Reggeli Hirlap, 1922. július (31. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

REGGELI HÍRLAP 2. oktat. Kedd, 1923 juiltims hé 4. és az értékekkel bizonyos helyeken elszámoltak és ezeket közbiztonsági célokra fordították. Interpellációjában azt a kérdést intézte Beniczky Bethlen miniszterelnökhöz, hajlandó-e a Duna—Tisza közén a közbiztonságot az egész vonalon teljes kíméletlenséggel helyreállítani és az ott állandóan garázdálkodó rablóbandákat ártalmatlanná tenni, valamint minden bűnöst elfogni. A miniszterelnök megígérte a vizsgálatot és a pártatlan eljárást. Ezt volt a kiinduló pont ,és mint ismeretes, a vizsgálat végre meg is indult, majd Váry Albert koronaügyészhelyettes kapott megbízást a szégyenletes bűncselekmények felderítésére. A gyanúsítottakegy része már a katonai bíróság előtt áll. Huszonnégy petíció Eddig huszonnégy mandátumot támadtak meg petícióval. Javarészt egységespárti képviselők mandátumát, amelyek közül főleg a feledi, mezőcsáti és gödöllői mandátumok megsemisítése remélhető, azonban Bíró Pál ózdi mandátumát sem lehet biztosra elkönyvelni. A kormány nem gondol az árak maximálására A társadalom minden rétegének egzisztenciáját alapjában fenyegető drágaság leküzdése ma a legelső és legfontosabb törekvés. Ez a magyarázata, hogy bizonyos körök részéről a maximálás gondolatát vetették föl, mint olyan eszközt, amelyikkel talán orvosolni lehetne a nehéz helyzet bajait. Ez a törekvés azonban egyáltalában nem szerepel a kormány gazdasági programomjában. Illetékes helyen közült, hogy a kormány száműzött minden olyan tervezetet, amelyik a gazdasági élet megkötöttségét jelentené és semmi körülmények között sem hajlandó akceptálni a maximálást. Kétségtelen, hogy a maximálás nem helyes, de viszont a kormány részéről ennek negatív megállapításán kívül pozitív cselekedetekre volna szükség a drágasággal szemben. Véget ért a bécsi villamossztrájk Bécsből jelentik . Egyheti tartam után véget ért a villamosvasúti sztrájk. Szombat dél óta szakadatlanul folytak a tárgyalások, amelyeket szombaton és vasárnap éjszaka sem hagytak abba. Ma hajnalban három órakor már az a veszély fenyegetett, hogy az ellentétes álláspontokat lehetetlen lesz áthidalni. Végre ma reggel a sztrájkbizottság kiadta a jelszót, hogy az alkalmazottak ismét álljanak munkába. A sztrájkokozta kár 800 millót tesz ki, következménye pedig az, hogy a város a 150 koronás tarifát kénytelen felemelni 250, sőt egyes jelek szerint300 koronára. Balthazár püspök beszéde az amerikai magyarság előtt Balthazár Dezső debreczeni püspök, amint az Amerikai Magyar Népszava jelenti, az elmúlt napokban nagy politikai beszédet tartott az amerikai magyaroknak. A püspököt, aki fekete talárban jelent meg a szószéken, hatalmas éljenzéssel és tapsviharral fogadták. Balthazár beszédében rámutatott arra, hogy Magyarországon még egyre tart a forradalom. A jogrend alapjai még düledezőben vannak, a numerus klauzus még mindig vitássá teszi a tökéleteskedésre hivatott erők szabad kifejlődését és a magántulajdont még mindig illuzórissá teszik „a kommunizmus lényegét magában hordó törvények és kormányrendeletek ". ■ izzólámpák 5 hsny, Szemese u. 3. ] Villamos világítási zavar esetén hívja fel a 867-m Felekezeti harc helyett munkát Nagy Emil szabadelvű és alkotó politikát sürget, Payer Károly minden polgárnak egyenlő jogot követel A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon . A nemzetgyűlés hétfői ülését két komoly és nagyszabású beszéd töltötte be. Az elsőt Nagy Emil mondotta. Értékes okfejtés közben tá- ■ madta a pénzügyminiszter politikáját, amely investiciókra nem akarja a bankóprést igénybe venni. Horror investicionis-nak nevezte a pénzügyminiszter félelmét és rámutatott arra, hogy a mai leromlott valuta mellett minden beruházás 50 százalékkal olcsóbban végezhető, mint békében. Éppen ezért azt kívánta, hogy beru- házás címén több milliárd fedezetlen bankjegy vétessék igénybe. Kevésbé volt felemelő beszédének politikai része. Nyilvánosan beismerte, hogy a kormány részéről választási visszaélések történtek, de ezeket azzal indokolja, hogy egy kompakt többségnek kellett bekerülni a parlamentbe. Ehhez hasonlóan cinikus kijelentést a magyar parlamentben képviselő még meg nem kockáztatott. Nagyjelentőségű volt Peyer Károly hatalmas beszéde, melyből főleg két momentum emelkedik ki. Egyik az, hogy a szociáldemokraták szónoka a párt nemzetközi összeköttetését ajánlja fel a kormánynak arra, hogy ezek segélyével a jóvátételi követelések elengedését kiküzdje. A szociáldemokrata párt nemzetközi irányban lévő összeköttetéseinek fölajánlásával olyan lojalitást mutatott, hogy ez a kormány részéről mutatkozó bizalmatlanság eloszlatására nagy mértékben kell hogy hozzájáruljon. A másik kiemelkedő momentum, hogy az esetben, ha a többség a szociáldemokrata párt kívánságaival szemben nem tanúsít lojalitást, akkor a párt passzivitásba megy át. A szociáldemokrata párt eme két elhatározása bizonyára alkalmas arra, hogy a kormány vele szemben tanúsítandó magatartásának új irányt adjon. Nagy Emil liberális keresztény politikát sürget Az ülést délelőtt fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla alelnök. Napirend előtt Rakovszky István az elviselhetetlen drágaságot teszi szóvá és kijelenti, hogy a kormány a drágaság letörésére illetve a megakadályozására semmit sem tett ez ideig. Bethlen miniszterelnök azonnal válaszol és megállapítja, hogy a drágaság tényleg nagy, de az a valuta leromlásával függ össze, amivel szemben a kormány tehetetlen. Ezután az indemnitás vitáját folytatják. Nagy Emil dr. szólalt fel elsőnek. — Csak úgy menthetjük meg az országot — mondotta, — ha nyers termékeinket magunk dolgozzuk fel. Ha a folyó kiadások fedezésére lehet bankót szaporítani, szükséges, hogy a közmunkák céljaira is elegendő pénz álljon rendelkezésre. Friedrich István: Soha ilyen olcsón nem lehet építeni. Nagy Emil: A Teleszky-féle takarékossági elvnek ma nincsen jogosultsága, mert a befektetésekre pénznek kell lenni. A büdzsét nem lehet adókkal megjavítani, hanem esztendőkre beosztott munkaprogrammal. A földadó felemelésétől sem sokat lehet várnunk. Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Mindent a munkások fizessenek. Nagy Emil: Tekintsünk Németor- I szágra, ahol már némi haladást látunk a gazdasági konszolidáció felé. Magyaror- I szág sorsa azért rosszabodott, mert a szabadságharc után nem jött egy konzervatív jellegű nemzeti kormányzat, hanem jött a nemzeti elnyomás korszaka. Majd jött az úgynevezett man-i chesteri szabadelvűség kora, amely bajainknak szintén egyik forrása. Hogy , hazánkul megmenthessük, a kesztény szabadelvűségre kell áttérni, arra az újszabású keresztény liberalizmusra, amely nem zárhat ki senkit a munkából, azért, mert például valaki zsidó. Félre kell tenni végre a felekezetek szerinti osztályozást és a felekezeti gyűlölséget, hogy mindenki részt vehessen a produktív munkában, mely egyedül képes megmenteni az országot. Horváth Zoltán: Kritika a kormány politikájáról. Nagy Emil: Ami egyébként a jelenlegi állapotokat illeti, bátran elmondhatjuk, hogy a Rajnától keletre sehol sincsen nagyobb jogrend mint Magyarországon. (Élénk taps és helyeslés jobbfelől, zajos ellenmondások balfelől.) Néhány megjegyzést akarok tenni még a Peidl Gyula képviselő úr által előterjesztett deklarációra. Meg vagyok győződve arról, hogy a szociáldemokrata képiselőkre a gazdasági kérdések megoldásánál igen jelentős szerep vár. Ha a szociáldemokraták közreműködnek abban, hogy a munkások és a munkaadók megértsék egymást, akkor a szociáldemokraták nagy feladatot oldanak meg. Batitz Gyula: Ezt a tanácsot előbb a munkaadóknak adja. Nagy Emil: Ezután azt igyekszik bizonyítani, hogy a kormány választási erőszakosságai jogosultak voltak a nemzet jövője érdekében, amit az ellenzék viharos közbeszólásokkal utasít vissza. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után az elnöklést Huszár Károly veszi át. Payer Károly súlyos kritikája a kormányról Peyer Károly szólal fel. — A kormány adópolitikáját hibáztatom, — mondotta, — mert a fogyasztási adók fentartása elsősorban a szegény néposztályokat sújtja. Az adózás nagyon egyenlőtlen. A földbirtokos holdanként ma is csak negyven korona adót fizet, amely körülbelül megfelel egy félkiló cseresznye árának. Követeljük, hogy a kormány demokratikus adórendszerre térjen át, mert minden újabb adó a drágaság fokozását jelenti. Nagy tehertétel az állam költségvetésében a tisztviselők kérdése. A menekült tisztviselők sokkal jobb szolgálatot tettek volna az országnak, ha a helyükön maradtak volna. A lakáskérdés megoldására némi részben ott vannak a kaszárnyák, amelyek ma Kincsesnek kihasználva, minthogy a trianoni békeszerződés értelmében nem szabad annyi katonát tartani, mint amennyi hely van a kaszárnyákban. Homonnay Tivadar: Bár volna annyi katonánk. Peyer Károly: Bár volna több kórház és több iskola. Nagy hibának tartom, hogy a menekült tisztviselők még mindig vagonokban laknak. Ezért a volt kereskedelmi miniszter a hibás. Egyébként nem lehet tisztviselőket csak azért tartani, mert nem tudjuk őket elbocsájtani. Ebben a tekintetben a tisztviselők mindenesetre jobb helyzetben vannak, mint a munkásság, mert a munkást, ha a gyár leég, szó nélkül kidobják. A felesleges hivatali helyiségeket alakítsák át lakásokká és adják át az ínségeseknek. Tessék megnézni a külföldet, Ausztriát .. . E kijelentésre óriási zaj tör ki a jobboldalon. Egyenlő jogot és egyenlő kötelességeket ! Peyer Károly : A felesleges embereket tessék elbocsájtani, akiket pedig megtartanak, azoknak adjanak tisztességes fizetést. Ha ezt nem teszik, korrumizálódnak a tisztviselők és ebből lesz aszama. A magam részéről kijelentem, hogy semmi akadályt nem állítok a kormány működése elé, ha a munkájával arra törekszik, hogy a rendés a törvények uralmát ebben az országban biztosítsa. De a törvények uralmát minden irányban, minden társadalmi osztállyal szemben egyformán kell gyakorolni. Hogy gondolja a miniszterelnök úr, hogy kijelentésekkel helyre tudja állítani a felekezeti békét akkor, amikor egyébként minden a régiben maradt. A tanszabadságot és a tanulási szabadság biztosításáról nem beszélt a miniszterelnök úr. Lehetővé kell mindenkinek tenni, hogy akarata és képességéhez képest tanulhasson. Miért nem hozzák be az ipari munkások számára a numerus klauzust. Ilyen politikát csak Magyarországon lehet találni. Fábián Béla: És Oroszországban. Peyer Károly : Milyen jogon akadályozza meg az állam polgárait abban, hogy pályájukat szabadon megválasszák ? Azok az egyetemi polgárok, akik tőlünk kimentek a külföldre, hogy padlásszobákban kuporogva tanuljanak, vájjon mit érezhetnek ? Ha ezeket az egyetemi hallgatókat megkérdeznék, hogy kik támogatják tanulmányaikban, megmutatnák azokat a kék foltokat, amelyekkel útnak eresztették őket. A külföldi kereskedők is azt kérdezik, hogy lehet-e már Magyarországra utazni? Külföldön Magyarországról most is az a felfogás, hogy itt olyan állapotok vannak, mint Albániában. Ezeket az állapotokat az itteni események folytán . . . Zsitvay Tibor (magából kikelve kiáltja): Rágalmazó ! Farkas István (a padot verve, visszakiált Zsitvaynak): A Somogyi-gyilkosság meg van torolva ? Peyer Károly: Az itteni események alátámasztják azokat a híreket, amelyeket külföldön Magyarországról táplálnak. Hegedűs György: Majd a nyugati zsidókhoz megyünk kultúráért. A kommunizmus melegágya .. . Peyer Károly: Senkinek sem állhat érdekében bűnös embereket védeni. Mi sohasem védtük azokat, akik bűncselekményeket követtek el és akiket ezért elítéltek. Hogy emberek százait tartsák fogházakban, internálótáborokban, azért, mert az illetők magaviselete gyanús és aggályos volt a társadalom szempontjából és tisztán csak azért, mert följelentették őket, anélkül, hogy módot adtak volna nekik, hogy védekezésüket elmondhassák, ezt nem értem és ezt csodálom. A belügyminiszter úr a pénzügyi bizottságban tartott beszédében jelentést tett a zalaegerszegi internálótáborról és azt mondotta, hogy 700 felett van azoknak a száma, akik ott internálva vannak. Nem lehet ezt az intézményt védeni. Ha valahol van a kommunizmusnak megágya, akkor az internálótáborokban van. Zsitvay Tibor: Annál kevésbé kell megnyitni. Peyer Károly: Ezekben az emberekben rettenetes gyűlölet fejlődik ki, amelynek levezetése sem tudom miként fog történni. Gondoljanak önök a szibériai ólombányákra. Állíthatom, amit most már sokan mondanak, hogy Oroszországban sohasem lett volna bolsevizmus, ha nem lett volna Szibéria. A miniszterelnök úr azt mondotta, hogy nem hajlandó a fogházak kapuit kinyitni. Én a miniszterelnök úrral szemben azt bátorkodom állítani, hogy azok a bíróságok, amelyek a fogházba vetették az emberek százait, nem a rendes bűnvádi perrendtartás alapján ítélkezték, hanem gyorsított tanácsok voltak, ahol a védelemnek korlátozott szerepe van, ahol a fellebbezésnek helye nincs. Ezeket a bírói ítéleteket én nem fogadhatom el olyanoknak, mint a rendes bíróságét. . Elnök: Kérem a képviselő urat, tar- stózkodjék attól, hogy birói ítélet felett kritikát gyakoroljon. Peyer Károly: Én nem birói ítéletet kritizáltam, én a gyorsított eljárás mó■ dozatait bíráltam. A gyorsított eljárásnak semmiféle törvény nem szolgált alapul. A gyorsított tanácsok elnökeinek működése nem volt egyébre jó, mint önreklámozásra megnyitandó ügyvédi irodáik számára. (Nagy zaj.) Varsányi Gábor: Beszéljen Cserny elnökösködéséről. Peyer Károly: Arról beszélhet ön. Nekem Cserny sohasem volt az elvtársam. A polgári társadalom szülte. Csodálom, hogy a gyorsított eljárás érvényben tartása idején ma olyant mondhat Nagy Emil, hogy Európa legnagyobb jogbiztonsága itt van. Ennek cáfolatával szívesen szolgálok. (Kezébe vesz egy vörös cédulát.) Hegyeshalmy Lajos: Vörös ! Vörös ! Peyer Károly: Nem tehetek róla, ha vörös lapon ír már az ügyész is. ' !