Szabadság, 1896 (5. évfolyam, 1-70. szám)
1896-01-01 / 1. szám
1806 január 1. munkabíró erővel továbbra is a küzdő téren maradtok ; de a távolból is meleg érdeklődéssel kisérem lépéseiteket s mindig édes örömet fog nekem szerezni törekvéstek sikere , a neveitekhez fűződő elismerés. Ha nem csal engem az a meggyőződés, melyet drága kincs gyanánt viszek magammal, hogy közös pályánk küzdelmei közt rokonszenvetek és barátságotokat kiérdemeltem, ne maradjon teljesülés nélkül azon búcsú-kérelmem se, hogy sziveitekben emlékemmel együtt ezt a jó indulatot ezután is megőrizni szíveskedjetek. Isten veletek! Miskolcz, 1895. deczember 28-án. Lévay József, alispán. — Városi közgyűlés. Szombaton délután Miskolcz város képviselőtestülete Soltész Nagy Kálmán polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legtöbb tárgya fölött az lett a határozat, hogy a közgyűlés 1896. évi január 27-én fog határozni. Ilyen elbánásban részesült a tüzér-lőszertár építéséhez szükséges föld megvásárlása, a Nagy-Hunyad utcza felső részének, valamint a főutczának a Pannónia szállótól a színházig szabályozása ügyében beadott tanácsjelentés. Dr. Ferenczi Henrik árvaszéki ülnök lemondását sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, aki a város tisztikarának kiváló munkaerőt képviselt. Tudomásul vette azt, hogy a helypénzszedési jog Dick Mór jelenlegi bérlőnek adatott. Közgyűlés végén Soltész Nagy Kálmán polgármester boldog új évet kívánt a képviselőtestület tagjainak, akik a polgármester éltetése mellett eloszlottak. — Új évi tisztelgések. A mai nap a jó kivá natok és tisztelgések napja lesz. Mint értesülünk, testületileg tisztelegni fognak: Kun Bertalan és Zelenka Pál püspököknél, dr. Miklós Gyula főispánnál, dr. Tarnay Gyula alispánnál, Soltész Nagy Kálmán polgármesternél, Ortvay Miksa törvényszéki elnöknél, Radványi István kamarai elnöknél, Görgey László üzletvezetőnél és a többi hivatali főnököknél. — Kinevezés. A kereskedelmi m. kir. miniszter Vog Antal m. á. v. mérnököt Jásznagykun-Szolnok- és Békésvármegyék területére a fűtőházakhoz kazánbiztossá nevezte ki. — Áthelyezés. Billaui Forstner Ferencz vezérőrnagy, a 30-ik gyalogdandártól a 6-ik hadtest parancsnokságához helyeztetett át. — Csillaghullás. A múlt évben szolgált egyéves önkéntesek már megkapták kinevezésüket, amelyből megtudjuk, hogy valamenyi a helybeli 5-ik gyalogezredhez lett kinevezve és pedig hadapródtiszthelyettesekké: Fuchs Vilmos, Lichtenstein László, Kun József, Illy Károly, Sarosolszky Lipót, Szűcs József, Strausz Ignácz, Dobozi András, Balázs Jenő, Flamm Dezső és Szabó János. Hadapród-őrmesterekké: Gerstner Lajos, Kimkó Sándor, Szoboszlay Géza, Fodor Zoltán, Smaregla János, Groszmann Ödön, Smitt József, Zári Albert Matuskovich Miklós, Szarvas Albert és Pallaghy Zoltán. — Eljegyzés: Török Lajos vasúti mozdonyvezető, vasárnap váltott jegyet Filep Józa kisasszonynyal, Filep József ev. ref. tanító kedves leányával. Boldogságot kívánunk ! — Esküvő Blau Emil festő, miskolczi lakos vasárnap délelőtt polgári házasságra lépett Feiszig Lenke urhölgygyel, Fleiszig Ede miskolczi kereskedő kedves leányával. — Az izr. nőegylet bálja, mely 5-én lesz a Seper-szálló nagytermében, igen fényesnek ígérkezik. A rendezőség, melynek élén Dr. Weisz Géza fiatal orvos áll, mindent elkövet, hogy a nőegylet ez évi mulatsága is egyike legyen a farsang legélvezetesebb estéinek. — Ruhakiosztás. A d.-győri vasgyárban hétfőn 270 gyermeket ruházott fel a gyári tisztviselők jótékonysága. Teutschl Ferencz kir. tanácsos, felügyelő szép beszédet intézett a jelenvoltakhoz, mely után a gyermekeket megvendégelték. — Simándy karmester jutalomjátéka. Szombaton aKis Alamuszia kerül színre, Simándy Jó-Kíh tudozásait azzal, hogy megteljen a nézőtér, mert bizony csak az ő ügyes keze tartja a lelket a különben elég gyenge zenekarban. — Jégpálya. Az ág. ev. templom udvarán lévő jégpálya már megnyittatott az ifjúság nagy örömére — Egy bús szózat. Leverő hírt vettem Tompa religuiának kiadójától, Ferenczy B. miskolczi könyvkereskedő úrtól. A nagy író hátrahagyott egyházi művei nem jelenhetnek meg, mert a megrendelők száma a százat sem üti ki. Sok mindent hittem, sőt tapasztaltam is már a magyar prot. irodalmi viszonyokról; el is voltam reá készülve, hogy Tompa nevének varázsereje, szellemének kiválósága sem lesz képes ezreket indítani az előfizetésre, de hogy 100, mondd egyszáz megrendelője se legyen, arra még gondolni sem mertem. Ez már nem közönyösség, ez már bűn. Hogy miért? — erre feleljen meg magának hazánk 8 millió magyarja, vagy ha felekezeti körre szorítjuk, negyedfélmillió protestánsa, vagy ha még ad infinitum viszszük a korlátot, negyedfélezer prot. lelkésze és lelkésztanára. Ez uttóbbiakhoz, ezek között is a tehetősebbekhez kiáltok én, egy siró felhő, akire Tompa hányó emlékezetének még egy pirosló fénye süt. Ne engedjék, hogy Tompa nagy szellemének alkotásai, pártolás hiányában, az enyészetnek adassanak át ! — Valamikor, nem is olyan régen, Tompa egyházi beszédeiből egy kiadás nem volt elegendő, másodikat is rendezni kellett. Ma ugyancsak ő neki eddig még kiadatlan papi dolgozatai nem nyerik meg azt a morzsányi kegyet, hogy napvilágot lássanak. Difficile est satyram non scribere. De hát Tompának szól e ez a közöny, vagy a magyar prot. irodalom képét mutatja ? Bármi, erre csak egy szó van a szótárban: szégyen. Én nem hiszem, nem hihetem, nem akarom hinni, hogy a magyar protestánsok végre magukba ne szálljanak, s minden jóravaló irodalmi vállalatot még ha az nagyjaink emlékének, szellemének lealázásával jár is, veszendőbe menni hagyjanak! Debreczen, 1895. decz. 21. S. Szabó József. — Tánczestély. A miskolczi izr. ipartársulat betegsegélyző egylete 1896. január hó 19-én a Korona szálloda disztermében zártkörű tánczestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Számozott karzati ülőhely 80 kr. Jegyek előre válthatók: Rosenberg Grynla, Kálnai Lipót, Baumgarten Dániel urak és özv. Weiszberg Adolfné úrnő kereskedéseiben és este a pénztárnál. — Nyúlfogas. Egy felvégesi gazda ember ballagott be a kapitánysághoz, elpanaszolni a sorsát, hogyan fogott nyulat szabadkézzel, mikor harmadmagával ment volna ki a tanyára. A csapáson amint mentek, ép egy nagy tapsifüles lapult meg. János gazda, a panaszos, hátraveti a subáját, s ráborul a nyulra, hogy magához ölelje. De a nagyfülű tapsi is dühbe jött a bizalmával való ily rút visszaélésre s a merénylet ellen végerőfeszítéssel párosult rúgásokkal védekezett. „Ahogy elhasalok, — folytatja Jánosi gazda a panaszát — meg rúgja a képembe a havat, ■ hogy egy szemet se láttam, oda kiáltottam a Bandinak . Üss a fejbe, te! A mög ütött, oszt............* Az előadásban ideáig jutva, János gazda oda vitte ’ fejét a kapitány elé és lehajtván az asztal fölé, igy J folytatja — „oszt ide tanát a kampóssal.“ — Hatat ■ más daganat domborult János gazda fejebúbján, le s bal füléig, a melyre a bot lecsúszván, a leválási processus némi tüneteit okozta. — Hát a nyúl ? — kérdezte a kapitány. A nyúl — fújja ki a bajuszon János gazda — am meg elszaladt. — Rendőri hir. Nincs hir, nincs újdonság . . . hallatszott a riporterek ajkáról s hangjukat visszhangozta a bérez, a róna. — Egyetlen nyomorult tolvajocskát nem bírtak elfogni. Bír. Borzalmas rendőrség. Mindössze az a hír szivárgott ki, hogy éjjel ■ két czirkáló rendőr a Széchenyi-utczán egy elkényszeredett embert talált a falhoz támaszkodva. A két rendőr, hogy a megfagyástól megmentse a szegény embert, vállára vette és czipelte be a városházára. A ■ két rendőr viasszal izzadott, mire a városházára érkkezett az emberrel s csak ott tűnt ki, hogy az a szegény ember tulajdonképen nem fagyott meg, haj nem — részeg. Nincs többé vonatösszeütközés. Simon István, debreczeni ev. ref. tanító, egy igen áldásos találmánynyal gazdagította a világot. Az ő találmánya megszünteti a vasúti szerencsétlenségeket, amelyek pedig az egész föld területén ezer, meg ezer ember iz életébe kerülnek évenként. Valóban, ha találmánya a gyakorlatban beválik, az emberiség Simon Istvánnak, nagy hálára lesz kötelezve. Pedig azt kell hinnünk, hogy a találmány jó, mivel több szaktudós, kikkel Simon felfedezését közölte, bátorította őt arra, '' hogy talámányára kérjen szabadalmat. Sok unszoezt meg is tette, s a szabadalom-levelet, ma ö ' •"-ával ellátva, a kereskedelemügyi mimegkapta. A találmány czime: meggátlására szolgáló berenvRBottak és e szakmába vágó körök figyelmét. Az érdekes és nagy fontosságú találmányról közöljük a következő ismertetést : A találmány lényege az, hogy ha téves váltó-állítás következtében két állomás közt két vonat szembe indul egymással, azonnal elektromos csengő szólal meg úgy az egyik, mint a másiklokomotivon és pedig a vonatvezető szomszédságában, ki is, amint ezt a jelzést hallja, azonnal megállíthatja a vonatot. De ezen kívül a két állomás közt robogó vonatok vezetői telefon útján még beszélgethetnek is egymással. Ha váltakozó áramot vezetünk az elektromos csengőn keresztül, úgy nemcsak a szembe menő, hanem az egymás után haladó vonatok is csengetnek egymásnak, mihelyt pedig ez a figyelmeztetés bekövetkezett, a vonatvezetők megkérdezhetik egymástól útirányukat, menetsebességüket és így elháríthatják az összeütközést. Az elektromosság vezetésére a vasúti ginek felett körülbelül félsin-távolságnyira egymástól két elszigetelt csupasz drót vezetendő egyik állomástól a másikig, ahol minden összekapcsolódás vagy levezetés nélkül végződnek. E drótokkal olyan villa alakú rúd közli az áramot, mint aminő a felső vezetékű elektromos vasutak kocsijain tényleg alkalmazásban van. Míg egy vonat mozog két állomás közt, addig csengetés nem történik, mihelyt azonban másik is lép a pályára, azonnal áramzárás következik be, s a csengők megszólalnak. Az állomások vágányai felett is lesznek vezetékek, amelyek a sínnel együtt lesznek válthatók. A tilos vágány vezetékei pedig egymással kapcsolandók össze, mi által az következik be, hogy ha az állomásra berobogó vonat ilyen vágányra téved, maga magának azonnal csengetni fog, mely esetben a vonatvezető rögtön tájékozva van a veszedelemről s a vonatot idejében megállíthatja. — ZitkoVSZky fényképész egy hirdetését olvastuk, mely szerint vasár- és ünnepnapokon féláron készít férvképeket. Városunk e törekvő polgára élénk tanujelét adja ezáltal szakmája terén versenyképességének, kifáradhatlan munkássága.révén megérdemli az általános támogatást. A múlt tavaszszal készült el saját találmányú pillanatgépe, mely nemcsak itthon, de külföldön is méltó és nagy feltűnést, érdeklődést keltett. Őszszel szaklapot indított, mely a budapesti, fényképészeti szakegyesület hivatalos lapja lett. Legújabban pedig cynkographiai klisék készítésére rendezkedett be, mely ipari szempontból nagy fontossággal bír. Csak gratulálhatunk és sikert kívánhatunk törekvéseihez. — Spiritistikai művészetek. Néhány nap óta czifra falragaszok vonják magukra a sétáló közönség figyelmét. A falragaszok Homes és Fey a hírneves antispiritisták világhírű előadásai közül ábrázolnak néhányat, a nagy hírnevű művész társaság, mely Budapesten 52 napon lépett fel egymásután és szívesen látott vendége volt több európai nagyhatalmasság udvarának, folyó hó 8-án közönségünknek is be fogja mutatni a Seper-szálloda dísztermében utólérhetlen művészetű titokzatos előadásait. A műsor a legérdekfeszítőbb spiritistikai és hypnotikus mutatványokat foglalja magában és az előadás előreláthatólag rendkívül élvezetes lesz. E helyen megemlítjük, hogy Homes úr és Fey úrhölgyek Davenport kisaszszonynyal a török szultán sürgönyi meghívására a török szultán udvarában nagyszabású művész estélyt rendezett, melyen a szultán egész háreméves megjelent. Az odaliszkok sűrű rostélyos rácsozaton keresztül szemlélték a mutatványokat és élénk tetszéssel fogadták a programoi minden számát. Homes úr és Davenport kisaszony ismételni fogják nálunk is azon mutatványokat, melyek a szultán háremében a legnagyobb tetszést aratták. Az estélyre Ferenczi B. könyvkereskedésében a következő jegyek kaphatók Körszék 2 frt, zártszék 1 frt, belépti díj 50 kr, diákjegy 50 kr. Az előadás iránt széleskörű érdeklődés mutatkozik. — Mai lapunk hirdetéseiben foglalt új gyorsírászati tanfolyam közleményére felhívjuk t. olvasóink szives figyelmét. SZABADSÁG. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Honti Miklós. Helyttes szerkesztő s lapkiadó : Ruttkay Menyhért. Főmunkatárs : Hrebenda Béla. NYILTTÉR. Köszönet nyilvánítás. Azon megrendítő csapás alkalmából, mely engem feledhetlen némi elvesztésével ért, a jóleső részvét annyi nyilvánításával kerestek fel, hogy vagyok képes a hálával kint megköszönni, miért első köszönetemet a fájtelen állapotomban a fogadott részvétete is ez után fejezem dalmamban résztvev Miskolcz, 1895. dec/. 28-án. Dr. Sidlauer Ármin. II I