Reggeli Hirlap, 1924. március (33. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-15 / 63. szám
Szombat, 1924 március 15. Mézeskalács Ernőd Tamás és Szirmay Albert daljátéka Bemutatta a miskolci Nemzeti Színház 1924 márc. 14-én A „Szív küldi szívnek szívesen“ ősi magyar népmonda misztikus és mégis gyermekien egyszerű meséje elevenedik meg előttünk Ernőd Tamás bájosan naiv, keresetlen feldolgozásában. Nem ok nélkül vállalkozott éppen ennek a kedves, kicsinyeknek való mesének színre alkalmazására. Tudjuk, hogy a János vitéz óta történt egy-két hasonló kísérlet és pedig Vörösmarti Szép Ilonkájának magyar daljátékká átültetésével (Szabados Béla és Szávay Gyula műve), továbbá szerencsés sikerűek voltak Huszka Jenő Gül Baba és Tündérszerelem című magyar tárgyú operettjei is. Míg azonban a Szép Ilonka és Gül Baba többé-kevésbbé a történelemből merítik tárgyaikat, Emőd Tamás Mézeskalácsa tisztára szép monda, akárcsak Petőfi János vitéze. Nagyon szerencsés gondolat volt Emőd Tamástól a Jóska „katonna“ és az Örzsi pesztonka esetét az első felvonás népies falusi vásárának keretében színpadra vinni, ahol megjelenik népe közt Encella királynő is álruhában és egyszeribe szerelmes lesz a déli „hatalméba“. De Jóska nem hagyja ám Örzséjét és olyan sértéseket mond a királynőnek,hogy az végül is haragjában azonnal elfogatja. Gyönyörű ellentét ezzel a második felvonás trónterme. Óriási pompa és fény keretében felvonul az udvar népe és hozzák a fogoly Jóskát, hogy a büntetésből , végre egyedül maradjon Encellával. Jóska most sem felejti el örzsit, mert a szerelmi incselkedés közben, mikor Encella megkérdezi, mi van a tarisznyájában, el nem árulná a világért sem a mézeskalácsszív titkát, inkább tüstént elszökik az udvartól. A királynő persze utána parancsolja az egész udvart, de bizony már halva hozzák vissza. Közben megérkezik örzsi, meg Jóska anyja a falusiakkal, és ahogy halva látjják Jóskát, örzsi a mézeskalácsszivet a vérző seb fölé teszi és Jóska fölébred, a szive elkezd dobogni. A harmadik felvonásban Encella ismét magáénak vindikálja a katonáit, de Örzsi csak úgy hajlandó átengedni, ha mézeskalácsszive az övé marad. Hogy ne kelljen Jóska szívét kitépni, Encella inkább lemond róla s igy lesz Jóska és Örzsi boldog párrá, Encella pedig felséges udvarlójáé. A gyönyörű szinhatásokat fokozzák Emőd Tamás irodalmi színvonalon álló dialógusai. Szirmay Albert zenéje szép-szép, de egy kissé túlságosan kabaré-szű, magyarossága pedig túl sallangos, nem olyan tősgyökeres, mint Ernőd Tamás versei. Látszik, hogy a kabarés számok zenéje nem a szövegre született, hanem a szöveget utólag húzták a kész muzsikára. Csak éppenhogy a szótagszám egyezik a ritmikai képlettel, különben prozódiája sok helyen természetellenes Harmonizálása és hangszerelése szándékosan tompított, mintha az álom ezüstös fátyola vonta volna be a zenekar színeit. Mennyivel gyönyörűbb lett volna a második felvonás sok melodrámája helyett egy épületes finálé, a hosszú bevonulási induló helyett pedig egy látványos, mesebeli balett. Azért a muzsika finálék nélkül is mintaszerű, apró részeiben pedig néha szinte szimfonikus stílusban mozog. Az operettegyüttes kiváló gonddal készült a nagysikerű magyar daljáték bemutatójára. Orzsi pesztonka szerepében a régen látott Koronkay Rózsi kedveskedett , akit rajongó publikuma lelkes ünnepléssel fogadott. Sok bájos hasonló szerepben láttuk már, de ez talán valamennyi között leginkább rokonszenves egyéniségére szabott. Jóska katona, a másik főszereplő, az ugyancsak régen látott Tarnay Béla volt. Kiváló színészi képességeit és sokoldalúságát, amelyeket nem szükséges újból és újból felfedeznünk,ismét a legteljesebb siker mellett csillogtatta. Sikerült énekszámai pompásan egészítették ki rátermett alakítását. A királynő Encella szerepében Gaizler Lola excellált. A szerep nagyon nehéz, mesebeli királynőről van szó, kevés és hangtalan énekről és sok-sok játékról. Ebből a szerepből nehéz finomat csinálni, de Gaizler Lola minden tekintetben kellemes és illúziót keltően állotta meg a helyét. Nagyszerű színészi teljesítmény Deréky udvari bolondja, egyike e pompás erejű művész legragyogóbb alkotásainak. A többi szerepek is a legjobb kezekben voltak. Kit dicsérjünk inkább. Hamvas Józsa tűzről pattant Bábi kofáját, vagy a nagyszerű Szirmay akkurátus Pityi Pál csizmadiamesterét? — Rendkívül finom, megértő alakítás Vécsey Ilona öreg Jóskánéja is, s‘ A Mézeskalács véletlenül azok közül a dalművek közül való, ahol nem a zene, hanem a próza a fontos, és természetesen az Andersen meséit is túlszárnyaló színpompás kiállítás. Ebben a darabban a rendezőnek remekelni kell, mert meseországban vagyunk, ahol az emberek is oly halkan, finoman beszélnek, éreznek és gondolkoznak, — mint mikor valami gyönyörűt álmodunk. — Éppen ezért kétszeres osztályrész illeti Lóránt Vilmost a siker érdekében kifejtett fáradhatatlan munkásságáért, a szándékosan mély kórusok és énekszámok és a finom dinamikával játszó zenekar álomszerű letompításáért pedig Hoppe Jenő alkalmazkodó stílusérzékét illeti a legteljesebb elismerés. H. E. Március 15 A Ház folyosóján ődöngök. Jön Andrássy Gyula gróf. Mosolylyal fogadja köszöntésemet. — Maga megint toporzékol magában, — mondja nékem — és azt bizonyítgatja be magának, hogy mindennek én vagyok az oka. Nem, — feleltem én, — nem csak excellenciád, hanem Apponyi is. Önök ketten az okai mindennek. - Ugyan, szabadon ereszthetné már ezt a bogarat. Látja, én magam is azon gondolkozom, hogy ne tegyem-e le köszönettel a mandátumot és vonuljak-e teljesen vissza a politikától. Elvonulni könyveim és gondolataima közé. Ezek nem olyan vigasztalanok, mint a mai közélet. Azelőtt voltak eszmék, melyek vezették az embereket, voltak érzések, amelyek összefoglalták az embereket, voltak fogalmak, amik után indultak az emberek. Ma nincs semmi, ami összefoglalná őket, nem csak vezető eszméik, közös érzéseik nincsenek, de nincsenek még közérthető szavaik sem, amelyek együttesen érdekelnék lelkileg az embereket. Mit keresünk mi öregek ebben a világban? Milyen nemzeti szerencsétlenség, hogy excellenciád nem önvádként mondta elezeket a szavait. A háború összetörte a régi politikai fogalmakat." Összetörte a monarchiát, összetörte Magyarországot. A bolsevizmusba torkolt forradalom összetörte a társadalmi fogalmakat. Az ellenforradalom nem ragasztotta össze a darabokra tört fogalmakat. A nagy tömeg nem képes magának az élet új, meglepő részletadataiból absztrahálni azokat a közös fogalmakat, amelyeket a tömeglélek vezetőeszmékké és közérzésekké fejleszthetne. Mi lett volna az önök kötelessége? Az öné és az Apponyi grófé? Megdefiniálni ezeket a fogalmakat, megkoncipiálni ezeket a mondatokat, amelyek táplálékára a tömegnek életszüksége volna. Ezt nem tették meg és nem teszik meg önök, önök az egyedüliek, akiknek a politikai aktív életben még tekintélyük lett volna, akik új lelket szuggerálhattak volna a tömegbe. Ezt mulasztották el önök. A romok tetejére kellett volna önöknek államok zászlóként és harsonaként, de önök aláfeküdtek a romoknak és még siránkozni is alig akarnak, nemhogy zászlót lobogtatva, az újjáépítésre, a feltámadásra harsogva buzdítanának. — Ugyan, kérem, hagyjon fel az örökös lamentálásaival. Keressen ehhez a munkához fiatalabb erőket. Az a baj, hogy fiatalok nincsenek. Mi már öregek vagyunk ehhez a nehéz esztendőket követelő munkához. A mai vigasztalan sorsunk már kikerülhetetlen: ki kell dőlnünk, meg kell halnunk abban a reménytelenségben, hogy emberileg belátható időn belül jobb idők virradhatnának nemzetünkre. Nem áll! Nem hal meg az, akinek folytatása van. Ha excellenciád beszél erről a témáról, akkor én nem bántom meg vele, ha én is beszélek róla. Hát jó, közös sorsunk, hogy megöregszünk és meghalunk. Ám mit fog örökségül hagyni nemzetének Andrássy Gyula, ha megöregszik és ha meghal! Azt a szép, nagy darab márványkövet, amit a családja fog vásárolni sirkantja fölé? Miért nem gondol arra, hogy vezetőeszmét, összefoglaló érzést hagyjon maga után emlékezetül!! Nem is az a kérdés, hogy önök, ön és Apponyi, vagy Apponyi és ön, mit fognak még életükben elérni, hanem arról van szó, hogy mi lesz a nemzet öröksége önök után. Talán nem is egészen így folyt le beszélgetésünk. Talán nem egy és ugyanazon alkalommal mondattak el e szavak pro és , kontra. De annyi bizonyos, hogy si non e i vero, e ben trovato. Ha nem is így történt, de igy kellett elgondolni. Ám várjon címen március tizenötödikén kell-e a káprázat — Így szemlélődnie és éppen Apponyival és Andrássyval a kép előterében! Március 15. Az emberi felszabadulás, a nemzeti felszabadulás, a lelki felszabadulás napja. Petőfi és Kossuth helyébe Apponyi és Andrássy képeit foglalja-e ma keretbe a fantazmagória! A negyvennyolcas Petőfi és Kossuth ma lépnek hetvenhetedik esztendejükbe. Valóban megöregedtek. A negyvennyolc óta hetvenhét évessé öregedett Petőfi és Kossuth helyébe reményteljesen fogadná el a nemzet öreg Apponyit és öreg Andrássyt is, ha ők vállalnák a sötétből és üresből, a káoszból absztrahálni a tiszta fogalmakat, amelyekből a nemzet tömeglelkében vőeszmék alakulnának és közös érzések fakadnának. Nincs zászló, nincs harsona. Elöregszünk, nem hagyunk örökségül az utódoknak reménységvirágokat. A pauperizmus, az áltaanyagiakban és lelkiekben,lesz a stremielános és reménytelen nemzeti elszegényedés, künk. Pályi Ede dr. 3. oldal. REGGELI HÍRLAP Rendkívüli közgyűlésen tiltakozik a miskolci tőzsde a kereskedelmi miniszter rendelete ellen Küldöttséget menesztettek az kereskedelmi miniszterhez Közöltük a kereskedelmi miniszternek a miskolci tőzsde működését korlátozó leiratot, mely nagy recenzust keltett az érdekeltek körében. Miután máig sem kézbesítették a tőzsde vezetőségének a leiratot, dr. Kovács József főtitkár pénteken felkereste dr. Holobay Sándor polgármestert, aki készséggel bocsátotta a főtitkár rendelkezésére a miniszteri leiratot, amelynek áttanulmányozása után dr. Kovács József a következőket mondta a Reggeli Hírlap munkatársának: " A leiratnak azon rendelkezése, hogy a szombathelyi áru-, termény- és értékcsarnok alapszabályainak analógiájára a miskolci tőzsde fogalmából ki akarja zárni a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírokban az üzletkötést, egyenesen a tőzsde megbénítására, sőt beszüntetésére vezethet. Ez ellen a miskolci értéktőzsde legközelebb összehívandó rendkívüli közgyűlésen erélyesen, állást fog foglalni. A közgyűlésen indítvány fog elhangzani, hogy a tőzsde írásbeli felterjesztésben, de küldöttségileg is kérje a miniszter álláspontjának megváltoztatását és a vidéki tőzsdékre egységes működési kör teremtését, úgyhogy emyik forgalmába a budapesti tőzsdén jegyzett értékek is felvehetők legyenek. A leirat egyébként sok téves adatot is tartalmaz. Többek között a miskolci tőzsdén, a tagsági jog megszerzése nemcsak a kereskedők és gazdák köre tagjai részére van lehetővé téve. Felvehető az, akiket alapszabály szerint a tőzsde tanácsa felvesz. A kereskedelemügyi kormány a miskolci tőzsde évi jelentéséből értesült a tőzsde ügymenetéről, forgalmáról, irányáról s ezek az adatok is igazolták, hogy a miskolci tőzsd ■_ «SBB basancai működési körében helyes úton halad. A legitim kereskedelemnek egyik fontos szerve , mint ilyen, bekapcsolódik az ország közgazdasági életébe. •— Rejtély, miért kell hát megbénítani a vidéki tőzsdék forgalmát vagy éppen megszüntetni. A budapesti tőzsde nagy forgalma mellett szinte szükséges, hogy a Vidéken is bonyolítsanak le országos értékekben ügyleteket. A budapesti tőzsde nem szorult erre a védelemre, sőt a zsíró mentesítése céljából illetékes körök egyenesen kizárták a vidéki tőzsdéket. A helyi és vidéki értékpapírok vételét és eladását szint© animálja a budapesti tőzsdén jegyzett papírok itteni forgalma. Akik ilyen ügyleteket kötnek, azok sokkal olcsóbban bonyolíthatják le azokat A helyi tőzsde nagyobb a nyilvánosság és ellenőrzés. A nagyközönség érdeke ez és a helybeli bankok tőzsdei forgalmát sem érinti. Ennek az intézkedésnek egy szomorú eredménye lehet csak. Majdnem ugyanaz, mint amit a Devizaközpont felállítása megteremtett. Zugbörzéket zugárfolyamokat teremt, amely ártalmára van a legitim kereskedelemnek, a tisztességes ügynöki karnak és a nagyközönségnek. Erős a hitem, a kereskedelemügyi miniszter — ha a vidéki tőzsdék működését nem akarja teljesen megszüntetni — a leiratában elfoglalt álláspontját enyhíteni fogja, mert a kereskedelem legfőbb őreinek ez az intézkedése — vallják be őszintén — kereskedelémellenes. Gerhardt elegánsak , tartósak «PO» kényelmesek