Reggeli Hirlap, 1933. december (42. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
o dát állított fel, amely páratlan a az óriási feladatot, amely a város mai nehéz időkben. Enélkül a tá vezetőségére vár az elmúlt eszmogatás nélkül eredményesen letendőnél is sokkal sürgősebb és bonyolítani alig lehetett volna azt nehéz téli ellátás terén. Tízezer analfabéta Borsodban A cigányok csak ruha és csizma ellenében hajlandók behatolni az abc. rejtelmeibe A leventeoktatáss reformját sürgeti a vármegyei és miskolci népművelési bizottság „Olyan leventeoktatókra van szükség, akiknek tudásuk mellett lelkük is van“ Gondoskodni kell az ifjúság lelkineveléséről REGGELI HÍRLAP Egy budapesti textilgyáros tragédiája Megrendítő öngyilkosságot fedeztek fel ma délelőtt a Gellértszállóban. A szálló 202-es számú szobájában lakott Bárány Oszkár, az ismert textilgyáros október óta. Bárány ma éjszaka ismeretlen mérgekkel megmérgezte magát. Amikor délelőtt benyitottak a szobájába, már halott volt. Vitéz Borbély-Maczky főispán visszautasítja a személye elleni támadást Miskolc, november 30. Miskolc város és Borsod, Gömlör, Kishont vármegyék IskolánkívüliNépművelési Bizottsága Vadnay László főjegyző elnökletével csütörtökön délelőtt a vármegyeháza kis tanácstermében rendes közgyűlést tartott, amelyen a következő évi munkaterv és költségvetés kérdésével foglalkoztak. Az elnöki megnyitó után Sáfrán István népművelési titkár terjesztette elő jelentését, amely szerint a bizottság kinevezett tagjainak megbízatását a kultuszminiszter 1934 június 30-ig meghosszabbította, tekintettel arra, hogy a hároméves munkaterv is akkor jár le. Tízezer analfabéta jelentette, hogy a két testvértörvényhatóság területén levő könyvtárak részére a minisztériumból 3000 kötet könyvadomány érkezett, ami nagyban elősegíti a népművelés munkáját. Eddig 132 községben indult meg a munka, közel harmincban szervezés alatt áll. — Örvendetes, hogy’ ez évben _ az értelmiség minden rétege már részt kér a munkából A közigazgatás erőteljesen áll a tanító, lelkész és orvosi kar mellé. Örvendetes jelen'ség a rádióhasználat nagyarányú terjedése, amely a munkát nagyban elősegíti. A vármegye analfabétáinak száma, mint a jelentésből kitűnik, még most is közel 10.000. Ezt a számot a vármegye területén élő cigányok duzzasztották így fel. Oktatásuk a tanfolyam keretében azért lehetetlen, mert ők csizmát és ruházatot kérnek oktatásuk ellenében. Miskolcon csupán az analfabéta tanfolyamokat, a szabadegyetemet, a fogházi előadásokat, a vasúti munkások, ifjúmunkások és iparossegédek és a felsőmiskolci dalkör otthonában a munkások részére tartandó előadássorozatokat, valamint a kereskedelmi kamarával karöltve rendezett kereskedelmi tanfolyamot lehetett fenntartani. Meg kellett szüntetni a mesterizjak és a női népfőiskolai tanfolyamot. A leventeoktatás reformja A titkári jelentéshez elsőnek a vitéz Halász János testnevelési főfelügyelő, a levente intézmény vezetője szólt hozzá. Szeretné, ha a népművelési munka vállvetetten folyna a testnevelési munkával. Megdöbbenéssel állapította meg, hogy Miskolcon a leventeköteleseknek átlag 50 százaléka, a községekben sok helyt 40—45 százaléka állandóan hiányzik a kötelező gyakorlatokról. Emiatt nem tudnak megfelelő eredményeket produkálni. Ezután vitéz Borbély-Maczky Emil főispán emelkedett szólásra. Kemál pasa ismeretes mondását idézte: — Egy nép, egy nemzet nagyságát nem a terület nagysága, hanem lelki értékeinek nagysága határozza meg. Ezt vezérelvül állítja oda a népművelési bizottság elé, mert a nemzeti összetartozásra és a lelki egyzéssel kell pótolni. Szükségesnek tartja a leventetörvény szigorítását. Nem gáncsoskodni, de összefogni. Az elnöklő Vadnay László vármegyei főjegyző bejelentette, hogy a vármegye testnevelési bizottsága a leventetörvény szigorítása tárgyában a kormányhoz már felterjesztést is intézett. Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán újabb felszólalásában elmondotta, hogy pár nap előtt az Orvos Szövetség közgyűlésén vett részt, ahol az orvosokat a nemzeti munka előőrseinek kérte fel. Az egyik helyi lap ezzel kapcsolatban politizálással vádolta meg. Energikusan utasítja vissza az ilyen támadásokat. Én megyek a magam útján tovább — mondta — és nem fogja kedvemet szegni semmi sem. Nemzeti értékeinket meg kell becsülni és nem szabadsarat hányni rájuk. — Nem gáncsolni és komiszkodni mai katolikus iskolákban minden tanító kapcsolódjék be a leventeoktatásba, sőt a papoknak is ott kell lenniök és alkalomadtán külön lelki gondozásban kell részesíteniök a leventéket. Kolumibán Lajos tanfelügyelő védelmébe vette a tanítóságot, akiket a levente intézményből kiszorítottak és ezáltal az intézményt a pedagógus hozzáértésétől megfosztották. Halász János testnevelési főfelügyelő, Vidats János, Spiry Endre dr. főorvos és Sipos Géza felszólalásai után a bizottság a titkári jelentést elfogadta és ezért Vadnay László elnök indítványára a titkárnak munkásságáért köszönetét és elismerését fejezte ki. Ezután a vármegye Népművelési Bizottságának 1934. évi költségvetését 19.000 pengőben és Miskolc város népművelési költségvetését 2000 pengőben állapította meg a bizottság, Végre tanít. Ha meg akarjuk állni helyünket Európában, kéz a kézben, összefogva kell haladnunk. A fiatalsággal már most meg kell értetni, hogy akkor végez jó munkát, ha kötelességét teljesíti. A jól végzett munka, érzésével hívja fel a nemzetnevelő munka vezetőit, hogy teljes szívvel dolgozzanak tovább. A maga részéről a lelki és nemzeti egységet továbbra is rendületlnül szolgálni akarja. A főispán szavait kitörő lelkesedés és taps kísérte. Utána Vidáts János szólalt fel. Hangoztatta, hogy az anyagi eszközök hiányát lelkese Kötöttblúz — — — — 3.80 00-ás siöltöny — — — 4.80 Téli selyempongyola — — 12. — GRACIANAL Telefon 653 Telefon 653 kell, hanem a mindennél fontosabb nemzeti egység megteremtésére kell törekedni. Az újonnan feltörő taps után Kállay Géza rudabányai bányaigazgató szólalt fel. Évtizedes tapasztalatokról beszél, amikor megállapítja, hogy a népművelés főleg a vidéken szinte legyőzhetetlen nehézségekkel küzd, miért a falun kevés az intelligencia. Különben is a kérdésen nem pénzzel, hanem humanizmussal lehet segíteni. Ezeket az elveket kell a vidéki intelligencia tudatába átplántálni, hogy eredményes munka folyhasson. Célravezető volna, ha az előadásokra más községbeli előadóik vállalkoznának, amely által sokkal nagyobb érdeklődés lenne biztosítható. A leventeintézmény megreformálását kéri. Olyan oktatókra van szükség, akiknek a tudás mellett lelkük is van. A tanítóság szerepe Csepela Lajos apátplébános, mint örvendetes tényt említette fel, hogy az egri érsek elrendelte, hogy a javítás nélkül eladta Miskolcon, vagy pedig más faluban bocsájtotta arába. Hónapokon keresztül garázdálkodott Csohán, míg végre a csendőrség elfogta és csütörtökön került a miskolci törvényszék elé. Beismerte a bűnét. A törvényszék Csohánt, aki már büntetve volt, dologi házra ítélte és ennek legkisebb mértékét három esztendőben állapította meg. Amikor az ítéletet kihirdették, az órák szenvedélyes rajongója, sírva fakadt. Háromévi szigorított dologházra ítélték az órakirályt Miskolc, november 30. Ősszel és a télen egy állítólagos vándorórás járta sorba a borsodmegyei falvakat. Csohán József napszámos volt az álózás, aki azzal csalta el a falusiak óráját, hogy nagyon olcsó pénzen kitisztítja, kijavítja, rendbehozza. — Ilyenformán 3—400 órát szedett össze és ezeket természetesen, jó divatujdonságok, SELYMEK, MŰSELYMEK A ZENÉNYI selyem gyárban MARADÉKOK, SZÉPSÉGHIBÁS ANYAGOK december hó 1-tól kerülnek eladásra a gyár Yayul _____________12 sz. alatti üzlethelyiségében. Telefon 13 — 74 1933. XII. 1. Tiszta gyapjú kötöttruhák P 18 .50-től Hosszú ujjas divatblúzok P 2.80-tól A selyemharisnyák is olcsóbbak lettek! Dús választék úri divatcikkekben! Nagyon olcsó szabott árak! Halmos Divatáruház Széchenyi ucca 3 szám a Korona szálló mellett Legelegánsabb pulloverek, kötött ruhák, legtartósabb selyem és gyapjúharisnyák legolcsóbb árban Salgónál Takarékossági hitel! Koller Ferenc igazgató előadása a zenei romantikusokról Miskolc, november 30. Miskolc zenei társadalmának előkelősége gyűlt össze csütörtökön a zeneiskolában, hogy megjelenésével elismerje azt a rendkívül nagyjelentőségű kezdeményezést, amelyet Koller Ferenc zeneiskolai igazgató indított meg.• Meglátó érzékkel vette észre, hogy a zeneértő közönség vágyik valami zenei csemege után, valami olyan után, ami eddig még nem volt, de aminek szükségességét mindenki érezte. Megállapítását rövidesen valóra váltotta s a zenei romantikusok közül Chopin és Schumann zenetörténeti nagyságát úgy festette megértő hallgatósága elé, hogy szavai nyomán átélte a közönség a zenét forradalmasító romantikusok óriási fontosságát. Finom vonásokkal rajzolta meg a két nagy költőnek korunkra való maradandó hatását s azt a speciális embe vonást, hogy leginkább a szedések tüzében tisztul arannyá az igazi érték. Méltóbb oltárt nem emelhetett volna Koller Ferenc igazgató a két romantikusnak, mint azzal, hogy Thurzó Nagy Lászlóné művészi géniusza felgyújtotta az emlékezés tüzét. Három Chopin és két Schumann műben mutatta be a romantikusok legjellegzetesebb vonásait. Előadásába fenséges művészetével, női érzékeny lelkének minden melegét, magával ragadását belevitte, úgy hogy a hallgatóság lebűvölve, átszellemülten hallgatta a nagyszerű élvezetet nyújtó interpretálást, amely méltó kiegészítője volt a mélyen szántó, lendületes és élvezetes előadásnak. A zeneiskola tanári testülete minden hónapban tart egy-egy ilyen előadást, amellyel igazi kulturmissziót tölt be.