják örökül, már előre jogosítottá teszik a jövő jog­talanságait. Ezért szomorú az ő mű­ködésük s legszomorubb, hogy úgy tesznek, mintha jogtalanságukat a jog és igazság nevében gyakorolnák. A pagandától minden állam tartózkodik. Lloyd George végül azt a határo­zott kiváltságát fejezte ki, hogy az orosz jegyzékre okvetlenül válaszolni kell, sőt kijelentik, hogy ő már a választervezetet el is készítette. Barthou szólalt fel ezután és kije­lentette, hogy meg kell tudni azt, hogy Lloyd George javaslatai hogyan viszonylatiak egymáshoz. Egyébként konkrét javaslat formájában indítvá­nyozza az orosz jegyzék visszautasítá­sát és Lloyd George pozitív indítvá­Genyából jelentik. A genuai kon­ferencia láthatólag vége felé köze­ledik, bár Lloyd­ George mindent megtesz arra, hogy legalább még 8—10 napig együtt tartsa. Az angol miniszterelnök ezzel azt akarja, hogy elfogadtassa az orosz kérdésre vo­natkozó javaslatait. Szerinte ezeket a javaslatokat külön albizottságban kellene tárgyalni, mindazokkal a kér­désekkel együtt, amelyek a szövet­ségesek és Oroszország között fel­merültek. A francia javaslat ezzel szemben az orosz válaszjegyzéket nem fogadta el, azonban belemenne abba, hogy az orosz kérdést Genuán kívül, egy más helyen tárgyalják. Lloyd George természetesen arra törekszik, hogy a génuai konferencia legalább részben sikerrel járjon. Ezért most már az orosz kérdés tárgya­lása helyett az európai békepaktum kérdését helyezi előtérbe. Lloyd George szerint kétségtelen, hogy ez A politikai albizottság ezután to­a siker Franciaországnak Európá­tól való izolálását jelentené, de re­méli egyúttal, hogy az olaszok vele tartanak. A kisántáni, illetve annak látható feje, már közeledett napok­kal ezelőtt az angol felfogáshoz, azonban Lloyd Georgenak az a ja­vaslata, amely a genuai konferencia elé akarta vinni a volt monarchia utódállamaiban lévő ne­mzeti ki­sebbségek ügyét, ismét Franciaor­szág felé terelte a kisántant ál­lamait. Diplomáciai körökben min­denütt bizonyosra veszik, hogy a konferenciát­ a jövő hét első felében vagy berekesztik, vagy legalább is elhalasztják. Ezzel kapcsolatban már intézkedések is történtek, mert az elhalasztás után a szövetségesek és a semleges államok külön konferen­ciát tartanak Németország és Orosz­ország kizárásával és hír szerint Lloyd George máris hozzálátott az új konferencia előkészítéséhez.­vább folytatta vitáját. Lehanzer az orosz választ szintén nem tartja kielé­gítőnek, azonban szükségesnek tartja, hogy az orosz kérdést tovább tár­gyalják.­­ Azután Barthou megint fölszólalt és kijelentette, hogy ő maga is igen kívánatosnak tartja a megegyezést, de nem tagadja, hogy bizonyos nézet­eltérések vannak kö­zötte és Lloyd George között, az orosz kérdés tárgyalásának elhalasz­­tása dolgában. Ő is kívánja, hogy a szövetséges és semleges hatalmak üljenek össze tárgyalni, azonban szük­séges az is, hogy az oroszok elér­hető távolságban tartózkodjanak, mert, ha az oroszok Moszkvába visszautaz­nak, minden tárgyalás lehetetlen.. Egyre valószínűbb a francia -angol szakítás Genuából jelentik. Mindenki előtt egyre kétségtelenebb, hogy a konferencia menete a Franciaország és Anglia közti antánt nyílt szakítás felé gravi­tál. Visszatükröződik ez úgy a francia, mint az angol sajtó tudósításaiban. A Times franciaországi tudósítója azt jelenti, hogy Anglia és Franciaország közötti szakítás Oroszországot és Németországot egymás karjaiba hajtaná, már­pedig a két ország közötti szövetség teljesen felforgatná Európának a versaillesi szerződésben megrajzolt új térképét. Franciaországban nem ok nélkül attól tartanák, hogy az angol rokon érzés nagy részben az óriási orosz-német szövetség oldalára áll. Ha pedig Németország Oroszországgal együtt halad és Franciaország nem számíthat Anglia támogatására, akkor a francia politika helyzete kétségbeesetté válik. Amerika messze is van és nagy­részt ellensége is Franciaországnak. Ily körülmények között nem csoda, — írja a Times, — ha Franciaország­ban több oldalról a Ruhr-vidék haladék­talan megszállását követelik. A genoiai konferencia napjai meg­vannak Sar­t­ov az orosz segyzék visszautasítását követeli séges áramlatok leküzdése. Az oroszok­­ m­ainak letárgyalását­ Genuából jelentik. Az első politika albizottság ma délelőtt ülést tartó, amelyet déli 12 órakor nyitott meg Fac­a olasz miniszterelnök. Az érte­kezlet egyetlen tárgya az orosz válasz­jegyzékben való állásfoglalás volt Lloyd George állt fel szólásra első­nek és élénk figyelem közepette be­szélt. Az orosz válaszjegyzékre kijelentette, hogy az még formai­lag sem nagyon kedvező. Az oroszok általában megegyezésre akarnak jutni azonban nem sikerült neki a szélső­séges áramlatok leküzdése. Az oroszok a hazájukban uralkodó radikalizmus folytán határozott irányban haladnak meg kell azonban akadályozni azt hogy Európa és Ázsia népei közöt ilyen nagy ellentétek merüljenek fel. Meg kell akadályozni azt is hogy az ország népén a teljes két­ségbeesés vegyen erőt. Ezért­­ nem ajánlhatja, hogy a konferencia félbe szakítsa munkáját.­­ Az sem szabad kétségbe vonni, hogy a megegyezés előbb-utóbb mégis csal meg lesz. Az oroszok igen jól tud­hatják, hogy hitelre van szükségül és ezt csak akkor kapják meg, ha különböző kötelezettséget elvállalnak és a szükséges garanciákat megad­ják. Lényeges dolog az, hogy a oroszok a bizottságban részt vegye­nek, mert a londoni szakértői érte­kezletet nem lehet megismételni. Az oroszok véleményét úgyis meg kel hallgatni. A békepaktum kérdésé rövidesen el kell intézni, mert ez minden állam szempontjából kívána­tos. Egyébként Lloyd George a kö­vetkezőket ajánlja : 1. Szakértői bizottság kiküldését amely tartozik a magántulajdon és a hitel kérdését tovább tanulmányozni 2. Ideiglenes paktum megkötése Oroszország és Európa többi állama között. 3. Azt a kölcsönös kötelezettséget hogy egy másik államban való pro­ kapunk mai Lapunk mai száma 12 oldal EV­ájus 22-től tilos politikai gyűlést tartani A szregyea nirtap bunapesti szer­kesztősége jelenti telefonon. A kormány szombaton rendeletet adott ki, mely szerint május hó 22-től június 13 áig politikai gyűlést tar­tani nem lehet. Tilos politikai jellegű felvonulások tartása is. Aki a rende­letet megszegi vagy kijátsza, amennyi­ben cselekménye nem esik súlyosabb beszámítás alá, kihágást követ el. A rendelet kibocsátása, az indoko­lás szerint a kivételes rendelkezé­sekre vonatkozó felhatalmazás alap­ján történt. Az indokolás is utal arra, hogy a politikai pártoknak már eddig is megvolt minden lehe­tőségük, hogy elveiket a választó­közönség előtt alaposan és részletesen ismertessék és a választópolgárok most már abban a helyzetben vannak, hogy politikai állásfoglalásuk tekinteté­ben határozott véleményt alkothatnak maguknak. Az indokolás azt is mondja, hogy a kormány minden körülmények között meg akarja óvni az ország belső békéjét és meg akarja fékezni a közbiztonságot és a közrendet ve­­szélyeztető pártszenvedélyeket. Miért is elrendelte a gyűlések betiltását a jelzett időn túl, hogy a választó­­polgárok nagyobb izgalmaktól men­tesen, az ország mostani súlyos hely­zetéhez illő komolysággal léphesse­nek az urnák elé. A rendelkezéssel szemben rá kell mutatnunk arra, hogy nagyon sok ellenzéki jelölt nem volt abban a helyzetben, hogy rendszeresen érint­­kezhessék választókerületével, mert a legtöbb programmbeszéd meg­tartását egyszerűen betiltották, sőt egyik másik helyen még az ajánlási íveket is elkobozták. Az indokolásban kifejezett felfogás in­kább a kormánypárt jelöltjeinek helyzetére vonatkozik, akik minden akadály nélkül mondhattak beszéde­ket. Abban az egyben azonban igaza van a rendeletnek, hogy a választó­polgárok már megalkották politikai véleményüket a jelöltekről. Erről a választás eredménye fog ékes bi­zonyságot szolgáltatni. Itt említjük meg, hogy a Nemzeti Sajtótudósító Iroda szerint a ke­resztény ellenzéknek a Tiszántúlon vasárnapra tervezett választói gyűlé­seit, Debreczen kivételével, az ottani hatóságok nem engedélyezték. Ennek folytán a keresztény ellenzék ve­zérei úti programmjukat meg fogják változtatni.

Next