Mohács és Vidéke, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-17 / 46. szám
dagógiától meglehetős messze jár. Kijelentem különben, hogy semminemű fejtegetéseire e tárgyat illetőleg nem válaszolok. Seregly László: Különfélék. — A királyné nevenapja. A felséges királyasszony nevenapját, szent Erzsébet napját e hó 19-én a hagyományos kegyelettel fogják az idén is az egész országban megünnepelni. Városunkban úgy a kül-, mint a belvárosi plébániatemplomokban tartanak ez alkalomból isteni tiszteletet. A püspöktemplomban reggel 8 órakor, a belvárosi plébániatemplomban pedig d. e. 9 órakor tartják az ünnepies szentmiséket, melyekre az összes hivatalok meghivattak. — Legfelsőbb megelégedés. A király elrendelte, hogy Móré Béla, Kaposvárott állomásozó honvédszázadosnak a legfelsőbb megelégedés kifejezése tudtul adassék. — Móré százados a hetvenes évek elején mint hadnagy Mohácson állomásozott és mohácsi leányt — Gaisz János nővérét — vette feleségül. — Eljegyzés. Szieberth Terka kisassszonyt, Szieberth István németbólyi birtokos leányát vasárnap eljegyezte dr Sieber György pécsi ügyvéd. — Kitüntetés. Frigyes kir. herceg ifj. Schippert János főherceglaki postamestert, ki a kir. hercegi családnak Főherceglakon való tartózkodása alatt az udvari postaszolgálat körül rendkívüli buzgalmat fejtett ki, legmagasabb elismerésével, 50 frt. tiszteletdijjal és egy remek müvü, gyémánt és rubinnal kirakott arany melltüvel tüntette ki. — Egyességi kísérlet az ótemető ügyében. Folyó hó 15 én kisértette meg Trixter Károly főszolgabíró a mohácsi r. kát. hitközség és Mohács politikai község között az egyességet az ótemető tulajdona kérdésében. A politikai község hajlandónak nyilatkozott a r. kát. hitközség tulajdonjogát úgy az ő, mint az új temetőre nézve elismerni, és az új temető kibővítésére két magyar holdnyi területet vásárolni, ha a hitközség az ótemetőből 1200 kölnyi területet a már felépített hullaház és a még építendő járványkórház céljaira átenged. A hitközség kiküldöttjei azonban keveselték ezt az ajánlatot, hanem azt kívánták meg, hogy a város nevén álló harangozó ház és a temető, illetve a kálvária s a harangozó ház közötti szabad tér is a hitközség tulajdonába menjen át, ezenfelül pedig a város két hold helyett két és fél hold új temető területet vegyen a hitközség számára. A város megbízottjai a hitközség újabb feltételeire nézve meghatalmazással nem bírván, a képviselőtestületnek fognak jelentést tenni. — Humanitás. A mohácsi takarékpénztár igazgatósága — mint minden évben, úgy most is — szegény sorsú gyermekek ruházatára, valamint szükséges tankönyvek beszerzésére a r. kát. belvárosi iskolának 120 frt, a r. kát. külvárosi iskolának 35 frt, a reform. iskolának 20 frt, a gör kel. iskolának 15 frt, az izr. iskolának 20 frt , a polgári iskolának 20 frt, összesen 230 frtot szavazott meg e hó 15-én tartott ülésén. A takarékpénztár igazgatósága e minden évben nyilvánuló nagylelkűsége által méltán kiérdemelte Mohács közönségének háláját. — Jótékonyság. A mohácsi álalános takarékpénztár az „Első Mohácsi Jótékony Nőegylet“ karácsonyfájára 10 írtot, s a „Mohácsi Izt. Nőegylet“nek szintén 10 ttot adományozott.—Fogadja a takarékpénztári igazgatóság lapunk utján mind a két nőegylet elnökeinek köszönetét. — Értekezlet a mezőgazdasági statisztika érdekében. Mint már lapunk legutóbbi számában emlitettük , Trixer Károly főszolgabíró a járásbeli községek jegyzőit, bíráit, a községi bizottságok tagjait és az összeíró ügynököket e hó 14-re a mezőgazdasági statisztika érdekében értekezletre hívta egybe. A főszolgabíró szép és terjedelmes beszédben magyarázta meg az egybegyűlteknek a mezőgazdasági statisztika célját. Kifejtette, hogy a törvényhozásnak s a kormánynak azért van szüksége a mezőgazdasági statisztikára, hogy ebből megismervén a magyar mezőgazdaság jelen állapotát, ennek alapján megismerhesse s megválaszthassa a létező bajok orvoslásának módjait és eszközeit. Felhívta a meghívottakat : oktatnák ki a népet e statisztika céljára nézve, hogy az nem új adók létesítésére, hanem a nép, a gazdák érdekeinek megóvására, bajainak orvoslására irányul. Végül pedig a törvény és végrehajtási utasítások §-ai nyomán behatóan kitanította az értekezlet tagjait teendőikre. — Névmagyarosítás Joachimsthál János, mohácsi illetőségű, Marcaliban állomásozó pénzügyőri fővigyázó vezetéknevét bellügyminiszteri engedélylyel „Jókai“-ra változtatta. — A mohácsi országos vásár. A Mohácson f. hó 10. és 11 én megtartott országos vásár oly látogatott volt, mint már régen nem. A kínálat és vételkedv a kereskedelem és ipar minden terén egyaránt élénk volt. Rendkívül nagy volt a forgalom a szarvasmarha- és lópiacon Helvéciából ideérkezett kereskedők és mészárosok jó árakat fizettek ökrök és tinókért. Elkeltek, 150 írttól 380 írtig páronként. Élő borjukat vettek 25 írttól 45 írtig 100 kilóként élősúlyban. Lovak iránt a nagy számban megjelent lókereskedők igen érdeklődtek ; szép katonalovakért 150 írttól 300 írtig fizettek drbként. Igás lovak lanyhább vételkedv mellett 60 frttól 120 frtig keltek el. A sertésüzlet az alispánnak behozatali tilalma folytán csakis a helybeli eladókra szorítkozott s igy jelentékeny forgalom nem fejlődhetett ki. Természetes, hogy áruhiány miatt magas árak mellett keltek el. Árak: 28 frttól 46 frttig élősúlyban. Rendkívül nagy volt a hozatal zöldségben. Pest megyének 10—15 községe hozta el egész készletét. A roppant nagy kínálattal szemben a vételkedv elenyésző csekély volt, minek kövérkeztében az áresés rohamos volt. A következő mesés árak mellett történtek eladások: sárgarépa 100 kötés 50—75 kr., petrezselyem 100 kötés 80 krtól 1 frtig, vöröshagyma 100 fogás 5 — 8 frt, foghagyma 100 fogás 6—10 írtig, zeller 100 drb 50—60 kr., kalarábé 100 drb 25— 40 kr. Ellenben kedvezőbb volt a hangulat a pálinkapiacon. A január 2-én életbe lépő új italmérési törvény, amely a kizárólagossági jogot megszünteti, arra indította a korcsmárosokat, hogy későbbi szállításra nagy mennyiséget vásároljanak, minek folytán az árak jelentékenyen emelkedtek. Nyers bőrökben jelentéktelen volt az üzlet. Juh-, marha-, kecske- és lóbőröket igen magas árakon fizettek. A kereskedők és iparosok, tekintve a kedvezőtlen közgazdasági viszonyokat, a vásár eredményével meg vannak elégedve. A fűszerkereskedők — angrozisták és detailisták — üzletei tömve voltak. A szezoncikkeknek, különösen petróleumnak jó keletje volt. Az inkasszó is eléggé kedvező volt. A vörös és nürnbergi kereskedők sem panaszkodhattak,mert üzleteik szintén egész napon át tele volt vevőkkel. A téli szövetek, az enyhe időjárás miatt elhanyagoltattak. Az iparosok a vásár lefolyásával szintén meg voltak elégedve. A csizmadiák és cipészek a készlet nagy részén túladtak. A bocskorosok már gyengébb eredményt értek el. Ellenben nagyobb forgalmat csináltak a szűrszabók, szabók, esernyőcsinálók, takácsok és szűcsök. A legjobb üzletet azonban a korcsmárosok és szállodatulajdonosok csinálták. Az összes ily helyek tömve voltak. Ez alkalommal is bebizonyult, hogy Mohácsnak egy nagyobb, kényelmes szállodára van szüksége. A csendőrségnek a vásáron kevés dolga akadt. P. L. — Vásári idill. Egy vén kofa nagyban munkálkodik vala a vásár napjának kora reggelén, az ő konyha művészetét feltüntető tűzhely felállításán, közbe pedig — mint a konyha művészetek példányképe (ő szerinte) — erősen hajtogatja vala a közeli sátorból előkerült kétes színű„ hamisítatlan zsiller bort, miután már a „cseppek“-ből elegendőt bevett vala. Ez a kétféle hatóerő együttes működése igen jó kedvre hangoltak, úgy hogy a körüllevő sarat a mellette épülő jámbor iparos sátorfáira hányta, mire az szeliden felszólította, hogy másfelé szórná a sárt . . . No, hiszen nem kellett több a vén satrafának, aki amúgy is rosz szemmel nézvén szomszédja sátorát, — megereszté már is oly erősen mozgó nyelvének ékes szózatait, s volt mit hallani ! Egy darabig a szegény elképedt iparos is csak tűrte, de utóbb már erélyesen felszólította a kofát, hogy hagyja már abba ékes dikcióját, nem kiváncsi azokat hallgatni . . . Az erre következett éktelen orditozás annyi hallgatót toborzott össze, hogy egy kis színháznak is szép jövedelem juthatott volna általa (ha t. i. belépti dij lett volna), a kofa ráncos kezeit ökölbe szorítja, rohan a szegény iparosnak, hogy széttépi, ami ugyan nem történt meg, hanem most már hatalmas pofont ígér, egy olyat, melytől az iparos a paradicsomban képzeli magát, s ígéretét be is váltja, ha a szegény iparos el nem húzódik a már épülő sátor másik oldalára s ott elmélkedni kezd a fölött, hogy hát voltaképen szükséges e a nők emancipációja, mikor igy is ennyi hatalma van egy vén satrafának. A kofa pedig diadalittasan lép tűzhelye mellé, buzgón élesztgetve a halpaprikás alatt a tüzet, újra nagyokat húz a literesből és magával teljesen megelégedve, a nép felé egyet hunyorít szemeivel s magyarázgatja hogy : „no, ennek igazán megadtam a magáét.“ — Uj kaszinó. Német-Bólyban múlt vasárnap Eőry Lajos okleveles gyógyszerész kezdeményezésére múlt vasárnap uj társaskör — kaszinó — alakult Elnökké Eőry Lajost, alelnökké Hofmeister Ignácot választották meg.— Megkerült. Kulutác Mihályné, kiről lapunk legutóbbi számában azt írtuk, hogy pénteken hajnalban a házból eltűnt, ismét megkerült. Nem ugrott — mint férje gondolta — a Dunába, hanem a kukoricaföldeken bujdosott.Az éhség hazaüzte. Mi volt elbujdosásának oka , azt nem lehetett megtudni. — Az iskola jótevője. B u ndara Béla kéméndi r. k. plébános a kéméndi községi iskola részére négy méter fát küldött az osztályok fűtésére. — Felülfizetők Az „Első Mohácsi Jótékony Nőegylet“ f. hó 9-ki estélye alkalmából felülfizettek: Keserics Ferenc 3 frt 50 krt. Fogler Adolfné, Freund Mórné, Frommer Miksáné, Lipovcsevics Laurus, Máté József, Német Lipót és Wolf Zsigmond 2—2 frtot; Trixler Károly 1 fit 50 krt; Andrits Tivadarné, Bátori N., Boros Dezső, Bubreg Ferencné, Frank Manóné, Frank M. S., Freund Samu, Huszár Sándorné, Kaufmann Józsefné, Kohn Józsefné, Kovács Kálmán, Loki Mórné, Materényi Jánosné, ifj. Miskolczy Sándor, Perczel Ferencné, Reinitz Jakabné, Roheim Ferencné, Rosenthal Nándorné, Tonheiser Antalné, Tyeszits Teofilné, Turcsányi Sománé, Weisz Adolf és Wilfinger Pálné 1 —1 frtot: Bachrach Győzőné, Bader Lipót, Francsics Pál, Kohn Oszkár, Mautner Soma, Polgár Andrásné, Sepatz Józsefné, Ugrósdy Béláné, Vilikó János és Zsubory Cézár 50—50 krt. Kaufmann Lipót 20 krt. — Fogadják a nemeslelkű felülfizetők a rendező bizottság hálás köszönetét. — Hegyközségek alakulása. Járásunk főszolgbolája a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényben körülírt hegyközségek megalakítása végett az érdekelt szőlőbirtokosokat alakuló gyűlésre meghívta. Az alakuló gyűlés az egyes községekben a következő napokon fog megtartatni : folyó évi december hó 3-án de. 9 órakor Mohácson, d. u. 7,2 órakor Baarban, e4 órakor Duna-Szekcsőn; dec. 4-én reggel 8 órakor Sombereken, d. e. 7,11-kor Dobokán, 7*12 kor Rác-Görcsönyben ; dec. 5 én reggel 8 órakor Hancsukon, d. e. 10 órakor Kis- Nyárádon, 7*12 kor Babarcon; dec. 6-án reggel 8 órakor Német-Bólyban, d. e. 10 kor Borjádon, 7*12 kor Pócsán, d. u. 2 kor R.-Tőttösön ; dec 10 én de. 9-kor Nagy-Nyárádon, 11.kor Maisson; dec. 12-én d. e. 9-kor Szabaron és d. u. 3 órakor Kölkeden. — Tűz a vidéken. Folyó hó 11-én délelőtt 9 ómkor kigyuladtak Maisson Gaszmann József és Fetter János szalmakazaljai; a tűz délután 4 óráig tartott. Az összes kár 84 frt. A tűz gondatlanságból — gyermekeknek gyufával való játszása folytán — támadt. — A Francais kávéház. Földink, Mersitz Károly megvásárolta Budapesten az Erzsébet körúti Francais jóhírnevü kávéházat. Azt hisszük, ez a kávéház sok mohácsi embernek lesz a találkozóhelye, akik egyébként a fővárosban talán rá nem találnának egymásral. — Ezer év.*) Rövid kor az idő soha meg nem pihenő folyamában és mégis mily óriási időszak egy nemzet fejlődéstörténetében ! Ezer év viharzott el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván őshazáját, Árpád honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bérces, napsugaras ország határait s millió szivek ujjonganak most a jelentőségü évforduló felé. Mert ime, nemzetek és népek születtek és haltak el ezer esztendő alatt. A korszakok romjain új korszakok támadtak, de Magyarország erősen állott e harcok és viharok közepette. Életfájának gyökerei mélyek és erősek valának, mint a nemzet lelke. Igaz hogy a mióta Árpád e szép hazát elfoglalta, mindig külső harcok és belső villonyságok tépték a nemzet szivét. E folytonos harcok sok ideig akadályozták meg a kultúra fejlődését. Hosszú századokon át ugaron hevert a nemzet sok nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, művészete és irodalma messze elmaradt a többi európai kulturállamok mögött.De mindezt pótolta az utolsó évtizedekben. A nemzeti újjászületés nagy korszaka óta óriási léptekkel halad a kultúra eszménye felé s ma már dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király ideje alatt büszkén mérkőzhetik a többi nemzettel. Úgyszólván egy ugrással érte el azt, amit más nemzet csak százados fejlődéssel érhet el. És minden évtized újabb fiatalt jelent a nemzet életében. E díszmó kiadója tiz esztendeig volt távol Magyarországtól ; ez alatt bejárta az ó és új világ minden nevezetes országait és városait, látta a modern nagy kulturnemzetek roppant fejlődését és ime, mire visszatér tíz esztendő után, mily örömteljes meglepetés várt rá. Ott látta a nemzetet azon magaslaton, amelyen a többi nagy nemzet állt; látta, hogy a nemzet saját benső ereje, nemzeti egyénisége és temparamentuma emelték és tették képessé arra, hogy lépést tartson a többi kulturnemzettel.Ez bírta rá e sorok íróját, hogy a díszalbumot kiadja a magyar kormány, a magyar kis államvasutak és a kiállítás igazgatóságának támogatásával és közreműködésével, hogy miután a nyelv szegény a fejlődése nagyságát leírni, képben mutassa meg a külföldnek, hogy mire képes egy nemzet rövid évtized alatt. Hadd jöjjön ide a francia, az angol, az olasz, a német és valamennyi, a ki saját nemzetének a nagyságára büszke, és bámulja meg a kiállítás csodáit s a nemzet nagy életérevalóságát. Laurencic Gyula: — Osztrigaárus és magyar mágnás. 1860 április 1-jén este 8 órakor a sötétség védőszányai alatt egy bárka suhant ki a pólai erősség kikötőjéből. A bárka tulajdonosa egy jólelkű velencei halász volt; nagyon kényes portékát, 14 osztrák katonai uniformisba bujtatott fiút kellett a kikötő tátongó ágyúsorkai közepette kicsempészni. Szererencsésen kijutott a kikötőből.A pólai kaszárnyában csak másnap reggel vették észre az ifjak *) Az „lizereves Magyarország és a milleniumi kiállítás“ cimiű diszmi előszava. Megjenik kéthetenkint 12 fit- Zetbejj á AU kr.