Reggeli Hirlap, 1933. december (42. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-01 / 273. szám

Miskolc, XLIL évL 273. Ára 10 fillér Péntek 1933 december 1. R­eggeli Hírlap fcerk«IM( i. kMoUnU. Mhtete, Hia^nitai I FpIaIAs RZPrfcPKrfo ’ FFü£B IfDiCN IwtartWil htatai­ 4M (»«| EJOfOe*e«l ér beuprv Miskolcon 2*60, vidéken 2*80 P rCMHOT SZ«rK«5ZIO. rHHE,K­UUUfli KhMMnUI takfai. 2«9­­ «|«l: Ml A trianoni békeszerződés módosítása kizárja a háborút Helyre kell állítani a rendet a kontinens politikai földrengés termetén — Franciaország nem vállalhatja a zsandár szerepét a Dana-medencében — Azon a napon, amelyen ez a felismerés utat tör magának, meghozták a trianoni szerződés lélekharangját Bethlen István gróf hatalmas beszéddel zárta le angliai­ előadássorozatát M­agyarország visszaköveteli az elszakított területet és autonómiát kíván a nemzetiségeknek London, november 30. N­agy és díszes közönség töltötte meg a Westminster-palota hatal­mas bizottsági termét, ahol a Bal­kán-bizottság rendkívüli ülésén gróf Bethlen István megtartotta angliai előadássorozatának befejező előadását. Sir Edward Boyle elnök meg­Lord Noel Buxton volt munkás­párti földmivelésügyi miniszter emelkedett,ezu­tán szólásra. .Sok ki­magasló és kiváló államférfiú szó­lalt meg már körünkben — mon­dotta —, de egyik sem kiválóbb Bethlen István grófnál, akinek elő­adása általános rokonszenvvel ta­lálkozik az angol közvélemény kö­rében, mert aki csak Budapesten járt, kivétel nélkül mint Magyaror­szág lelkes hive tért vissza. Lord Noel Buxton bevezető sza­vai után Bethlen István gróf tar­totta meg előadását, melyben a trianoni szerződés revíziójával fog­lalkozott. Kifejtette, hogy Európá­nak az a területe, amely a világhá­ború következtében a politikai ural­mi viszonyokban és az államok hatá­raiban mélyreható változások állottak be, röviden az európai kontinens politikai M­agyarországon senki sem hi­szi, hogy valamelyes újabb há­­ borús komplikáció hozhatná meg a fordulatot. Nem. Ellen­kezőleg, úgy érezzük, hogy egy újabb háború a legnagyobb sze­rencsétlenség lenne, amely ért­hető, mert még az is veszélybe kerülhetne, amink megmaradt. A legnagyobb tisztelet mellett, amelyet a Népszövetség iránt ér­zünk, tisztában vagyunk azzal is, hogy a Népszövetség mai összeté­telében a revízió nagy és nehéz problémájával megbirkózni alig képes. M­ég kevésbé lehet remélni, hogy a Duna-medence államainak egy­­más közötti­­közvetlen tárgyalása va­lamelyes megfogható eredménnyel járhatna. Hamarabb és korábban remélhető az elkövetett hibák felis­merése a nem közvetlenül érdekelt feleknél, akik nem hasznot­ húzói az elkövetett igazságtalanságoknak és akiknek Európa békéje és nyugalma fon­tos. Ezek pedig a nagyhatalmak. Az európai öt nagyhatalom közül négynél részben alig kétséges töb­bé, részben most tört utat magá­nak a felismerés, de Franciaország sem vállalhatja nyitó beszédében meleg hangon üd­vözölte a bizottság előkelő vendé­gét, aki hazája történelmének leg­súlyosabb évtizede folyamán ve­zette Magyarország hajóját és ál­lamférfiúi képességei, körültekintés és bátorság tekintetében is legelső helyre került az európai kormány­­elnökök között, földrengés területének nevezhető. Ami a dunai államok kérdését il­leti, az osztrák-magyar monarchiá­ban minden nehézség és akadály ellenére a belső evolúció, a monar­chiában élő kis népek fokozatos nemzeti emancipációja felé haladt, a világháború azonban véget ve­tett ennek az evolúciónak és a békeszerződés kontár kézzel nyúlt bele a viszonyok új ren­dezésébe. Ennek az elbánásnak lett a követ­kezménye a magyar nyelvterület olyan megcsonkítása, hogy három és félmillió magyar, azaz a ma­gyar népnek egyharmadrésze idegen fenhatóság alá került. Hogy ez az eljárás mire vezetett, azt ma az egész világ megrökö­nyödve látja: egy részrehajló és igazságtalan állapot fentartása érdekében örökidőkre a zsandár szerepét a Duna-medencéjében és annak tudatára ébred, hogy a Duna-medence népei az európai békének érdekében pillérei lesznek, ha igazságos osztály révén megér­tés jön létre közöttük. Azon a napon, amelyen ez a fel­ismerés az összes nagyhatalmaknál utat tör magának, meghúzták a trianoni szerződés lélekharangját. H­ovatovább világossá kell válnia, hogy Európa centrális nagy prob­lémáját, tudniillik a békeszerződések revíziójának kérdését sem félretenni, sem más után eliminálni, sem meg­kerülni nem lehet és minden munka addig, amíg a megoldásra Európa vezetői magu­kat rá nem szánják, csak foltozás lesz. Már­pedig a folton folt soha­sem lehet tartós. Minden lokális gyógymód, amely a betegségnek csak a szimptómáit kezeli, sikerte­len lesz. Népszámlálási trükkök, hatalmi terror 15 év óta egyhelyben tapos a vi­lág. Nem lehet sem megkerülni, sem kijátszani a gyökeres revíziót, különösen a Dun­a -med­encéb­en neon, ahol a békeszerződésnek elsősorban területi intézkedései azok, amelyek minden téren katasztrofális helyze­tet teremtettek. Ú­jabban megtévesztő jelszót in­dítottak útnak, amely szerint nem a határok revideálására, hanem azok eltüntetésére van szükség a ki­sebbségi jogok liberális kezelése és kiépítése révén. Ugyanakkor azon­ban népszámlálási trükkökkel elné­mítják a magyar szót a magyar városok lakosságának ajkán, betiltják egy tollvonással ki­sebbségeik egész sajtóját, be­­börtönzik vezetőiket, bezárják egyesületeiket és elkobozzák va­gyonukat Az ígéret blasphemiává válik, mely­nek merészsége előtt kővé dermed­­ten áll meg a magyar közvéle­mény. 15 év óta szomorú tapaszta­lata a magyar nemzetnek, hogy a magyar faj egyharmad részét balkáni módszereknek szolgál­tatta ki a békeszerződés. Ez az állapot a magyar nemzet vé­Levinson. Anglia egyik leghíre­sebb és legrégibb újságírója, a Balkán-bizottság választmányi tag­ja kérdezte ezután, lehetségesnek tartja-e Bethlen István gróf a béke módosítását béke nélkül? Bethlen István gróf szemüvegét levéve, meggyőző nyíltsággal és őszinteséggel függesztette tekinte­tét Nevinsonra és röviden ezt vá­laszolta: A béke módosítása kizárja a há­borút. (Viharos és hosszan tartó taps.) fia háborút akarnánk, nem beszél­nénk békemódosításokról, éppen azért említjük a revíziót, mert bé­kés uton akarjuk a helyzetet meg­oldani. Bethlen István gróf minden mon­datát leírhatatlan lelkes helyeslés követte. Stirling ezredes kérdezte ezután Bethlen István grófot, m­ilyen területeket kíván vissza Magyarország számára? Bethlen István gróf utalt arra, hogy előző előadásaiban már kifej­tette, hogy Magyarország nem kí­ván semmiféle idegen területet, csak azt követeli, hogy a hazájuk­tól elszakított m­agyarok visszatér­hessenek az anyaországhoz, a tótok, rutének és egyéb nemzetiségek pe­dig teljes,és korlátlan önkormány­zatot kapjanak és autonómia élve­zetében önállóan dönthessenek ál­lami hovatartozásuk felől. (Élénk helyeslés és taps.) A tótok autonómiája Jedlicska Ferenc, a tót nemzeti tanács képviseletében emelt szótő­rébe és húsába vág és a kérdés új rendezésénél garanciákra lesz szük­ség. Az igazi garanciát csak a terü­leti revízió adhatja meg. Olyan re­vízió vitessék keresztül, amely a magyar és a többi nemzeten elköve­tett sérelmeket célirányos és igaz­ságos módon radikálisan orvosolja. Mi ennek elj­öve­tel­ében vallásos hittel hiszünk és bízunk. Bizalmunk Anglia felé fordul, mert mi úgy érezzük, hogy Angliá­nak csak egy érdeke van a Duna­­medencében és ez az, hogy az elkö­vetett igazságtalanságok kiküszö­­böltessenek és ezen a réren újból béke, jólét és megelége­dés térjen a világnak erre a te­­rületére és vele együtt az annyi megpróbáltatást átélt magyar nép lelkébe is. Azzal az áhitatos meggyőződéssel teszem le a revízió kérdésének min­den magyar előtt szent ügyét az an­gol közvélemény kezébe, hogy azzal azt a legjobb helyre biztam a vilá­gon. A közönség feszült figyelemmel kisérte Bethlen István gróf előadá­sát, melyet néhány kérdés követett. — Vissza akarunk térni magyar hazánkhoz — mondotta emelt han­gon Jedlicska — mert nem élhetünk meg Magyarország nélkül. — Ezért most itt tisztázni kivánom, várjon a magyar nemzet hajlandó-e bizto­sítékot nyújtani a tótoknak arra, hogy a régi nyelvsérelem nem fogja újból élni. Bethlen István gróf ezt vála­szolta: Magyarország kötelességé­nek fogja tartani, hogy a tótoknak olyan mérvű önkormányzatot ad­jon, amely őket nemzeti szempont­ból teljes mértékben kielégíti. (Lel­kes taps.) V­égül Boyle elnök mondott me­leg köszönetet az előadónak, kife­jezve azt a reményét, hogy boldo­gabb időben fog újból találkozhat­ni Bethlen István gróffal. Ezzel végetért az ülés, amelynek során egyetlen disszonáns hang, ellent­mondás sem­ hangzott el. A trianoni „szerződés“ revíziója Európa békéje A béke módosítása kizárja a háborút Új választás lesz Mezőkeresztesen? Budapest, november 30. Politikai körökben mire terjedt, hogy a mezőkeresztesi kerületben új választás lesz, mert Papp-Sza­­bó Károly, akit annak idején az időközi választások során válasz­tottak meg, lemond mandátumá­ról.

Next