Mohács és Vidéke, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-22 / 16. szám
Hiányokat a legmérsékeltebb árért fognák szállítani. A küldeményeket „Csángóknak Pancsovára“ kérném címezni. Az ilyen cím alatt érkező adományok átvételére és kellő ellenőrzés mellett leendő igazságos kiosztására új honfitársaink közül bizottság alakul. Ezen bizottság fogja a hazafias adományokat nyugtázni és azok minősége és mennyiségéről szóló nyugtákat az illető gyűjtőbizottságok mindenikének megküldöm. Nem tartom szükségesnek, hogy az adakozásra buzdítólag hívjak föl bárkit is, mert tudom, hogy mindenki önkényt, saját jószántából, szíve legbensőbb, legnemesebb sugalatát követve, biztatás nélkül adja azt, amit adhat. És, hogy mennyire érdemesek új honfitársaink támogatásunkra, bizonyítja azon kedv és lankadatlan kitartás, melylyel ezen nehéz, előttük szokatlan földmunkát nemcsak a férfiak, hanem a család női tagjai, sőt még a gyermekek is végezik. Szinte megfoghatatlan, hogy ezen egyszerű emberek küldetésszerű hivatásuknak nagy fontosságát ösztönszerűleg mennyire átérzik és mily rajongó szeretettel csünggenek a hazán ! Kérem a vidéki lapok igen tisztelt szerkesztőit is, szíveskedjenek ezen igénytelen sorokat becses lapjaikban közzé tenni. Mély tisztelettel maradtam. Pancsován, ápril 10-én 1883. évben. Nagy György: Egyleti élet. A kisdedóvó egyesület f.lió 18-án tartott választmányi ülése — már csak azon egy okból is, mivel megürült óvói állomás betöltése volt legfőbb tárgya — már előre érdekesnek és nagyfontosságinak ígérkezett. valóban az is volt. Mert a választmánynak jelen volt tagjai Háttérbe szorítva mindent, egyedül arra gondoltak, hogy az óvodák léte, fentartása biztosíttassák. A tanácskozás tárgyilagos és példásan higgadt volt. Az okok, érvelések helyesek és a meggyőződés komolyságával adattak elő s én hiszem, hogy a hozott határozatok nemcsak az érdeklődő közönséget elégítik ki, de eredményeiben áldást hozó teend. Ie lássuk a gyűlés lefolyását. Mindenekelőtt egyleti elnök bemutatja Székely József alelnök úrnak hozzá intézett levelét, melyben tudomására hozza városunkból leendő távozását s hogy e miatt a tervezeit felolvasási estélyen ,közreműködnie lehetetlen, hogy az alelnökségről leköszön, isten áldását kérve az egyesületré, a anak ügybuzgó tagjaira s minden jóakarata működésére. Választmányunk mély sajnálattal veszi tudomásul alelnök urnak városunkból való eltávozását, mert tudja, hogy benne nemcsak egyesületünk, de városunk s ennek minden humánus egylete s a társadalmi élet is az elöhaladásnak a közjónak egy buzgó harcosát veszti; de mert ezt megváltoztatni egyesületünknek nincs hatalmában : áldáskivánással s jó emlékének megőrzésével kísérőt tevékeny működésének uj helyére s midőn alelnöki tisztéről való lemondását elfogadja, az egyesület iránt tanúsított munkássága és pártfogásáért a legszívesebb köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezni édes kötelességének ismeri. Az alelnöki szék betöltése a legközelebbi közgyűlésig elhalasztatván, elnök bízatott meg, hogy szükség esetén gondoskodjék helyetteséről. Elnök jelenti, hogy özv. Kerék Sándorné úrnő 25 irttal az alapítók sorába lépett. Hölzl Jakab ur pedig a folyó kiadásokra 10 irtot adott. Mindkét adomány örömmel vétetett tudomásul s jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Élük felhívja a választmányt az óvói állomás betöltésére s jelenti, hogy a pályázati határidőig két óvónő nyujtá be kérvényét s Penti Lajos bizonyos feltételek mellett ajánlja magát az állomásra s a feltételek elfogadása esetében kéri megválasztatását. Először is felolvastatott Horváth Julia kérvénye s mellékelt okmányai Pápáról, azután Szalkay Emmáé Temesvárról, végül a Penti Lajosé, kinek megválasztatását különösen a szülök felette óhajtják, mint olyan óvóét, ki egy félévi itteni működése alatt köztetszést, nyert s képességének fényes bizonyítékát adta s általános elismerésben részesült. A Penti L. feltételei: 1. Óvóhelyiségül két tágas szoba építtessék. 2. A mostani óvodahelyiség neki, az óvó lakása pedig a dajkának engedtessék át lakásul. 3. Mig az óvodahelyiség felépül csak 50 gyermek vétessék föl. 4. Szabad idejében neki a fényképészet megengedtessék. 5. Óvós fizetése 500 írtban állapíttassák meg s évek múltával, ha a jövedelem engedi, ezen fizetése javíttassák. Választmányunk bármennyire óhajtja is, a legjobb akarat mellett sem teljesítheti a P. L. feltételeit: mindamellett hajlandó P. L. urat 500 írt díjazással megválasztani, a mostani helyiségnek megtartásával, kilátást nyújt azonban arra, hogy lm csakugyan oly sok gyermek lesz, mint ő reméli, fizetését még egy szobára valóval javítja s a szükséghez képest a lehetőségig gondoskodni fog alkalmasabb helyiségről. Kimondja azt, hogy mellékfoglalkozását ,a fényképészeti téren szabad idejében nem akadályozza, úgy azonban, hogy a miatt hivatalos teendőinek végzésében akadályozva ne legyen. Elnök felkéretett, hogy ezen megállapodás értelmében haladéktalanul tudósítsa P. L. urat s ha a választmány ajánlatát elfogadni nem hajlandó, a jövő vasárnapra hívja össze a választmányt, hogy a két pályázó közül a választást megejthesse. Mint tudom P. L. a választmány ajánlatát elfogadta, állomását május elsején elfoglalja. — Most a nagyközönségen a sor megmutatni, hogy a lelkesülés nem volt szalmatisz. A gyermekek létszámától függ, hogy a választmány intézkedése deficittel ne járjon s hogy mielőbb alkalmas helyiség építéséről gondoskodhassék s eként az óvoda nélkülözhetlennek bizonyuljon azok előtt is, kik ezt eddig fölöslegesnek tartották. Az óvóban megvan mindazon kellék, mely óvodánkat példányszerűvé tegye, most a nagy közönségnek kell megmutatni, hogy nemcsak kívánságai vannak —melyek néha túlzottak is — de a jóakarat és az áldozatkészség sem hiányzik. F. Endre,._______ egyh jegyző. Levelezés: T. szerkesztő úr ! Az alsó Baranya-bácsi reform, egyházmegye tavaszi közgyűlését f. hó 18-án kezdte meg. A közgyűlést alkotó egyházi és világi képviselők szép számmal jelentek meg s azon tanácsbirák, kik i meg nem jelenhettek, valamint azon egyházak, melyek képviselőt nem küldhették, okadatolt, jelentésükben felmentést kértek és nyertek is. Kedden délután a lelkészi lakon előleges konferencia tartatott, a mikor is a zöldasztalra kerülendő ügyek bonckés alá kerültek s a lényegesebb tárgyak megfontolása véleményes jelentéstétel végett a jegyzői karnak osztatott ki. A tulajdonképeni közgyűlés szerdán reggel 9 órakor vette kezdetét, amikor az úr lelkének segítségül hívása után egyházmegyei segédgondnok Nigos Gál Péter úr nyitotta meg a közgyűlést, felhíván a templomban megjelent szép számú közönséget, hogy a tanácskozást figyelemmel kisérni szíveskedjenek. Mindenek előtt tudomására hozta főesperes a közgyűlésnek, hogy a világi tanácsbirói méltóságra tettes Keményfy Pál választatott meg, ki is az esküt letévén, tanácsbirói székét elfoglalta, Ígérvén, hogy minden kitelhetőt felhasznál az egyházmegye, az egyes egyházak jólétének előmozdítására, személy válogatás nélkül ítélvén a tárgyalandó ügyet. . Beszéde szívből jött és szívhez szólt. Majd az egyházi elnök a. t. Kármán Pál főesperes úr olvasta fel időszaki jelentését, kiemelvén azon körülményt, hogy az egyházmegye minden egyes egyházában a vallásos erkölcsi hitélet erős alapon nyugszik, az iskolák többnyire megfelelnek úgy az egyházi mint a világi törvényeknek, hogy a tanítók egy pár segédnek kivételével mindnyájan képesítve vannak s kötelmeiket, hiven teljesítik. Ezen időszaki jelentés feltünteti az egyes egyházak életében egy év alatt történt mindazon eseményeket, melyek azoknak mind erkölcsi, mind anyagi állapotát érdeklik. Az esperesi jelentés után a kis idő miatt a gyűlés az iskolában folytattatott s a tárgysorozat minden egyes pontja nagy érdeklődés között kellő komolysággal tárgyaltatott, mely körülmény nemcsak az elnökök tapintatos eljárása, de a tanácsbirák higgadtságának is tulajdonítható. A legérdekesebb tárgyak voltak a múlt évben szentesítést nyert, zsinati törvényeknek a papválasztásra, az egyházak és lelkészek osztályozására vonatkozó részének s egyáltalában a szervezkedés tárgyában tekintettel az átmeneti intézkedésekre készült javaslat tárgyalása, — a sziváci egyház által beterjesztett lelkészi és tanítói dijlevelek — melyekben a természetben kiszolgáltatott fizetés készpénzre van átváltoztatva — megerősítése, — a tanügyi bizottság jelentése, — a közpénztár, lelkészi és tanítói gyámtár számadásainak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése stb. Volt egy pár törvényszéki ügy is, melyeknek egyike már három éven át megfordult a zöldasztalon, hisszük azonban, hogy most végleges elintézést nyert. A másik 10 pontból álló vádlevél volt egy lelkész ellen, de e vádpontok alig érdemesek a meghallgatásra, mindamellett kiadatni rendeltetett vádlottnak, hogy észrevételeit megtehesse. A jövő. hóban Budapesten tartandó egyházkerületi gyűlésre a két elnökön kivül Szabó Péter főjegyző és Keményfy Pál tanácsbíró urak választattak meg. A tanügyi bizottság ajánlata folytán a mohácsi kör iskoláiban közfelügyelőül Filep E. mohácsi tanító választatott meg. A jövő tavaszi közgyűlés helyéül Újvidék tűzetett ki. Megemlítésre méltó még azon határozata a közgyűlésnek, hogy azon lelkészek, kik a közgyűlésről indokolatlan elmaradnak 10 írt, azon egyházak pedig, melyek sem egyházi, sem világi képviselőt nem küldenek — igazolatlan mulasztásukért — 25 frt pénzbírságban marasztaltatnak el. A németajkú gyülekezetek számára egy uj énekeskönyv készítése hozatott javaslatba, a tervezet elkészítésére bizottság neveztetett ki s az egyházkerület fölkéretik, hogy ezen ügyet magáévá tévén, e bizottságba a maga részéről is tagokat küldeni sziveskedjék, hogy igy a munkálat elfogadása nemcsak a mi, de a többi egyházmegyék németajkú gyülekezeteire is kötelező legyen. — A társasebéd Herger János vendéglőjében tartatott, hol a helybeli értelmiség közül többen megjelentek, kikért az egyházmegyei világi főjegyző s a most tanácsbiróvá választott. Keményfy P. úr emelt poharat, éltetvén őket mint a testvériség képviselőit, mit Deutsch Lipót országgyűlési képviselőnk igen szép átgondolt és átérzett beszédben köszönt meg s végül éltette a két elnököt. Poharat emelt Szabó Péter egyházmegyei főjegyző az uj tanácsbiró Keményfy Pálra, Kármán József Mohács városára, Székely József, Sey Lajos és Deutsch Lipótra, Széles Áron bajai lelkész Sziládi Jánosra, Nagy Ignác Székely Józsefre, stb. Az ízletes ételek italok, a kedélyre jótékonyan ható zene és pohárköszöntések árjában egy hang járta át a léget, mely távozásra hívta a gyűlés tagjait, hogy folytassák az ügyek tárgyalását. A közgyűlés csütörtökön délben ért véget s a jegyzőkönyv ugyanaznap délután hitelesíttetett s kedves vendégeink egy része — a fácskában lakók — a pénteki hajóval hagyták el városunkat. Vajha jó emléket vittek volna magukkal ! A1 iq u i s. T Közgazdaság. Javaslat a magyar állami deficit rendszeres és folytatólagos elenyésztetése tárgyában.*) Mondja ki a törvényhozás, hogy a magyar állam, a magyar földbirtokos, vagy háztulajdonos által, földbirtoka, vagy háztelke javára, e földbirtoka, vagy háztelke javára, e földbirtok, vagy e háztelek egyenes adója arányában megszerzett és lekötött államadóssági kötvények után, az azokban megállapított évi kamatnál 1/3 , vagy 3/1 , vagy egy egész százalékkal többet folyósít, azaz fizet.**) És ennek az az eredménye lesz, hogy a magyar állam passivai és ennek deficitje, abban az arányban fognak elenyészni, amelyben a magyar államadósság, a magyar földbirtok tulajdonába átmegy, illetve amilyen arányban, a magyar állam passivái a magyar földbirtok activáivá változnak át. A magyar földbirtok ellenben, abban a percben, amidőn ez kimondatik, emelkedni fog értékében és pedig emelkedni fog értéke, a javára megállapított kamattöbblet nagyságé, azaz, az ezen kamattöbbletnek megfelelő tőke nagysága arányában és piedig emelkedni fog értékében azonnal, még mielőtt az állam ezen kamattöbbletet folyóvá tenné és az neki valami kiadást, okozna. Mert ezen, a magyar földbirtok javára biztosított előny mindenki által escombitáltatnék, aki magyar földbirtokot, vagy házat venne, vagy ezekre kölcsönt adna. A gyakorlati kiviteli mód nagyon egyszerű. Konstatáltatnék ugyanis, hogy a jelenlegi államadóssági tőkeálladékból mennyi esik egy forint egyenes ház- vagy földadóra és ennek alapján, az évi adó kivetése alkalmával, az is kiíratnék, hogy mindenik földbirtokos, vagy háztulajdonos, hány 100 frtos, a megállapított kamattöbblettel javadalmazott, állami adóssági kötvényre nézve tarthat igényt. Ha azután valamelyik földbirtokos, vagy háztulajdonos, a számára, az állami adósságból ily módon kijelölt adóssági kötvényeknek hányadát, vagy e hányad egy részét földbirtoka, vagy háztelke javára megszerzi és kimutatja, hogy azokat földbirtoka, vagy háztelke javára telekkönyvileg leköttette, akkor az állam, az illető kötvények javára, az eddigi szelvények helyébe, a megállapított kamattöbblettel javadalmazott, új szelvényeket állít ki, az illető földbirtok, vagy háztelek helyrajzi számlára, amely szelvények ehhez tapadva maradván, az illető földbirtoktól, vagy háztól el nem különíthetők és e földbirtok, vagy e háztelek nélkül, másra át nem ruházhatók. Eképen az ezen szelvények után járó kamatok, csakis az illető földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyvi tulajdonosa javára folyósíthatók. Azon esetben, ha a földbirtok, vagy háztelek javára, törleszthető állami adóssági kötvények lettek lekötve, akkor ezek nem törleszthetőkké, illetőleg járadékkötvényekké változtatnak át. A földbirtok felosztása esetében, a javára lekötött állami adóssági kötvények, tekintet nélkül a talaj minőségére, a törvényesen bevett mértékegység szerint, egyenlően osztatnak fel, a képen, hogy ha például: 100 Qölnyi, vagy □holdiiyi (és illetve 100 Qméternyi, vagy 100 Qárnyi) *) Benyújtotta egy, magát megnevezni nem akaró a magyar képviselőház elnökének a múlt hóban, hogy azt a ház tudomására hozza. Szerk. **) Így például , ha valamelyik földbirtokos, vagy háztulajdnos, 1 százaléknyi kamattöbblet engedélyezése mellett, 4 százalékot, vagy 6 százalékot arányban, vagy 5 százalékot papírban kamatozó járadékkötvényt, vagy más törlesztéssel járó, 5 százalékos államadóssági kötvényt szerzett meg birtoka, vagy háztelke javára, úgy fizetne az állam az illető földbirtok, vagy ház mindenkori telekkönyv tulajdonosának, az első esetben 4 százalék helyett 5 százalékot, a második esetben 6 százalék helyett 7 százalékot arányban, a harmadik és negyedik esetben 5 százalék helyett 6 százalékot papírban.