Reggeli Hirlap, 1924. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
MsnisraMaMBmnHi Előfizetési árak helyben és vidéken« Negyed évre — — — — — — — 30000.— K ggy hinapra — '•*r' ■ -r — — 10000.— K Surkesa(IS*ég: Miskolci, Városbiztér 32. sxks* A szerkesztőség telefonszámait 493, 6-i(* Kiadó hivatal : Széchenyi-ulca 13. Telefonjáéul 664 Új év, uj feladatok A férfiuralom bukása után, 1795 január 1-én, minon Récamier asszony szalonjában megjelentek a párisi muscadinok, az aranyifjúság vezérei, hogy a kiváló szellemdús hölgyet az ujesztendő alkalmával köszöntsék, politikai tjnyilatkozatok is hangzottak el. Ezek közül kiemelkedő Buissy-D'Anglasnak az a kijelentése, hogy addig nem nyugszanak, amíg a francia nemzet becsületét olyjként vissza nem szerzik, hogy minden társadalmi rend és osztály megkapja a maga elégtételét a jakobinusok kiirtása által. Ezekből az utcai harcokból, a muscadinoknak a jakobinusok és egyéb forradalmárok rejtett gyűlésein való rajtaütéseiből ösmeretesek a párisi aranyifjuság ólmos végű botjai s ennek a föllépésnek utánzata akar az lenni, a mely a muscadinok magyar vonatkozását és jogosultságát akarja megállapítani immár nem is a politikai, vagy forradalmi megnyilatkozásokkal szemben, hanem felekezeti és faji alapon. A párisi muscadinok a rémuralom ellen viseltek utcai és kávéházi háborút. A párisi muscadinok azokat tángálták el és ha kellett, verték halálra, akik a maguk rémuralma alatt 1793 március 10-től 1794 június 10- ikéig 1269 embert végeztek ki, innen kezdve pedig 45 nap alatt 1356 fej hullott le a graflotin alatt. A magyar muscadinok, a magyar ébredők, fajvédők és rokonvonásúk társaik azoktól lemajmolták és meg is őriztékazdőszak alkalmazásának módjait, de másfelől magukra öltötték azt a forradalmi becstelenséget, amely ellen éppen a muscadinok küzdöttek. A magyar fajvédelem politikya szélhámosai és züllött erkölcsű bombavetői uj jelszavakat faragtak és ha Recarahir asszony szalonjában a muscadinok azt mondták, hogy a jakobinusokat meg fogják semmisíteni, emezek felesküsznek , zsidók shívva a liberálisok és szocialisták elmekülnek, orgoványi és egyéb alföldi gyilkosok szabadon járnak, bombavetők grasszálnak, Szlaii-nnék karácsonyi szabadon bocsájtást élveznek és egy cinkost az ellenzéki liberális képviselők vádja szerint az országos főkapitány bocsáttatott ki a toloncházból, ő adatott neki útlevelet és idegen valutát az országból való szökésében. Újságírók, akik meggyőződésüket követve, az ébredők politikáját ostorozzák, állami rend, vagy a nemzet megbecsüléséről, szóló törvény alapján eljárás alá vonatnak; munkások, akik önfeledt pillanatukban nem eléggé ügyesen fejezik ki véleményüket a mai példátlan állapotokról, börtönben vagy internálásban sínylődnek a kormány jóvoltából, de a politikai gyilkosofekulásiállók és rablók, bombavetők és egyéb terroristák az élet aranyszabadságát élvezik szintén a kormány jóvoltából. És vájjon minő állapot az, hogy íme, az új év, újfeladatok kezdetén az ellenzék is a gyáva vénasszonykodás szoknyáját akarja magára ölteni a kérlelhetetlen harc éles kardja és kemény pajzsa helyett? Micsoda meghunyászkodás az, amely éppen akkor, amidőn a parlament nyilvánosságára, a képviselői immunitás védelmére, a nyílt beszédre, a dolgok kitálalására a legnagyobb szükség van, akárcsak, egy pillanatra is fölveti a félreállás, a passzivitás gondolatán Elhisszük, hogy nemzetgyűlési képviselőnek is tartania lehet a bombavetők részéről attól, hogy mindják, hogy életét veszik. Azonban,• olyan kiökelódink, hogy aki ezzel számolni szeli tud, az ásja vissza mandátumát, mert az idők néla kedveznek a kishitűségnek és a felemás megalkuvásnak Az ellenzékbe is igen súlyos felelősség hárul, ha tovább tűri ezeket a dolgokat, ha tovább tűri a szervezett gyilkosok garázdálkodását és velük szemben a kormányzat magyarázgató, simitgsajtó, enyhe szóval szólván: tűrő politikáját. Ne várjaaz ellenzék, hogy e gyilkosokkal szemben, mint egykor a vérben gázoló Macbettel szemben megmozdult a bírnámi erdő, megmozduljon a polgárság. — Ne várja, hogy az orgoványi erdő, a Duna- Tisza közének, az erzsébetvárosi kaszinónak és a csongrádi bálteremnek halottai rázzák föl tespeéléséből a polgárságot és munkásságot, mert akkor itt a tetemrehívás elveszíti parlamentáris formáját és emlékeztetni fog a harmincéves háború utáni német állapotokra, amikor minden falu, minden tanya, minden major megszervezte a maga védelmét a gyilkos és rabló hordák ellen. A szegedi rendőrség elfogta a csongrádi bombaméként löket * Egy aktiv főhadnagy volt a Zsit hajtó — Simkó Lásdt 22 éves gazdaH vezette a bombát — A tettesek beismerő vallomást tettek * ■» * ‘ Csongrádról telefonálják a Reggeli Hírlapnak. Négy napig tartó rendőri nyomozás után világosság derült a csongrádi véres gaztettre. A szegedi államrendőrség kinyomozta a tetteseket és az értelmi szerzőket és hétfőn már az egész társaságot beszállították a szegedi Csillag-börtönbe. A csongrádi merénylet tettesei tehát ki vannak nyomozva. A bombamerényletek hosszú sorozatában azadott. Később szembesítették Ságival, aki, elismételte vallomását, amely szerint Simkó László volt az, aki a bombát a Magyar Király szálló ablakán bedobta. Ezután felhívták'.a járásbíróság pincéjéből Simkó Lászlót."Borpkó is állhatatosan tagadott. Amikor a három detektív kérdezte, — folyton ezeketbeszélte: Hogyan lehet ilyent rólam feltételezni. 1. A detektívek nem szóltak semmit, hanem *""1----------nyi T^«w_ ér, uA-2-1-Al_.