Mohács és Vidéke, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-03 / 1. szám
logyelmű kitűnő vígjátéknak tudva lej Zichy Géza gróf (álnéven:Justus) a szemje. Miután valamely színdarab előadásához a mű tulajdonosának engedélye szükséges, a műkedvelő-társaság nevben Palasovszky Ödön levélben folyamodott a szerzőhöz az engedély megadása iránt. A levél a gróf urat, ki mellesleg mondva elismert limai költő, zeneszerző és egykezű volta dacára (jobb kezét vadászat alkalmával golyóval történt megsebesülés folytán amputálni kellett) zenevirtuóz, — Budapesten nem találván, utána küldetett Tetétlenre, de elkésve érkezett a címzett kezéhez. A nemes gróf ennek dacára utólag megadta szives beleegyezését az előadásra. Az erre vonatkozó levél tartalma a következő: „T. Palasovszky Ödön urnak Mohácson. Szives megkereső sorait megkésve vettem kezeimhez s ezért már csak utólagosan nyilváníthatom beleegyezésemet „Phrenolog“-om adhatására s örvendeni fogok, ha víg estét szerzett. Hazafius üdvözlettel vagyok Tetétlen, dbr. 25. 1885 kész szolgája gr. Zichy Géza, s. k. — A műkedvelő-társaság intéző bizottsága köszönő iratot intézett a nemes grófhoz. — A helybeli keresk.önképző és betegsegélyző egylet saját alaptőkéjének növelésére. 1886. évi február 6-án az iparos olvasókör helyiségében zártkörű táncvigalmat rendez. Rendező bizottság: Auber István, Bachrach Győző, Berger Herman, Bein Ignác, Birisics Dezső, Goldarbeiter Emil, Krausz Mór, Krausz Herman, Littauer Miksa, Littauer Mór, Merkner Gyula, Mautner Soma, Mihajlovits István, Palasovszky Ödön, Schneider Ede, Dr. Tauszik Emil, Toldy Ignác, Witt József, Weisz Adolf. — Hajóskapitányi vizsga. Múlt hó 29-én Fernet Béla, Fornét Kornél helybeli sótárnok fia, a közlekedési minisztérium kebelében szervezett vizsgáló bizottság előtt a hajóskapitányi vizsgát sikerrel letette. — Még egyszer a sikos járdákról. Már két ízben szólaltunk fel a lakházakatti járdák járhatlansága ellen. És dacára én, még mindig érkeznek hozzánk e tárgyban aden oldalról panaszok, a lefolyt héten ismét a h egyén esett el a jégboritotta síkos járdán, hol nagyobb, hol kisebb sérülést szenvedn. — Az illető háztulajdonosok nem csak iyelmetlenséget, hanem botrányos hanyagságot követnek el, midőn a házaik előtti járdának hónkkal vagy hamuval való behintését elmulasztik, melyért nemcsak a közönség részéről megóvást, hanem a hatóság részéről büntetést is idemelnek. Kérjük az elöljáróságot, hogy a nagy közönség érdekében nagyobb szerencsétlenség diiaritása végett szüntesse meg eme rendeltetésséget. — Pályázat körorvosi állása. A Duna-Szekcső és Baar községekből alakult duna-szekcsői közegészségi körben a 400 frt évi fizetéssel javadalmazott körorvosi állás betöltése céljából járásunk szolgabirája pályázatot hirdetvén, a választást e hó 28-ik napjára tűzte ki. . u.joncozás. A f. évben ujoncozás alá kerülő I-sö korosztályú védkötelesek sorshúzása f. évi február hó 13-án fog Mohácson a „Kereszt“ vendéglő emeleti nagy termében eszközöltetni. — A védkötelesek száma a mohácsi járásban a következő: I-sö korosztályú 380, II. korosztályú 291, III. korosztályú 279, öszszesen 950. — A tyúk is kikaparja. Múlt hó 3.és 4-ke közti éjjel tolvajok feltörvén Stajevits I............... Jánosnak a szőlőhegyen levő présházát és pincéjét, elvittek három hordó bort, több kést, villát, tált és tányért. Az ellopott tárgyak becsértéke 146 frt. A tettesek nyoma elvezetett a présháztól néhány száz lépésnyire levő Dunapartig , honnan a lopott tárgyak csónakon szállíttattak tovább. A csendőrség erélyesen kutatta az ismeretlen tetteseket, de sokáig eredmény nélkül, míg végül múlt hó 27-én biztosan vezető nyomra akadt. A tolvajok ugyanis a lopott tárgyak elszállítása céljából ellopták Angya Sándor ladikját, ki a lopást utóbb észrevevén, egy felfogadott egyénnel csónakon cirkált föl és alá a Dunán, elveszett ladikjának megkeresése végett, míg csakugyan dec. 5-én észrevette, a mint két egyén az ő ladikjában bort szállít a part felé. De a bort szállító két egyén fenyegetéssel rábírta őt,hogy távol maradjon a ladiktól, titkon azonban mégis követte őket és látta, a mint Harci István a parton átvette a bort, mely — mint később kitűnt — leánya lakodalmán el is fogyasztatott. A lopott ladik meg nem kerülvén, a kárvallott aztán Harci Istvántól kért kárpótlást, ki valamit fizetett is, a követelt összeg többi része miatt azonban a felek összeveszvén, a dolog lassan lassan több ember tudomására jutott és végül a csendőrség is neszét vette. Házkutatást tartott Harcinál, kinél Stajevits hordói mégis találtattak. Harci nyomban letartóztatván és kihallgattatván, kijelentette, hogy a bort két egyéntől vette (a vizsgálat érdekében egyelőre elhallgatják az időközben megszökött két egyén nevét), kik azt ladikon szállították a Duna jobb partjára. Az ügy a kir. járásbíróságnak adatott át a további vizsgálat eszközlése végett , — a csendőrség pedig erélyesen nyomozza a most már ismert, de megszökött tolvajokat. — A magyar vörös*kereszt egy- e t megdicsérve. Az „Armeeblat“ kíméletlen kritika alá véve az osztrák vöröskereszt egyletnek a szerb-bolgár háború alatti tevékenységét, a többi között azt mondja, hogy a közleti adatok nyomán azt lehetne feltenni, hogy a küldött tárgyak kiválasztását egy a bécsi terület határait át nem lépett vén kisasszony eszközölte, mert csakis egy ily kisasszony ízlésének felelhet meg iilér- melegítőit, fejkötőt és ölső tárgyakat küldeni Bulgáriába, melyek sem egészséges, sem beteg állapotban nem alkalmazhatók. A magyar vörös kereszt egylet, vagy sokkal fiatalabb, mint az osztrák nővére, meguatta, miként kell a cél elérése tekintetében gondolkodó kitűnő igazgatásnak működni. — Megdöbbentő öngyilkosság cím alatt lapunk limit . mi utolsó számában hozott hitünket azzal egészítjük ki, hogy ifj. Percel Miklós az ön okozta sérülés folytán a végzetes tettet követő második napon meghalt. — Uj községi birák: Somberekén, Borjádon és Pócsán a községi bírói szék lemondás folytán üresedésbe jővén, a biróválasztás a múlt év utolsó napjain ejtetett meg. Megválasztattak: Somberekén Mutschler József, Borjádon Ungerpiller Jakab és Pócsán Lang György. — P o s tai mizériák. Dacára annak, hogy újabb időben vidékünkök minden feltékenyebb községben postahivatalok állíttatnak fel és joggal mondható, hogy a jjóstaügy a haladás azon stádiumában van, melyen a külföld postaügyével bátran versenyre kelhet, mégis vannak községek, melyek e tekintetben a XVII. század boldog irányelveit követik. Iné egy példa : Babarcon 3 év előtt posta lépett életbe ; a forgalom e postán jelentékeny. Hozzátartozik Szajk és Kis-Nyárádd községek. A postai küldemények rendesen érkeznek Babarcig. Most jó a bökkenő! A Babarcra érkező küldemények néha 1 hétig és még tovább is a postán hevernek, mert Kis- Nyárád községnek nincs küldönce. Ugyanazért tisztelettel kérjük az illető hatóságot, szíveskedjék Kis-Nyárád község elöljáróságát utasítani, miként a törvény követelményének megfelőleg postai „küldöncöt“ tartson. — Postai rendetlenségek a fővárosban. A fővárosi lapok naponkint hoznak panaszokat a fővárosi postán előforduló rendetlenségek miatt. A panasz főtárgya az, hogy a felek sokszor — ami rendesen nagy ünnepek alkalmával szokott megtörténni — négy-öt napig kénytelenek várni, míg küldeményeik kikapják. Ezen körülmény aki az alkalmazott személyzet elégtelen számában keresendő. Csakhogy az ebből származó hajót miatt nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki közönségnek is van oka a panaszra és keserű kifaladásokra. Ugyanis megtörtént, hogy városunkból többen adtak föl postára Kalocsán és Újvidéken tanuló gyermekeik részére küldeményeket, melyek csak 7—8 nap múlva érkeztek rendeltetésük helyére; nevezetesen egy Újvidékre címzett és szabályszerűen csomagolt küldemény Mohácson dec. hó 21-én délután adatván postára, csak dec.29-én érkezett rendeltetési helyére, dacára annak, hogy ezen időközben a vasúti közlekedés nem szenvedett fennakadást. Oka pedig az, hogy a küldemények a fővárosban átrovatalás alá kerülvén, a személyzet csekélysége (vagy talán hanyagsága és könynyelműsége ?) miatt napokig hevernek a pályaudvaron. Hát bizony ez a legnagyobb megrovást érdemlő botrányos állapot. A postaintézmény — noha nem az a célja, hogy jövedelemforrásul szolgáljon — Magyaországon nagy jövedelmet hoz a kincstárnak; megérdemli tehát a közönség, melynek fillérei ezen jövedelmet szolgáltatják, hogy a postai igazgatás tartsa szem előtt a közönség érdekeit és szaporítsa — kivált nagy ünnepek alkalmával — a személyzetet, és mivel ezt a fővárosi sajtó már többször sürgette — siker nélkül, ugyanazért helyénvalónak ta látjuk azon kíméletlen modort, melylyel némely fővárosi lap a budapesti postaigazgatóság mulasztásait megrótta. — A népfelkelési törvényjavaslat alap élvei. Új népfelkelési törvényjavaslatot dolgozott ki a közös hadügyminisztérium és a két honvédelmi minisztérium képviselőiből alakult szakbizottság, mely Bécsben tartott hosszas tanácskozások után karácson előtt befejezte munkálatát és várható, hogy már új év után mind a két honvédelmi miniszter részéről a törvényjavaslat beterjesztetik az illető törvényhozások elé. A javaslatnak lényeges elvei a következők: A népfelkelés a fegyveres erő kiegészítő részének tekintetik és mint ilyen a nemzetközi jog oltalma alá helyeztetik. A népfelkelés kötelező erővel bír és azok, kik sem a hadsereg, sem a honvédséghez nem tartoznak, 19 ik éves koruktól fogva 42-ik évükig a népfelkeléshez soroztatnak; e mellett a népfelkelés kötelezettségében állanak egész 60 éves életévük betöltéséig azok, kik a hadsereg, hadtengerészet és honvédség béke- és nyugállományába stb. tartoznak, természetes védképességükhöz képest. A népfelkelés felhívása őfelsége parancsa által a minisztertanács meghallgatása után a honvédelmi miniszter útján történik,éspedig azon mérvben, amint azt a honvédelem érdekei megkívánják. A népfelkelés rendszerint az ország határain belül alkalmaztatik, azonban veszély esetén a törvényhozás máskép intézkedhetik. A népfelkelés a felhívás napjától fogva feloszlatása napjáig a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt áll, szabadságolás esetén e viszony nem marad mng. A népfelkelés keretei már a béke idejében szerveztetnek. A felhívott népfelkelés költségei a közös hadügyminiszter tárcáját fogja terhelni. (Felteszszük a magyar törvényhozásról, hogy a népfelkelés a törvényjavaslatot csak akkor fogja törvényerőre emelni, illetve a népfelkelést csak akkor fogva a katonai büntető és fegyelmi szabályai alá helyezni, ha előbb az elavult rendelkezésektől hemzsegő katonai büntető törvénykönyv és fegyelmi szabályzat a jelen kor kívánalmaihoz képest és alkotmányos intézményeinknek megfelelőleg reformálva lesz. A szerk.) — A „Szávia.“ Mint a folyó évi január hótén megindított „Biztosítási szemle“ című, jól szerkesztett és az illető szakkörök figyelmére, pártolásra érdemes új havi lapban olvassuk, az évek óta Magyarországon tengődő s annak idejében magyarellenes eljárása által nagy gyűlölséget keltett „Szlávia“, cseh kölcsönös biztosító társaság végre belátván, hogy sem létjoga, sem jövője hazánkban nincsen, elhatározta magát a visszavonulásra. Hallomás szerint iparkodik magyarországi kockázatait egy más társaságnak átadni, mi azonban — azoknak rész minősége miatt — alig fog sikerülni. Ezen eset újabb tanúsága annak, hogy nem a díjak olcsósága , hanem a társaság megbízhatósága tartandó szem előtt biztosítások megkötésénél. Ezen hírt azért vettük fel lapunkba, hogy tájékozhassák magukat azon, nem kevés számmal levő polgártársaink, kik városunkban és környékén a „Szláviá-“val biztosítási szerződést kötöttek és egyúttal óva intsük a közönséget, hogy a „Szláviá-“nál ne biztosítsanak. — A régi iparjogosultakra nézve a m. kir. földmivelet , ipar- és kereskedelmi miniszter mint harmadfokú iparhatóság kimndotta, hogy azon iparosokra, kik igazolhatják, hogy ipari jogukat még az L37'. VIII. t. c. életbelépte előtt szerzett jogalapon, mint pl. céhbeli tagság, remeklevél stb. alapján kezdették gyakorolni, ezekre, mint régi jogosultakra nézve minden további eljárás mellőzendő, mert abbeli iparukat sem az 1872. VIII., sem az 1884. XVIII. t. c. alapján külön bejelenteni nem tartoznak. Ellenben azon iparosok, kik az említett jogultsággal nem birnak s iparukat az 1872. VIIi. vagy az 1884. XVII- t. c. hatálya alatt megkezdvén, iparuk megkezdését be nem jelentették, a hivatkozott törvények 86, illetőleg 156. §-ába ütköző mulasztást, s illetőleg kihágást követvén el, ez alapon büntetendők és iparuk bejelentésére utasítandók, Kába, Eszékre és Pécs felé. Ellenség elé azonban, csak Eszéknél került, Schulzer őrnagy három zászlóaljat vezérelt a granicsárok által szorongatott vár segélyére 6 ágyúval és pedig a Stajevics Pál, Reuer Vilmos kapitányok és Varga Pál főhadnagy által vezényelt századokat. Nemzetőrségünk azonban a harcban nem vett tényleges részt hanem csak tartalék csapatot képezett.Sőt Schulzer őrnagy, ki a nemzeti ügynek nem volt egész őszinte hive, csakhamar egészen kivonta csapatát a vár segélyére érkezett harcosok csatarendjé..ve Vők !ugyanis a vitéz őrnagy ur, amint a befagyott Dráva jegén a vár felöl egy csapat katonaságot vett észre közeledni, nemzetőreinkkel egész Belylyéig hátrált meg. Később kitudódott, hogy a vár felöl jövő csapat, amelyet az őrnagy úr ellenségnek tartott, honvéd-katonaság volt. Mohács nemzetőrcsapatában ekkor a szabadságharc egész tartama alatt semmi kár sem esett. A Dunántúl alsó része általán még a legkevésbé érezte a háború temérdek nyomorúságát, míg az ország többi részének bőségesen kijutott ez a szerencsétlenség, de nyugalomról azért itt sem volt szó. Jellasich bán serege e rész vidékein húzódott fel és le a legkétesebb dicsőséggel, de végre is fölényben a császáriak voltak a mi vidékünkön. Midőn Görgey megkezdette Komáromtól végzetessé vált visszavonulását, egyes császári csapatok vakmerősége odáig ment, hogy vidékünkön a hazafias érzelmű polgárokon boszulták meg azt a sok csufságos vereséget, melyet vitéz honvédeinktől kellett elszenvedniük. (Folytatása kör.) CSARNOK. A körben. — December 20-án. — A zsongó zajban oly jól esett egy-egy suttogó szót felfognom azokról a folyton csicsergő ajkakról, a bizalmas észrevétlenségben mi képes volt éreznem vibráló idegszálaimon a delejes szemek által indított elektromos folyamot, mely egész a szivemig játszott be ellenállhattál ingerével. A keblemet édes vágyak dagasztották, a