Mohács és Vidéke, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890-05-04 / 18. szám
IX. évfolyam. 18. szám. Mohács, 1890. május 4-én Társadalmi hetilap. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség : Hová Hlil,p szellemi részét illető közlemények küldendők • Előfizetés: német*utón 82/ . Kéziratok vissza nem küldetnek. / 74 Egész évre 4, félévre 2, negyedévre 1 fit. Kiadó hivatal : Egyes szám 10 kr. Hová a chipmegrendelések és hirdetések küldendők: Izlandi Egyes példányok Blandl János könyvnyomdájában kaphatók. Hirdetések ára : Egy 3 hasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 10 kr., három szeri 4, tizszeriért 3 kr. fizetendő, Bélyegdij külön 30 kr. A nyilt tér egy petit sora 10 kr. János könyv 11yomdájában. Munkások mozgalma. A munkások követeléseire nézve nagyon eltérők a nézetek. Vannak, kik határozottan elleneznek minden reformot, melynek az volna a célja, hogy a munkások felpanaszolt hajain segítsen és azt akarják, hogy a munkások viszonya a munkaadóhoz és azok társadalmi helyzete semmivel se változzék, hanem maradjon meg abban az állapotban, amelyben van évtizedek óta. Van aztán egy másik tábor, ahol a munkásokkal szemben nem tartják célszerűnek az ósdi semmitevés politikáját és erős mozgalmat indítottak meg olyan reformok létesítésére, melyek a munkás és munkaadó közötti ellentétek kiegyenlítését eredményezik. Az utóbbiak a század humanisztikus szellemének hódolva, nem nézhetik közönyösen, hogy a munkás, mint hajdan, rabszolgája legyen annak, akit a születés vak véletlensége földi javakkal látott el és a munkáskérdésnek olyan megoldást akarnak biztosítani, mely a munka értékét, becsét magasabbra emelvén, a munkás megélhetését kedvezőbb alapokra fektethetné. Ma a munkabér alig üti meg azt a mértéket, mely a rendes megélhetés szükségleteinek fedezésére mellőzhetetlenül szükséges. És ennek az aránytalanságnak az a következménye, hogy a munkás élete csupa nélkülözések közt folyik le és elégedetlenné teszi a jog és társadalmi rend mai intézményeivel. De eltekintve az elégedetlenségtől, a munkások nyomora még egy másik, az előbbinél sokkal nagyobb bajt szül: a pauperizmust, mely minden társadalmi betegségnek a kútforrása. Az a munkás, aki szakadatlan munkája dacára nélkülözések közt élni kénytelen, annak idő előtt bénul meg a munkaereje is, és élete tengetéséhez már többé a saját ereje nem elegendő. Ha az ilyen szomorú állapotra jutott munkás éhen halni nem akar, kénytelen feleségét és gyermekét is elvonni ama körtől, melyet neki az élet vonz és befogni az igába, hogy közös kereset útján a legszükégesebbeket fedezhessék. Ámde ilyen körülmények közt ugyan mivé fejlődik a család és a szellemi és fizikai erők? A gyermek elcsenevészedik, a nő elzüllik és a családfő idő előtt a sírba száll, mert naponta több erőt volt kénytelen elkölteni, mint amennyit az alacsony munkadíjból visszaszerezhet magának. Ezekkel a tüneményekkel számolni kell és számolnak is vele mindazok, kik nem űznek otromba strucmadár-politikát, hanem szembe néznek a kérdésnek, hogy annál alaposabban megoldhassák. A munkások követelései egyelőre csak a munkabér emelésére irányul a munkaidő leszállítása mellett. Ez csak látszólag két különböző követelés, tényleg azonban egy követelésnek felel meg, mert ha a munkaidőt leszállítják, akkor annál nagyobb lesz a kereslet munkáskezek után és ez a nagyobb kereslet szükségképen a munkabér emelését vonná maga után. A munkáskérdés rögtön elveszítené fenyegető jellegét, ha a munkaidő leszállítását a munkaadók elhatároznák. A munkásoknak idejök maradna az üdülésre és szellemük képzésére és a mellett mégis keresnének annyit, hogy jól is lakhatnának. Ez pedig a kérdésnek legfontosabb mozzanata, mert a ki jól lakott, az nem tud gyűlölni és a kinek keblében nem háborog a gy időjét, az nem lehet felforgató. F. (Csakhogy — ha el is ismerjük, hogy a munkások sorsa javítást igényel — mi mégis azt tartjuk, hogy midőn a munkások a munkaidőt nyolc órára akarják leszállítani s e mellett a munkabért felemelni, nagyon is túlhajtanak követeléseikben, mert hát az úgynevezett „munkások“-on kívül más emberek is vannak a világon, kik szintén élni akarnak és hogy élhessenek, jóval nyolc órán til dolgoznak. Aztán követeléseiket általános tüntetés és stresk mozgalom által érvényesíteni akarni, nem vezethet célhoz; a javítást csak békés uton és törvényes eszközökkel szabad és lehet érvényesíteniök. A szék.) Baranyavármegye szabályrendeletének tervezete a közigazgatás részére szükséges előfogatokról. — E tervezet a legutóbbi megyei közgyűlésen bemutattatván, a gyűlés elrendelte, hogy az a körjegyzőségeknek betekintés végett megküldessék s a jövő közgyűlés napirendjére kitüzessék. 1 1. Közigazgatási ügyekben hivatalosan utazó vármegyei tisztviselők, vagy más kiküldött segéd és kezelő személyzeti tagok, úgy szolgák részére, feladatuk gyors és pontos teljesíthetése céljából, az eddig is szokásos előfogat biztosíttatik. 2. Tiszti előfogatot az alább fölsorolandó kivétellel, a közszolgálat érdekében, különbség nélkül, mindaz tartozik előállítani, a kinek két vagy több lóból álló fogata van. A kinek fogata nincsen, de legalább is annyi egyenes adót fizet, mely a XXXIII. t. c. 4. § ában említett egy negyed telek adójának mefelel, az eme szabályzat 15. § a szerinti magánalku útján tartozik a sor szerint reá eső előfogatot kiállítani. Tulajdonosok azonban, kik ingatlanaikat bérbe adják, ha a közszolgálmányokat szerződés szerint bérlőjük által teljesíttettik, előfogatozási kötelesség alá nem vonhatók. 3. Az előfogatért a tulajdonosnak meghatározott díj jár, mely évenként közgyűlési határozattal lesz megállapítandó. 4. Minden járásban az előfogati állomások a főszolgabiró javaslatára s az állami építészeti hivatal meghallgatásával, az alispán által állapíttatnak meg. 5. Az előfogati állomásokon éjjel úgy mint nappal rendszerint két, rendkívüli esetekben több fogat is készenlétben tartandó. 6. A sorrend, melyben a fogatok tulajdonosai az előfogati szolgálatra készen lenni s azt teljesíteni tartoznak, az elöljárók és községi képviselőtestület meghallgatásával a község birája által állapíttatik meg s e célból, valamint a szolgálat módozataira vonatkozólag következő szabályok tartandók meg: a) két lóból áló fogat egy előfogatot képez, a több lóval biró tulajdonos, ezekre nézve egy utóbbi sorrendben való beosztást kérheti; b) az előfogat készen tartásának, esetleg leszolgálásának kötelessége reggeli hat órától kezdődik és másnap reggeli hat óráig tart s a pusztákon levő fogatok a sorrend idejére a községbe tartoznak bejönni a ott készenlétben állani; c) az előfogatos ezen időben kirendeltetvén, azonnal befogni s legkésőbb egy negyed óra alatt a rendelt helyen előállni tartozik; d) az előfogathoz a tulajdonos birtokában levő kocsik használhatók, mégis azzal, hogy az utazó tisztviselő vagy más kiküldött részére legalább is szénával vagy szalmával megtömött, vesszőből font és pokróccal vagy más takaróval ellátott jó ülés adandó; ha azonban az utazó tisztviselő saját kocsiját kivánja használni, az előfogatos az ebbe való befogást meg nem tagadhatja. Ruganyos kocsikkal biró tulajdonosok ezen kocsikat tartoznak előállítani és ezek helyett gazdasági szekereket nem adhatnak. Az előfogatos a lovak etetéséhez szükséges takarmányt kocsijára teheti, de mégis úgy, hogy az utazót ne akadályozza. e) A sorrend rendszerint megtartandó, de sürgősebb vagy veszélylyel járó esetekben, a lovak minőségére való tekintetből a községi bíró attól eltekinthet és más a sorrendben még elő nem állott előfogatot rendelhet ki; f) az idején elő nem állott előfogat helyett a község birája által egy másik fuvaros lesz szerzendő, kinek az alku szerint járó fuvardíjnak, az utazó által fizetendő előfogati díjon felüli részét, az elő nem állt előfogatos tartozik megfizetni, mely a község birája által azonnal behajtandó, azonnali be nem hajtás esetén pedig a községi pénztárból az illető előfogatos terhére előlegezendő; g) ha a soros előfogatos igazolható, vagy másként is ismert mentő okok miatt előfogati kötelességének teljesítésében gátolva van, a község birája méltányos tekintettel tartozik lenni s ily esetben a sorrendben következő előfogatot rendeli ki; h) hanyag, makacs vagy bármiként kötelesség mulasztó előfogatosok a község birája által a járás főszolgabirájának azonnal bejelentendők; i) ha az előfogatosnak az előállástól számítva az elindulásig két órán túl kellene várnia, ezen várakozásért a legközelebbi előfogati állomásig fizetendő járandóság felét követelheti; j) az előfogatos rendszerint ügetésben, de sürgős és veszélylyel járó ügyekben lehető gyors ütemben tartozik hajtani; a léptetés, megállás, itatás stb. az utazó engedelmétől függ; k) az előfogatás a visszafelé való útra is fölhasználható, de ezen útra nézve a járandóságnak csak felét kapja, ha azonban a visszautazás miatt 4 órán túl kénytelen várakozni, az egész járandóság lesz neki megfizetendő. 7. Az előfogat csak közszolgálati utazásoknál vehető igénybe, minden más célra való felhasználása tilos. Visszaélés esetén az illető előfogatosnak nemcsak a községben szokásos teljes fuvardíj lesz megtérítendő, hanem az illető visszaélő illetékes hatósága útján fegyelmi úton meg is büntetendő. 8. Azon esetre, ha a kormány központi közegei állami vagy" köztörvényhatósági ügyekben utazva, az előfogatokat igénybe venni kívánják, az alispán vagy a járás főszolgabirája által nyílt rendelettel látandók el, melyre az illető községi bíró az előfogatot kiállítani tartozik. A vármegye tisztviselői vagy kiküldöttjei nyilt rendeletet előmutatni nem tartoznak, szóbeli fölhívásukra az előfogat kiállítandó, jogában és kötelességében áll azonban a községi bírónak, hogy visszaélés esetén egyenesen az alispánhoz jelentést tegyen. 9. Rendszerint kétlovas előfogat vehető igénybe, az utak rosz állapotában azonban, ha e mellett sürgős és a késedelemben veszélylyel járó ügyekben történik az utazás, három esetleg négylovas előfogat is vehető igénybe, az ily felszólításokat a községi biró meg nem tagadhatja. Midőn egy ügyben többen foglalatoskodnak, a kiküldöttekből ketten tartoznak egy kocsin utazni. (Vége kör.) Közegészség*. Mohács közegészségi viszonyai. — A községi orvos félévi jelentéséből.— (Folytatás és vége.) Ebmarás, nem veszett kutya által, a meny*nyíre tudomásomra jutott, volt 3 . tényleg e szám