Reggeli Hirlap, 1923. január (32. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
C M°zßüjr^ j£23 január ho a, szerda Jtra SS kOr^rta XXXklvj^gyjf sz, Afliski Eióf'izeiéei éc*ak helykitó.-.« tó«* vidéken a j Negyed évre------------------------- 900*- KP0L1TNO41 MAPfLftP Egy hónapra — — — — — 300— K $ Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám. A szerkesztőség telefonszámai: 498. 6-1®. Kiadóhivatal: Széchenyi utca 15. Telefonsz. 664. Magyar Kemal és Mussolini Az ember forgatja a karácsonyi és njesztemjei lapszámok rengetegét és azoknak a nyilatkozatoknak, beszédeknek, vezércikkeknek és cikkeknek tömeget, amikkel ezeken az ünnepeken a világ minden rendű politikusai, államai-fiei és maloma.alatti kéjgázai a népeket elárasztották. Természetes, hogy mindenütt meg■ születtek az ifj Messiások, de mindenütt a maguk arculata és nem a népek szándékai szerint szeretnék megváltani az emberiséget. Egykor a Kidron völgyében Jézus az egész világot ölelte magához, ezek azt akarják, hogy a világ ölelje őket. Jézus szeretetet hirdetett, az ő tanításainak ez a sikere, ők azonban a szeretteiék követelésében tévesztik össze t filagóriát az allegóriával és már nem egyszer láttuk Rákosi Jenőnek róluk való véleményét megelevenedni, hogy a szeretet erre polcra tülekedett szerencsései — mihelyst erüntetbe jutnak egymással — olyan épületesen hadakoznak, mint az ösvényen szembe kerülő becsüsök, akik a szent zászlók nyelével verik egymást fejbe. Körülbelül ilyesmikre gondol az ember, a politikai erkölcsnek ilyen kifordulását, ízlést, logika szörnyen megcsúfoltnak ítél, mide a mi külön speciális magyar .Messiásunkra, a mi magyar Kemálunkra, magyar Muszolminkre gondolunk. Ezt a szerepet egyetlen egy ember tölt be nálunk. Egy ember, a vezérek vezére, a forradalmi idők lázas, nyughatatlan véré szereplője, aki tuest indul újabb ,hódvéd útjára , ezzel tefői a karácsonyi és újévi nyilatkozatok özönét, tefőzi a magyar hivatalos és nemhivatalos külpolitikát és belpolitikát szatuváry is, Bethlen is mehetnek az egyik, talán kukoricát morzsolni ráérő téli estvéken, a másik pedig vissza a radványi sötét erdőbe, sok jószándékának holttetemét megkeresni. Mert most jön a történelmi pillanat, mikor azt a szerencsétlen országot meg fogja menteni Friedrich. Mert hisz az csak természetes, hogy őróla van szó. ő az, aki elmegyen most olasz ég alá, a feketeingesek nagy mesteréhez, Mussolinihez, az olasz fascizmus megteremtőjéhez, hogy lerakja lábaihoz a maga szívének és táborának hódolatát, sőt egy és más dogot, talán egy kis leckéztetést eltanuljon, egy kis szervezkedési talentumot magával hozzon Kossuh Lajosunk menedékének, az olasz szabadsághősnek Garibaldinak, de a nagy meghasonlasosónak is ás a iuacciavellismusnak is országából. Cak azt nem tudják, hogy kik ellen rajzolja a mustrát Sabriella D’Annunzio szép országában a mi magyar Mussolinink ? Friedrig István a legrotranzigensebb elitligus a zsidógélen. Fajmagyar izs ttömbözs zsal együd. Ellenven Mussolini egy szóval sem ellensége a zsidónak, azonban várományosa annak a jóvátételnek, «Helyet Uilmann báró szerint huszonöt millió font sierningben akar megállapítani az ámánt, sem a magyar zsidók, de Magyarország ellen. Kérdés pár most, hogy ennek a Mussolininek fog a kezet csókolni Friedrich,, vagy csak annak a M Mussolininek, aki nemcsak a kommunisták ellen szervezte meg a maga feketeinges hadseregét, de a szocialisták ellen is ? A választ nem nehéz kitalálni. Aki a reakciónak élére állóit mint kormányelnök s aki az ellenzéki padsorokból is a szociáldemokraták ellen szónokolt, képzelhető, hogy ellenük megy eszmei segítséget kérni az olasz miniszterelnökhöz. Azonban, — és mindenütt van egy azonban, amit ugy látszik, Friedrig utazása és célja sem kerülhet ki — mit fog mondani Kemál pasának Aegorában ? Egyszer a Városligetben láttunk egy törököt, aki a hozzája intézett kérdésekre füttyszóval válaszolt, de olyan ügyesen, hogy az ember a választ tökéletesen kiérlelte. A népek, diplomaták, államférfiak vásári zsivajában évtizedek óta a legjobban fütyülő tőrök: Kemai pasa. Fütyül a sévresi békerongyra, fütyül Lausannera, fütyül, sajnos, a fegyvenesen keresztényekre is, akik közül S.mironban a görögök után való Kamodéban hadserege több mint semmi vétőidőre? Hát félszázezret karderre hányt. Térnék megkérdezni báró Rieding Bibberegg urat, a svájci vöröskereszt pesti megbízottját. Ő nyilatkozta ezt, mert ő ott volt és látta. Vagy talán ott is a szocialisták ellen keres szövetkezést Friedrig? Ez lehet, mert hisz a kommunisták halálos ellenségei szocializmusnak és Szocialistának. Márpedig Kemal diplomáciai helytartója és fegyvertársa Leninnek és Trockijnak a balkáni és kisázsiai kérdésekben. Mit akar tehát a mi külön megváltónk, Mussoliniak és Kemálnak? Külpolitikát ? Szövetkezni az ördöggel is a magyar békeszerződés rendben van! Ára ehhez talán belső béke is kellené de felekezetekkel is, szocialistákkal is. Akkor aztán tényleg, hadd jöjjön az a szövetkezés. Ám a békét is, szövetkezést is inkább Bethlen és Daruváry csinálják meg s ne menjenek tehát se kukoricát morzsold, se a radványi sötét erdőbe. Jó a parlament is. Friedingnek pedig egy a reklám. JL J C/t 'try JJvi!lU Vj CtUDUU^u J Poincaré két évi moraverimnot ajánlati fjéínei^rsz ágnak ? Berlini forrásból megerősítik a német békejavaslatról szóló hírt Párisból jelentik : Bergmann német államidj A párisi jelentések foglalkoznak még azzal ar kedden megérkezett Parisba és Poincarenak, A gondolattal is, miszerint a versaillesi szerződés már kedden megérkezett Párisba és PoinCarenak, s mint a párisi konferencia elnökének átnyújtotta a német kormány új javaslatait, amelyeket a birodalmi kormány a német kereskedelmi, ipari és bankvilág közreműködésével dolgozott ki. Franciaország már teljesen elkészült a zálogokról szó,ó tervé tettel, amelyben hír szerint elejti a katonai megszállás tervét. A terv szerint Franciaország hajlandó kétévi moratóriumot adni a német pénzügyek szigorú ellenőrzése mellett. A párisi konferenciát egyébként Poincare elnökletével kedden deltán nyírnak Av.eg. Köz-, vöilaini.i kouferencia megny. *&a e.est jutott köztudomásra az a hír, hogy a delegátusok közül jó ormán senki sem jött kész tervezettel. A konferencia köreiben különben úgy vannak értesülve, hogy Bonar Law reménykedéssel tekint a konferencia működése elé. Londoni jelentés szerint Cmo német birodalmi kancellár újévi beszéde sokféle kommentárra is adott okot. Azt mondják londoni politikai körökben, hogy a Németország határainak védelmére és új európai háború elkerülésére vonatkozó német tervezet eljutott a francia kormányhoz is, mely azt alaposan megtárgyalta. A Central News párti tudósítója arról értesül, hogy a francia kormány washingtoni nagykövete arról kapott hírt, hogy Németország washingtoni követe tanácskozott a külügyi államtitkárral. A francia kormány egyébként a német tervet fantasztikusnak tartja, hír szerint azért, mert semmiféle komoly garanciát nem lát benne. Érdekes azonban, ezekkel a hírekkel szem-ben, hogy párisi jelentések egészen más beállításban köztik a német javaratról szóló híreket. Egy párisi jelentés a következőket közli ezekre vonatkozólag: — Ottio biicdiiliuikan®iollár hamburgi beszédében kijelentette, hogy Németország egy harmadik hatalom közvetítésével tudomására hozta Franciaországnak, hogy Németország kész Franciaországgal és a Rajnánál érdekelt többi nagyhatalmakkal együtt kölsönösen egy emberöltőre ünnepélyes kötelezettséget vállalt, amelynek értelmében egymás elén népszavazás és külön felhatalmazás nélkül nem folytatnak tovább háborút. Francziaország ezt az ajánlatot — mondotta a kancellár — visszautasította. A Havas iroda diplomáciai munkatársa úgy tudja, hogy az említett harmadik hatalom az Egyesült Államok volt. A washingtoni német nagykövet csakugyan fordult ilyen kezdeményezéssel Hugen államtitkárhoz, ennek a kezdeményeznének azonban nem volt olyan jellege, mint valami ha árazott és pontosan körvonalazott javaslatnak. Az Egyesült Államok kormánya nem látta szükségesnek, hogy ezt a kezdeményezést megragadja é és Párisba közvetítse, Franciaország tehát nem is volt abban a helyzetben, hogy visszautasíthatja. A párisi jelentések foglalkoznak még azzal a gondolattal is, miszerint a versaillesi szerződés a nemzetek közötti összeütközés esetére tökéletes eljárást ír elő a népszövetség útján való békés szabályozás által, ami a franciák szerint legalább is annyi biztosítékot nyújt, mint Németországnak az a terve, hogy kötelezettséget vállaljanak arra, hogy egymás megtámadásától tartózkodni fognak. A francia ellentétekkel szemben egy berlini távirat a következőket szögezi le: — Azzal a Havas-jelentéssel szervben, amely szerint a birodalmi kancellár egy S.tes Végszanciára irányuló ajánlatát Amerika nem közölte hivatalosan Fraetagországgal, berlini politikai körökben hangsúlyozzák, hogy másként vannak informálva éspedig úgy, hogy a javaslatot a közvetítő hatalom határozott és konkrét formában írásban közölte Parissal. A franciás alkotmányjogi akadályokra hivatkoznak, amelyek azonban annyira csekélyek, hogy törvényhozási után nagyobb nehézségek nélkül elidőzhetők lettek volna. A francia szocialista párt és az általános munkásszövetség — mint ismeretes — a legnagyobb mértékben ellenségei a francia erőszakos politikának és a békés megoldás hívei. Most egy kiáltványt bocsátottak ki, amely tiltakozik az ellen, hogy Németországgal szemben kényszerrendszabályokat alkalmazzanak. Minden arra mutat, hogy a francia kormány és a legfelsőbb tanács a zálogok és garanciák eme alatt rá akarja tenni kezét a Ruhr iparmedencéjére és meg akarják erősíteni a Rajna balpartjának megszállását. Attól lehet tartani, hogy ha a francia kormány nem jut megegyezésre a többi szövetségessel, akkor egyedül is keresztül viszi a már előkészített rendszabályokat. A hágai világnagygyálosan vállalt kötele’ettségükhöz híven — mondja a kiáltvány — az erőszaknak és kalandnak ezzel a politikájával szembeszállunk. A két szervezet végül követeli, hogy a vitás kérdést a népszövetség, döntése alá bocsássák. Londonból jelenti a Reuter ügynökség . Az angol jólétek tervezet állítólag a következő: • Németországnak 4 évi moratórium adandó. Addig is Németország 4 éven át évi kettő milliárd aranymárkát fizessen, továbbá úgy nos , 4 éven át évi 2 és fél milliárd aranymárka fizetése után évi 3 és fél milliárd aranymárkát, vagy ennél is kisebb összeget, de ennek minimuma évi 2 és fél milliárd aranymárka lehet. A fizetendő aranymárka összegét az angol tervezet, egy nemzetközi döntőbíróságra bízná. Berlinből jelentik : A Ruhr vidéki bányászok értekezlete elhatározta, hogy február 28 tól felmondja a túlóra egyezményt és a Ruhr-vidék megszállása kérdésében határozatot fogadott el, amelyben nyomatékosan tiltakozik a Ruhr vidékre _________/__________ ______a .c _si__ Lapunk mai számai 8 oldal