Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
1823 március hót, csütörtök óra 20 korona XXXII. évfolyam. 48. sz Miskolcz. ELöffizetéési ára te hekker és vidéken ! Negyed évre — — — — — 1200*— K Egy hónapra -- — — — — 4001— K POLITIKAI ALAPILA P Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. sz.-fj. A szerkesztőség telefonszámai: 4-90. 6-16. Kiadóhivatal: Széchenyi utca 15. Telefonsz. 664. 400 milliárd koronánk árfolyamának tartós lerongyolódása okozza, hogy Csonka Magyarország deficitjét tíz jegyű számmal kell kifejezni. És e fantasztikus méretű szám mégsem kelt meglepetést; a közvélemény jóval magasabb összegű deficitet várt. De, hogy ez a deficit a pénzügyminiszter költségvetésében alul van azon a számon, amelyet a közvélemény várt, egymagában korántsem sikere a pénzügyi kormányzatnak, mert hiszen a költségvetés bírálatával nem az az egyedüli kérdés, hogy mennyi pénz ment, hanem az is, hogy mire ? Olyan időket élünk, amit történelemnek szokás nevezni, állami életünk, nemzeti létünk vajúdásának legnehezebb napjait. Abban a káoszban, amit a vesztett háború okozott, a gazdasági fejlődés útja veszett leginkább bizonytalanságba. Ennek az ösvénynek a konszolidációhoz vezető utcák a megkeresése, az újraépítő pénzügyi kormányzatnak a feladata a legnehezebb és ez ró legtöbb terhet és kötelességat a haza minden polgárára. Nem kell tehát félni a nagy számoktól, ha azok az újraépítés lehetőségét építik föl s nem kell sokalol a ti/jegyű számokat, ha azok gazdasági erőforrásokat nyitnak meg számunkra. Ha a világ első nemzete, az angol viseli a legnagyobb adóterheket és önérzetesen, öntudatosan teszi, mert tudja, hogy az beruházás. A mi költségvetésünk azt mutatja, hogy államháztartásunk legfőképen a fogyasztási illetve forgalmi adókra van alapítva. Azon adónemekre tehát, melyet a közgazdaságtár elmélete elvben elítél, mert a fogyasztási és forgalmi adó nem a produkciót, nem a vagyont vagy jövedelmet, de magát az életet adóztatja. Mégis a megcsonkított ország elszegényedett gazdasági helyzetét ismerve, e nagyon terhes, sokszor magát a termelést is megbénítással fenyegető adóztatást a közvéleménynek méltánylással és megnyugvással kell fogadnia annak tudatában, hogy ez a konszolidáció útjának keresése, a romokban heverő haza újraépítése, a nemzeti vagyonnak a jövendő nemzedékre való átmentését célozza. De vájjon a költségvetés számadatainak vizsgálata igazolja ezt a feltevést ? Az első áttekintésre is meg lehet állapítani a csupán adminisztratív kiadások túltengését. S ha azoknak a tárcáknak a költségvetését ellenezzük, amelyeknek döntő szerep jut a konszolidáció és átmentés hivatásában, csalódással kell megállapítanunk, hogy a közoktatásügyi tárcánál a beruházási összeg 1406 millió, a népjólétinél 70 millió. Soha nagyobb jelentőségű hivatás nem adatott a kultúrtárcának, mint ma. A Balkán államai közzé ékelve, a megcsonkított ország legerősebb fegyvere elvesztett jogainak visszaszerzésére : a kultúra. Nem szabad, hogy ebben az országban magyar analfabéta tegyen, nem szabad, hogy falu iskola nélkül, iskola pedig tanító nélkül maradjon, nem szabad B. listákat készíteni elsőrendű tanerőkről, nem szabad egyoldalú és elavult igazoltatási heccelődéssel külföldre meneszteni messze fölön híres magyar tudósokat. Minden talpalatnyi területet védeni és fejleszteni kell a magyar kultúra mezején. A közoktatás tárcájában nem sokalnánk, hanem helyeselnénk a minél több beruházást. Még sivárabb számadat a költségvetésnek a népjóléti beruházásokra vonatkozó része. A lakástól az orvosságig, a legszükségesebb és legfontosabb igényeknek ellátása, tömegnyomornak megszüntetése, a mai és a jövő nemzedék egészségének megerősítése, a magyar nép életének minden veszedelemtől való óvása, mindez a népjóléti tárca nemzet-, fajvédelmi hivatása. Hetvenmillió korona! Magyarországon minden kilencedik percben meghal egy ember tüdővészben. Minden kilencedik percben elesik egy harcos a magyar jövőért való nagy küzdelem frontján. Megdöbbentő adatokat olvasunk a gyermekhalandóságról, a nemzetszaporodás katasztrófájáról. Mi lehetett e teendőkben a hetvenmillió ? Itt van a lakáskérdés exisztenciákat fojtogató problémájával. Mi volt az akadálya annak, hogy az állam maga építessen, hogy rossz valutáért házat, ingatlant nyerhessen és az építéssel munkáskezeket foglalkoztasson? Hetven millió korona ? Hiszen a prágai követség épülete 97 millióba, a belgrádié 80 millióba, a párisi 100 millióba került. Pedig a kormánypárt harcos szárnya a Gömbös frakció fennen hangoztatja fajvédelmi programmját. A költségvetés, mely adatai támasztják alá ezt a programmot? A magyar közvélemény nem fél a tízjegyű számoktól, ha azok a gazdasági konszolidációt segítik talpra, nem fél az adósságtól, nem a deficittől, ha a beruházások tényleg a nemzeti megújhodás hivatását szolgálják. De akkor a népjóléti és kultusztárcáknak kell kapni az adókból befolyó tíz számjegyű összegek erős hányadrészét. Csonkamagyarország költségvetése a nemzetgyűlés előtt A bevétel 152 milliárd 802 millió, a kiadás 193 milliárd 455 millió, a deficit 40 és fél milliárd. — Kállay a pénzügyi problémákról. — Csak önmagunk erejére számíthatunk. — Defláció nélkül a szabad gazdálkodás felé kihalasztották a zalaegerszegi tábor ügyében az interpellációkat A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének telefonjelentése: A nemzetgyűlés szerdai ülésének kiemelkedő mozzanata a költségvetési törvényjavaslat beterjesztése volt. A délelőtti órákban a képviselőket kizárólag a pénzügyminiszter expozéja érdekelte, melyet az egész Ház nagy érdeklődéssel és jóformán közbeszólások nélkül hallgatott végig. A szünetek alatt a folyosókon a képviselők élénken pertraktálták az ec.hiájét.Mátvillában megállapítható, hogy a pénzügyminiszter kijelentései kedvező benyomást keltettek. Kétségtelen azonban az is, hogy az ellenzék továbbra is elégedetlen a kormány közgazdasági politikájával. Délután az interpellációk alatt a hangulat is egyre izgatottabb lett és az izgalom tetőpontját Rupert interpellációja alatt érte el, midőn a Szózat és Nép ügyében interpellálta meg a miniszterelnököt. Voltak egyes pillanatok, amikor már nagy viharok kirobbanásától lehetett tartani és különösen Nagy Ernőnek egy közbeszólása okozott nagy kavarodást, melyben azt kiáltotta a belügyminiszter felé, hogy méltó társa Zsirkaynak. Ezt a belügyminiszter erélyesen kikérte magának és ezután olyan tumultus keletkezett, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. A szünet alatt a képviselők és az újságírók élénken kommentálták az incidenst és egyesek tréfásan megállapították, hogy Zoikaynak voltaképen provokálni kellene a belügyminisztert, úgy látszik a belügyminiszter is észrevette ezt és szünet után sietett kijelenteni, hogy nem a mondottak ellen tiltakozott, csupán Nagy Ernő hangját találta alkalmatlannak. A pénzügyminiszter expozéja Az ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnök előterjesztés után harmadszori olvasásban is elfogadták a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot. Kállay Tibor pénzügyminiszter ezután beterjesztette az 1922—23 évre szóló költségvetési javaslatot. A költségvetés részletei. Az új büásé előirányzatos melege szerint az összes állami bevételek 152 802.434.200 koronát, az állami összes kiadások pedig 193 455 324 700 koronát tesznek ki. A deficit tehát 40 662 890.500 korona. A kiadások főbb tételei ezek: kormányzó tiszteletdíja 12 millió, kormányzóság 184,157 ezer, nemzetigyldlés 308 104 ezer, állami adóságok 22,129,377 ezer, nyugdijak 1.870,707.500 legfőbb állami szám evőszak 19 357 ezer közigazgatási bi-róság 25,141 ezer, fildirrtokrendező 43,886 ezer miniszterelnökség 125 155 ezer, külügy 2 283 896 ezer, belügy 8 208,942 ezer, pénzügy 16 901.157 ezer, kereskedelemügy 1.092.185 ezer, földművelésügy 1.997 139 ezer, népjólét 5.005,972 ezer, vallásos közoktatásügy 6.249 166 ezer, igazságügy 2 429.144 ezer, honvédelem 12.766,330 ezer, állami üzemek (postatakarék, államvasút és állami vasgyárak) 5. 573,111 ezer, állami birtokok (erdő- és mezőgazdaság, selyemtenyésztés) 1.170,960 ezer, kőszénbányászat 283,697 ezer korona. Átmeneti rendkívüli kiadások: Kormányzóság 12.250.000, nemzetgyűlés 900 000, háború előtti állami adósságok 3 720.455 000, nyugellátás 515.050.000, háborús utóközségek 32.246.609.000, miniszterelnökség 53 247.000, külügy 165.889.000, belügy 379 millió 714 ezer, pénzügy 363 336.000, kereskedelem 330 331 200, földművelésügy 421.975 000, népjólét 1.255.723.000 vallás és közoktatás 1.118 053.000, igazságügy 482.567.000, honvédelem 2.574 366.000. Beruházások tárcánként: Miniszterelnökség (budapesti kikötő, kormánybiztosság)’1 792 000.000 külügy 331.770.000, belügy 293.570.000, pénzügy 1 milliárd 693.125.000, kereskedelem 217.000.000, földművelés 777.650.000, népjólét 70.250 000, vallás- és közoktatásügyi 1.406 000, igazságügy 227.800.000, honvédelem 611520.000, állami üzemek (kereskedelem) 17.882.000. 000, állami üzemek (földművelés) 121.900.000. Ezzel szemben állanak a következő bevételek: kormányzóság 20,926 ezer, nemzetgyűlés 90 ezer, állami adósságok 7 172.357 ezer, külfigy 1.500.000 ezer, belügy 109 486 ezer, pénzügy 87 892 188 ezer, kereskedelem 566 578 ezer, földmivelés 572.689 ezer, népjólét 366.500 ezer, vallás- és közoktatásügy 584,108 ezer, igazságügy 108,834 ezer, honvédelem 45,026 ezer, állami üzemek (kereskedelm) 112,229 ezer, állami üzemek (földmivelésügy) 1,352,860 ezer, állami bevételek (pénzügy) 289,000 ezer. Rendkívüli bevételek: állami adósságok 2,676 257 ezer, hánomús autóköltségek 20 millió, pénzügy 1.318,400 ezer, kereskedelem 14 710,200 ezer, földművelés 34,192 ezer, népjólét 28 millió, vallás- és közoktatá-ügy 7 millió, igazságügy 10,004 ezer. A költségvetés részletezésénél a következő érdekesebb tételeket említjük meg: a háborús utóköltségek főcím alatt elszámoltatnak a békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek 5,764,666 ezer, a volt monarchia központi intézményeinek felszámolása 21,887 ezer. Ugyancsak ebben a fejezetben a közszolgálati alkalmazottak természetbeni ellátása 26.450 millió koronát tesz ki. A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek címén a budapesti áltambizottságok 150 millió koronába kerülnek a magyar államnak. A földbirtonrendezés cím alatt a Vitézi Rend Széktartósága költségei összesen 5.300 ezer koronát tesz ki. Az Országos Lakásépítés költségei összesen 14.712 konában állapítja meg. Érdekesek a diplomáciai költségek is, így Magyarország a hágai állandó választott bíróság költségeiből három millió magyar korona részt vállalt az idén. A prágai követség épület vásárlása : közel 97.000.000 Lapunk mai száma 8 oldal