Mohács és Vidéke, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-22 / 16. szám

Hiányokat a legmérsékeltebb árért fognák szállí­tani. A küldeményeket „Csángóknak Pancsovára“ kérném címezni. Az ilyen cím alatt érkező ado­­mányok átvételére és kellő ellenőrzés mellett le­endő igazságos kiosztására új honfitársaink közül bizottság alakul. Ezen bizottság fogja a hazafias adományokat nyugtázni és azok minősége és mennyiségéről szóló nyugtákat az illető gyűjtő­­bizottságok mindenikének megküldöm. Nem tartom szükségesnek, hogy az adako­zásra buzdítólag hívjak föl bárkit is, mert tu­dom, hogy mindenki önkényt, saját jószántából, szíve legbensőbb, legnemesebb sugalatát követve, biztatás nélkül adja azt, a­mit adhat. És, hogy mennyire érdemesek új honfitár­saink támogatásunkra, bizonyítja azon kedv és lankadatlan kitartás, m­elylyel ezen nehéz, előttük szokatlan földmunkát nemcsak a férfiak, hanem a család női tagjai, sőt még a gyermekek is vé­gezik. Szinte megfoghatatlan, hogy ezen egyszerű emberek k­ü­ldetésszerű hivatásuknak nagy fontos­ságát ösztönszerűleg mennyire átérzik és mily rajongó szeretettel csü­nggenek a hazán ! Kérem a vidéki lapok igen tisztelt szerkesz­tőit is, szíveskedjenek ezen igénytelen sorokat becses lapjaikban közzé tenni. Mély tisztelettel maradtam. Pancsován, ápril 10-én 1883. évben. Nagy György: Egyleti élet. A kisdedóvó egyesület f.­lió 18-án tartott választmányi ülése — már csak azon egy okból is, mivel­­ megürült óvói állomás betöltése volt legfőbb tárgya — már előre érdekesnek és nagy­fontossági­nak ígérkezett.­­ valóban az is volt. Mert a vá­lasztmánynak jelen volt tagjai Háttérbe szorítva mindent, egyedül arra gondoltak, hogy az óvodák léte, fentartása biztosíttassák. A ta­nácskozás tárgyilagos és példásan higgadt volt. Az okok, érvelések helyesek és a meggyőződés komolyságával adattak elő s én hiszem, hogy a hozott határozatok nemcsak az érdeklődő közön­séget elégítik ki, de eredményeiben áldást h­ozó teend. I­e lássuk a gyűlés lefolyását. Mindenekelőtt egyleti elnök bemutatja Szé­kely József alelnök úrnak hozzá intézett levelét, melyben tudomására hozza városunkból leendő távozását s hogy e miatt a tervezeit felolvasási estélyen ,közreműködnie lehetetlen, hogy az alel­­nökségről leköszön, isten áldását kérve az egye­sületré, a a­nak ügybuzgó tagjaira s minden jó­­akarata működésére. Választmányunk mély sajnálattal veszi tu­domásul alelnök urnak városunkból való eltávo­zását, mert tudja, hogy benne nemcsak egyesü­letünk, de városunk s ennek minden humánus egylete s a társadalmi élet is az elöhaladásnak a közjónak egy buzgó harcosát veszti; de mert ezt megváltoztatni egyesületünknek nincs hatalmá­ban : áldáskivánással s jó emlékének megőrzésé­vel kísér­őt tevékeny működésének uj helyére s midőn alelnöki tisztéről való lemondását elfogadja, az egyesület iránt tanúsított munkássága­ és pártfogásáért a legszívesebb köszönetét jegyző­könyvileg kifejezni édes kötelességének ismeri. Az alelnöki szék betöltése a legközelebbi közgyűlésig elh­alasztatván, elnök bízatott meg, hogy szü­kség esetén gondoskodjék helyetteséről. Elnök jelenti, hogy özv. Kerék Sándorné úrnő 25 irttal az alapítók sorába lépett. Hölzl Jakab ur­ pedig a folyó kiadásokra 10 irtot adott. Mindkét adomány ör­ömmel vétetett tudomásul s jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Élü­k felhívja a választmányt az óvói állo­más betöltésér­e s jelenti, hogy a pályázati határ­időig két óvónő nyujtá­ be kérvényét s Penti La­jos bizonyos feltételek mellett ajánlja magát az állomásra s a feltételek elfogadása esetében kéri megválasztatását. Először is felolvastatott Horváth Julia kér­vénye s mellékelt okmányai Pápáról, azután Szalkay Emmáé Temesvárról, végül a Penti La­josé, kinek megválasztatását különösen a szülök felette óhajtják, mint olyan óvóét, ki egy félévi itteni működése alatt köztetszést, nyert s képes­ségének fényes bizonyítékát adta s általános el­­ismer­ésben részesült. A Penti L. feltételei: 1. Óvóhelyiségü­l két tágas szoba építtessék. 2. A mostani óvodahelyiség neki, az óvó lakása pedig a dajkának engedtessék át lakásul. 3. Mig az óvodahelyiség felépül csak 50 gyermek vétessék föl. 4. Szabad idejében neki a fényképészet meg­engedtessék. 5. Óvós fizetése 500 írtban állapít­tassák meg s évek múltával, ha a jövedelem en­gedi, ezen fizetése javíttassák. Választmányunk bár­mennyire óhajtja is, a legjobb akarat mellett sem teljesítheti a P. L. feltételeit: mindamellett hajlandó P. L. urat 500 írt díjazással megválasztani, a mostani helyiség­nek megtartásával, kilátást nyújt azonban arra, hogy lm csakugyan oly sok gyermek lesz, mint ő reméli, fizetését még egy szobára valóval ja­­vítja s a szükséghez képest a lehetőségig gondos­kodni fog alkalmasabb helyiségről. Kimondja azt­­, hogy mellékfoglalkozását ,a fényképészeti té­ren szab­ad idejében nem akadályozza, úgy azon­ban, hogy a miatt hivatalos teendőinek végzésé­ben akadályozva ne legyen. Elnök felkéretett, hogy ezen megállapodás értelmében haladéktalanul tudósítsa P. L. urat s ha a választmány ajánlatát elfogadni nem­ haj­landó, a jövő vasárnapra hívja össze a választ­mányt, hogy a két pályázó közül a választást megejthesse. Mint tudom P. L. a választmány ajánlatát elfogadta, állomását május elsején elfoglalja. — Most a nagy­közönségen a sor megmutatni, hogy a lelkesülés nem volt szalm­atisz. A gyermekek létszámától függ, hogy a választmány intézke­dése deficittel ne járjon s hogy mielőbb alkalmas helyiség építéséről gondoskodhassék s eként az óvoda n­élkü­lözhetlen­n­ek bizonyuljon azok­ előtt is, kik ezt eddig fölöslegesnek tartották. Az óvóban megvan mindazon kellék, mely óvodánkat példányszerű­vé tegye, most a nagy közönségnek kell megmutatni, hogy nemcsak kí­vánságai vannak —melyek néha túlzottak is — de a jóakarat és az áldozatkészség sem hiányzik. F. E­n­d­r­e,._______ egyh jegyző. Levelezés: T. szerkesztő ú­r ! Az alsó Baranya-bácsi reform, egyházmegye tavaszi közgyűlését f. hó 18-án kezdte meg. A közgyűlést alkotó egyházi és világi képviselők szép számmal jelentek meg s azon tanácsbirák, kik i meg nem jelenhettek, valamint azon egyhá­zak, melyek képviselőt nem küldhették, okada­­tolt, jelentésükben felmentést kértek és nyertek is. Kedden délután a lelkészi lakon előleges konferencia tartatott, a mikor is a zöldasztalra kerülendő ügyek bonckés alá kerültek s a lénye­gesebb tárgyak megfontolás­a vélem­ényes jelen­téstétel végett a jegyzői karnak osztatott ki. A tu­lajdonképeni közgyűlés szerdán reggel 9 órakor vette kezdetét, a­mikor az úr lelkének segítségül hívása után egyházmegyei segédgond­­nok­ Nigos Gál Péter úr nyitotta meg a közgyű­lést, felhíván a templomban megjelent szép számú közönséget, hogy a tanácskozást figyelemmel ki­sérni szíveskedjenek. Mindenek előtt tudomására hozta főesperes a közgyűlésnek, hogy a világi tanácsbirói méltó­ságra tettes Keményfy Pál választatott meg, ki is az esküt letévén, tanácsbirói székét elfoglalta, Ígérvén, hogy minden kitelhetőt felhasznál az egyházmegye, az egyes egyházak jólétének elő­­mozdítására, személy válogatás nélkül ítélvén a tárgyalandó ügyet. . Beszéde szívből jött és szívhez szólt. Majd az egyházi elnök a. t. Kár­mán Pál főesperes úr olvasta fel időszaki jelen­tését, kiemelvén azon körülményt, hogy az egy­házmegye minden egyes egyházában a vallásos erkölcsi hitélet erős­ alapon nyugszik, az iskolák többnyire megfelelnek úgy az egyházi mint a vi­lági törvényeknek, hogy a tanítók egy pár se­gédnek kivételével mindnyájan képesítve vannak s kötelmeiket, hi­ven teljesítik. Ezen időszaki je­lentés feltünteti az egyes egyházak életében egy év alatt történt mindazon eseményeket, melyek azoknak mind erkölcsi, mind anyagi állapotát ér­deklik. Az esperesi jelentés után a k­i­s idő miatt a gyűlés az iskolában f­olytattatott s a tárgysoro­zat minden egyes pontja nagy érdeklődés között kellő komolysággal tárgyaltat­ott, mely körülmény nemcsak az elnökök tapintatos eljárása, de a ta­­nácsbirák higgadtságának is tulajdonítható. A legérdekesebb tárgyak voltak a múlt év­ben szentesítést nyert, zsinati törvényeknek a papválasztásra, az egyházak és lelkészek osztá­lyozására vonatkozó részének s egyáltalában a szervezkedés tárgyában tekintettel az átmeneti intézkedésekre készült javaslat tárgyalása, — a szi­váci egyház által beter­jesztett lelkészi és taní­tói dijlevelek­ —­ melyekben a természetben ki­szolgáltatott fizetés készpénzre van átváltoztatva — megerősítése, — a tanügyi bizottság jelen­tése, — a közpénztár, lelkészi és tanítói gyámtár számadásainak megvizsgálására kiküldött bizott­ság jelentése stb. Volt egy pár törvényszéki ügy is, melyek­nek egyike m­ár három­ éven át megfordult a zöld­­asztalon, hisszük azonban, hogy most végleges elintézést nyert. A másik 10 pontból álló vádle­vél volt egy lelkész ellen, de e vádpontok alig érdemesek a meghallgatásra, mindamellett ki­adatni rendeltetett vádlottnak, hogy észrevételeit megtehesse. A jövő. hóban Budapesten tartandó egyházkerületi gyűlésre a két elnökön kivül­ Szabó Péter főjegyző és Keményfy Pál tanácsbíró urak választattak meg. A tanügyi bizottság ajánlata folytán a mohácsi kör iskoláiban közfelü­gyelőül Filep E. mohácsi tanító választatott meg. A jövő tavaszi közgyűlés helyéül Újvidék tűzetett ki. Megemlítésre méltó még azon határozata a köz­gyűlésnek, hogy azon lelkészek, kik a közgyű­lésről indokolatlan elmaradnak 10 írt, azon egy­házak pedig, melyek sem egyházi, sem világi képviselőt nem küldenek —­ igazolatlan mulasz­tásukért — 25 frt pénzbírságban m­arasztaltatnak el. A németajkú gyülekezetek számára egy uj énekeskönyv készítése hozatott javaslatba, a ter­vezet elkészítésére bizottság neveztetett ki s az egyházkerület fölkéretik, hogy ezen ügyet ma­gáévá tévén, e bizottságba a maga részéről is tagokat küldeni sziveskedjék, hogy igy a mun­kálat elfogadása nemcsak a mi, de a többi egy­házmegyék németajkú gyülekezeteire is kötelező legyen. — A­ társasebéd Herger János vendég­lőjében tartatott, hol a helybeli értelmiség közül többen megjelentek, kikért az egyházmegyei vilá­gi főjegyző s a most tanácsbiróvá választott­­. Ke­­ményfy P. úr emelt poharat, éltetvén őket mint a testvériség képviselőit, mit Deutsch Lipót ország­gyűlési képviselőnk igen szép átgondolt és átér­­zett beszédben köszönt meg s végül éltette a két elnököt. Poharat emelt Szabó Péter egyházmegyei főjegyző az uj tanácsbiró Keményfy Pálra, Kár­mán József Mohács városára, Székely József, Sey Lajos és Deutsch Lipótra, Széles Áron bajai lel­kész Sziládi Jánosra, Nagy Ignác Székely Jó­zsefre, stb. Az ízletes ételek italok, a kedélyre jótékonyan ható zene és pohárköszöntések árjá­ban egy hang járta át a léget, mely távozásra hívta a gyűlés tagjait, hogy folytassák az ügyek tárgyalását. A közgyűlés csütörtökön délben ért véget s a jegyzőkönyv ugyanaz­nap délután hi­telesíttetett s kedves vendégeink egy része — a fácskában lakók — a pénteki hajóval hagyták el városunkat. Vajha jó emléket vittek volna ma­gukkal ! A1 i­q u i s. T Közgazdaság. Javaslat a magyar állami deficit rendszeres és folytatólagos elenyésztetése tárgyában.*) Mondja ki a törvényhozás, hogy a magyar állam, a magyar földbirtokos, vagy háztulajdonos által, földbirtoka, vagy ház­telke javára, e föld­birtoka, vagy háztelke javára, e földbirtok, vagy e háztelek egyenes adója arányában megszerzett és lekötött államadóssági kötvények után, az azokban megállapított évi kamatnál 1/3 , vagy 3/1 , vagy egy egész százalékkal többet folyósít, azaz fizet.**) És ennek az az eredménye lesz, hogy a ma­gyar állam passivai és ennek deficitje, abban az arányban fognak elenyészni, a­melyben a magyar államadósság, a magyar földbirtok tulajdonába átmegy, illetve a­milyen arányban, a magyar ál­lam passivái a magyar földbirtok activáivá vál­toznak át. A magyar földbirtok ellenben, abban a perc­ben, a­midőn ez kimondatik, emelkedni fog érté­kében és pedig emelkedni fog értéke, a javára megállapított kamattöbblet nagyságé, azaz, az ezen kamattöbbletnek megfelelő tőke nagysága arányában és piedig emelkedni fog értékében azon­nal, még mielőtt az állam ezen kamattöbbletet folyóvá tenné és az neki valami kiadást, okozna. Mert ezen, a magyar földbirtok javára biztosít­ott előny mindenki által escombitáltatnék, a­ki ma­gyar földbirtokot, vagy házat venne, vagy ezekre kölcsönt adna. A gyakorlati kiviteli mód nagyon egyszerű. Konstatáltatnék ugyanis, hogy a jelenlegi állam­adóssági tőkeálladékból mennyi esik egy forint egyenes ház- vagy földadóra és ennek alapján, az évi adó kivetése alkalmával, az is kiíratnék, hogy mindenik földbirtokos, vagy háztulajdonos, hány 100 frtos, a megállapított kamattöbblettel javadalmazott, állami adóssági kötvényre nézve tarthat igényt. Ha azután valamelyik földbirto­kos, vagy háztulajdonos, a számára, az állami adósságból ily módon kijelölt adóssági kötvények­nek hányadát, vagy e hányad egy részét földbir­toka, vagy háztelke javára megszerzi és kimu­tatja, hogy azokat földbirtoka, vagy háztelke ja­vára telekkönyvileg leköttette, akkor az állam, az illető kötvények javára, az eddigi szelvények he­lyébe, a megállapított kamattöbblettel javadalma­zott, új szelvényeket állít ki, az illető földbirtok, vagy háztelek helyrajzi számlára, a­mely szelvé­nyek ehhez tapadva maradván, az illető földbir­toktól, vagy háztól el nem különíthetők és e föld­birtok, vagy e háztelek nélkül, másra át nem ruházhatók. Eképen az ezen szelvények után járó kamatok, csakis az illető földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyvi tulajdonosa javára folyó­síthatók. Azon esetben, ha a földbirtok, vagy háztelek javára, törleszthető állami adóssági köt­vények lettek lekötve, akkor ezek nem törleszt­­h­etőkké, illetőleg járadékkötvényekké változtat­nak át. A földbirtok felosztása esetében, a javára le­kötött állami adóssági kötvények, tekintet nélkül a talaj minőségére, a törvényesen bevett mérték­egység szerint, egyenlően osztatnak fel, a képen, hogy ha például: 100 Qölnyi, vagy □holdiiyi (és illetve 100 Qméternyi, vagy 100 Qárnyi) *) Benyújtotta egy, magát megnevezni nem akaró a ma­gyar képviselőház elnökének a múlt hóban, hogy azt a ház tudomására hozza. Szerk. **) Így például , ha valamelyik földbirtokos, vagy h­áz­­tulajdnos, 1 százaléknyi kamattöbblet engedélyezése mellett, 4 százalékot, vagy 6 százalékot arányban, vagy 5 százalékot papírban kamatozó járadékkötvényt, vagy más törlesztéssel járó, 5 százalékos államadóssági kötvényt szerzett meg bir­toka, vagy háztelke javára, úgy fizetne az állam az illető földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyv tulajdonosának, az első esetben 4 százalék helyett 5 százalékot, a második esetben 6 százalék helyett 7 százalékot arányban, a harma­dik és negyedik esetben 5 százalék helyett 6 százalékot papírban.

Next