Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

REGGELI HÍRLAP 2. oldal Csütörtök 1923 március 22. fokozott ellenőrzésére utasította az ügyész­ségeket. Feltűnést váltott ki politikai körökben Eckhardt Tibor azon kijelentése, hogy ha a kormány még egyszer olyan győzelmet arat a parlam­­entben, mint tegnap, ak­kor abba mmcsak a kormány, hanem az egységes párt is belebukik. Jól ér­tesült kötetből Tesszük a hírt, hogy a volt sajtófőnök ezen nyilatkozata után már nemigen sokáig lesz tagja az egységes párt­ak. Gömbös Gyuláék ma újabb megbeszélésre gyűltek össze. A bizalmas eszmecseréről csak annyit sikerült megtudni, hogy arra csak leg­­kipróbáltabb híveik kaptak meghívást és azon az ifjúság szerepléséről tárgyaltak. Maga az ifjúság izgalommal várja, hogy vajjon milyen eredménye lesz Gömbösé­k tanácsko­zásának. A késő éjjeli órákban a politikai köröket az a Mr hozta izgalomba, hogy ennek a bizonyos jobboldali frakciónak már a miniszteri lisztája is készen volna és azt már a legközelebbi idő­ben nyilvánosság elé akarja hozni, sőt amint illetékes helyről sikerült megtudnunk, annak erőszakkal is érvényt akarnak szerezni. Olyan hírek is keringenek, hogy ez a bizonyos csoport holnap délelőtt föltétlenül választ vár követelé­seire. Amennyiben a kormány nem teljesítené követelései minden pontját, akkor a történendő­kért áthárítják a felelősséget a kormányra. Az úrjság köz­lése szerint az a bizonyos szó­­ban levő kormány­lista a következőképen hangzik : Miniszterelnök és igazságügy miniszter Wolff Károly, külügyminiszter Eckhardt Tibor, belügy­miniszter Gömbös Gyula, kereskedelmi miniszter Kelety Deres, pénzügyminiszter Hornyánszky Dezső, vallás és közoktatásügyi miniszter Benárd Ágoston, honvédelmi miniszter Tasn Kálmán közélelmezési miniszter Ivády Béla, népjóléti miniszter Csilléry András, földművelésügyi mi­niszter Isalódi Szabó János. A Nép szerkesztője a bíróság előtt Bernolák Nándor védőbeszédében vádat emel a főpapság, a főurak és a magyar középosztály ellen Budapestről telefonálják. Az Egyetemi és Főiskolai Turul Szövetség 1922. augusztusában levelet intézett a A Nép szerkesztőségéhez és ezt a levelet Gosztonyi Jenő, A Nép szerkesz­tője, ,Az ifjúság készen áll a harcra“ címen közzétette a lapban. A királyi ügyészség a cikk miatt hitfelekezet elleni izgatás címén indította meg az eljárást Gosztonyi Jenő ellen, akit a budapesti büntetőtörvényszéken Töreky Géza kúriai bíró tanácsa ma vont felelősségre. Gosztonyi kijelentette, hogy a bűnösségét nem ismeri el, de a cikkért vállalja a fele­ősséget. Lendvai Béla joghallgató tanukihalgatása során elmon­dja, hogy a levelet ő fogalmazta és írta meg. Medvigy István királyi ügyész vádbeszédében fejtegeti, hogy Gosztonyi a cikk közzétételével hitfelekezet elleni izgatás bűntettét követte el. Bernolák Nándor védőbeszédében kijelenti, hogy az az atmoszféra, amely most lengi át a magyar közvéleményt, nem alkalmas az ügy el­bírálására, a vélelem érdekét sérti, éppen ezért nagyon fontos dolgokat a védelem szempontjá­ból nem is tárhat a bíróság elé. Fejtegette, hogy menny­ire káros faj a zsidóság, amely új országot akar alapítani. Fiziológiai valóság és tudományos megállapíts az, hogy a zsidóság faj. Védelmet nekik a törvény nem nyújthat. Vádat emelek — úgymond — főpapjaink, fő­uraink és a magyar középosztály ellen, amely bűnös, mert nem törődik a magyar ifjúság jö­vőjével. Nem szívesen látjuk az ifjúság tünte­téseit, éretlen politikai szereplését, de amikor diákjaink feljajdulnak, ezt csak azért teszik, mert látják, hogy a sikerek és az újgazdagok gazdagságuk mózesheteit élik. Diákjainkat sem illeti meg börtön ezért a feljajdulásért. Végül Gosztonyi felmentését kéri. Gosz­onyi Jenő a faji kérdést fejtegeti s hi­vatkozik a nemzetgyűlésre, amely szeri­te szin­tén ezen az alapon áll, hiszen a numerus clau­­sust behozta a veszedelmes faj ellen, ő is fel­mentést kér. Amint Gosztonyi befejezte beszédét, abban a pillanatban feláll Töreky Géza elnök és kihir­deti a törvényszék ítéletét, amely Gosztonyi Jenőt a hitfelekezet elleni izgatás vádja alól fel­menti, azzal az indokolással, hogy a vád tár­gyává tett cikk szerzője ismeretessé vált. Az ügyész az ítélet ellen felebbezéssel élt. Az antant-szocialisták a francia erőszakosságok ellen A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége je­lenti telefonon: Anglia, Olaszország, Belgium és Franciaország szocialista pártjai az angol labour party kezde­ményezésére tanácskozásra gyűltek össze Paris­ban. A konferencia első napján a Ruhr kérdés­sel foglalkoztak és határozatilag kics mondották, hogy a jóvátételi kérdés megoldása nemzetközi kereskedés mellett Európa talpraállítása céljából múlhatatlanul szükséges, azonban a megoldásnak nem szabad hátsó gondolatokat, példázat területi annexiót rejtegetnie és ki kel zárni minden ütköző állam létesítésének gondolatát. Kimondották továbbá, hogy nem tekinthetik megoldásnak a franciák ruhrvidéki fegyveres akcióját, mert ez az erőszakos eljárás csak komplikálja a probléma megoldását és egész Európát egy még a mainál is sokkalta nagyobb politikai és gazdasági veszéllyel fenyegeti. A konferencia álláspontja szerint a kormányok önzése gátolja a békés megegyezést, evégből a konferencia négytagú bizottságot küld ki, hogy lépjen érintkezésbe a német szociáldemokrata párttal s azzal egyetértőig igyekezzék a jóvá­­tételi tervet a jelenlegi szükségességekhez al­kalmazni s megállapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a nemzetközi biztonságot meg lehet óvni. A bizottság március 23 án fogja elő­terjeszteni jelentését és addig a konferenciát elnapolták. Párizi híradás szerint sokat beszélnek párisi politikai körösben Bergmann német birodalmi államtitkár svájczi utazásáról. Híre járt, hogy Bergmann Svájczban egy franc­a állam­fér­fiv­al fog találkozni s ezekkel a tárgyalásokkal pár­huzamosan a német kormány kiküldöttei Rómá­ban is em­eézkedéseket keresnek. Londonból jelentik március 20 iki kelettel. Az Evening Standard szerint Bonar Law és lord Curzon ma estére fogadják Aberton lord berlini angol nagykövetet, aki a francia-német tárgya­lásokra vonatkozóan Németország bizonyos kez­deményezéseit fogja tudomásukra hozni. Párisi közlés szerint az újabb kö­vetítési hí­rekkel kapcsolatban a francia kormány a teljes elzárkózottság álláspontjára helyezkedett és is­mét nyomatékosan kijelentette, hogy semmiféle obskúrus tárgyalásba nem bocsátkozik és min­dennemű közvetítést visszautasít. Nem lesz százötven százalékos pótadó Mis­­olczon A Miskolczi Napló szerda esti számában köz­lemény jelent meg, amely szerint 150 százalékos pótadó esetén 10 százalékos kereseti adó lesz Miskolczon. Ez a hír érthető megdöbbenést kel­tett a kereseti adó fizetésére kötelezettek köré­ben, akik még fel sem ocsúdtak a jövedelem- és vagyonadókivetés miatti rémületükből, amidőn most újabb 150 százalékos adófelemelés damok­­les kardját lebegtetik fejek fölött. Az adót fizetők megnyugtatása végett illetékes helyre fordultunk, ahol az alábbi felvilágosítást kaptuk.­­ A kérdéses újságközlemény nem felel meg teljesen a valóságnak. A kereseti adó végre­hajtási rendelete ugyanis azt mondja, hogy amennyiben a községnek (városnak) szükséglteei az 5 százalékos kulcs mellett sem lennének fedezhetők, a kivetési lupcs a pénzügyminiszter engedélye mellett 10 s­ázalékig emelhető fel Az adókulcsnak 5 százalékon felül leendő megálla­pítását a község (város) csak akkor kérheti, ha a község (váró ) a háztartási kiadásokat a vá­rosok és köz-­ségek háztartásáról megalkotandó törvény rendelkezései szerint igénybe vehető bevételi források teljes kimerítése után a köz­ségi (városi) pótadónak 150 százalékos kulcsa mellett sem tudná fedezni, másrészt pedig a kiadások sem csökkenthetők.­­ A rendelet ezen határozott és félre nem magyarázható intézkedéseiből kitűnik, hogy egyelőre nem lehet szó Mikolczon a városi pót­adónak 50 százalékos felemeléséről és ezzel kap­csolatban az 5 százalékos kereseti adókulcs 100 százalékos felemeléséről azért, mert még nem ismerő es, hogy a városok és községek háztar­tásáról megalkotandó törvény mily újabb bevé­teli forrásokat fog juttatni Miskolcinak. Ha e törvény életbe fog lépni, még akkor sem lesz azonnal Miskólcz eroül helyzetben, hogy a kere­seti adó 10 százal­kra való felemelését kérje, mert ez a rendelet szerint indokolatlan, csak akkor teheti, ha teljesen kimerítette az új köz­ségi háztartási törvényben biztosító­­ bevételi for­rásokat. Arra p­dig bizonyos idő kell, amíg a város tájékozódhat, hogy az új bevételi forrásai mily összeget fognak kitenni.­­ Teljesen kizártnak látszik tehát, hogy ez évben sor kerülhetne a 10 százalékos kereseti adóra. A drágaság növekedésével előrelátható­lag csak a jövő évi kö­tségvetés során lehetne a város azon helyzetben, ha addigra már 150 százalékra emelnék fel a jelenlegi 100 százalé­kos pótadót, hogy fenti rendeletre hivatkozással — amennyiben a községi háztartási törvény nyújtotta bevételi források sem fedeznék a városi kiadásokat — kérje a pénzügyminisztert, a 10 százalékos kereseti adó engedélyezésére. Mivel a 10 százalékos kereseti adó legmagasabb, előrelátható, hogy a pénzügyminiszter az állami adókra tekintettel csupán azon es­e­ten engedé­lyezné ezen legmagasabb kulcsú kereseti adó szedését, ha a város kimutatná, hogy összes jövedelmi forrásait kimerítve sem képes 10 százaléknál kisebb keresed adóból fedezni kiadásait. Ezzel kapcsolatban közöljük a városi adóhiva­­­­talnak a kéresed adóbevallásra vonatkozó és 1­1 218—vfd­. 1923. szám alatti hirdetményét :ij . A m. kir. pénzügyminisztériumaik 1923 évi 5800 számú körrendelete értelmében az 1928 évre szóló ált. kereseti adó kivetéséhez szükséges adóbevallások beadásának határideje 1923. évi március hó 21-től április hó 20 ig terjedő időre lett megállapítva. Ezek szerint felhívom a város közönségét, hogy az 1922. évi XXIII. t. c. 28. § a alapján mindazok, kik önállóan folytatott szellemi, ipari és kereskedelmi foglalkozást űznek, ezen bevallási kötelezettségüknek annál is inkább tegyenek eleget, mivel a mulasztók ellen a bírságolási eljárás lesz folyamatba téve, ille­tőleg azok ellen, akik a vallomásukban tudott valót­lan adatokat vallanak be, Melyek az adó megrövidí­tésére alkalmasak* adócsalás miatt az 1920. évi XXXII. t. e. rendelkezései szerint bünfenyitő felje­­lentés fog megtételni. A bevallási iv nyomtatványok ubrabeikin* 8 korona előállítási költség megtérítése ellenében Miskolcz b­jf. város adóhivatalánál (Kálvin­­utca 4. sz. 9. ajtó) szerezhető be és kiállítva ugyan­csak ott be is nyújtható. Az ált. kereseti adó beval­lása tárgyában a m. kir. Pénzügy igazgatóság által kibocsátott és részletes fel világóriást nyújtó hiva­talos .Felhívása a város területén, valamint a városi adóhivatalnál levő hirdetési táblákon ki lett ra­gasztva. Miskolcz, 1923 március 20. Nikoll József, adó és pü. tanácsnok. wwwwwwwwwwwwwwwwwww Leszállították a szénjóvátételi mennyiséget Az éjjel szűkszavú táviratban jelentették Pa­k­sból, hogy a magyar szén­jóvátételi kötelezett­­ségünket, amely szerint a pécsi szénbányából olcsó áron Jugoszláviának napi ezer tonna szenet voltunk kénytelenek szállítani, leszállították napi 880 tonnára. E fontos ügyben Szőnyey Lóránt folytatott tárgyalásokat ez év januárjában Párisban. A megtakarítást átszámítva pénzre a napi megta­karításnak 1,8 millió koronát tesz ki. Ha figye­lembe veszük azt, hogy a szénszállítás egyike a legigazságtalanabb intézkedéseknek és a most megállapított napi 880 tonna szén is lényegesen több, mint amennyire Magyarországot kötelezni lehet, érthetőnek találjuk a szakkörök kedvet­lenségét, mert a januári tárgyalás több re­ményt keltett. A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének érdeklődésére S­.O­isey szénkormánybiztos el­mondta a szén­jóvátételi megállapodás részleteit, melyet Rau Gotlob akkori szénkormánybiztos kötött.­­ - A múlt év januárjában Bécsben tartott tanácskozás a jugoszláv és osztrák érdekkörök­kel arra az eredményre vezetett — mondotta — hogy napi 1000 tonna szén szállítására kel­lett vállalni kötelezettséget. Ezen mennyiség a békében Ausztriának és Jugoszláviának szállí­tott szén mennyiség adatai alapján állapíttatott meg olyan formán, hogy a békebeli szállí­tás 54 százalékában fixírozta a szénszállítási kötelezettségünket a jóvátét­li bizottság. Most sikerült ezen aránytalan részesedést 10 száza­lékkal redukálni 44 százalékra, így a március 16 iki párisi döntés szerint a Jugoszláviába na­ponként szállítandó kontingens 880 tonnát tesz ki, a kontingens érvényességei január hó 1-től december hó 31-ig tart.

Next