Mohácsi Hirlap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-09 / 15. szám
1916. április 9. MOHÁCSI HÍRLAP megtollasodtak és akik csak a levegőben szerte hulló csibe tollaktól csak később fognak megtollasodni. Először sorba veszem a tollatlanokat, a homo sapiens, amint háromféle árnyalatban végzi parkbeli mozgását. Az első — ezek vannak legkevesebben — a könyvekkel üdülők osztálya. Leülnek lehetőleg a park közepén egy padra, látszólag kinyitnak egy könyvet még jobban a közepén és dolce far miente szundítanak egyet a haza szent üdvéért. Közben leesik a könyv, gazdája nagy dühösen fölébred és dühében — mi telhetett tőle — odacsapja könyvét a padhoz. A második — ezek vannak legtöbben — a sietők osztálya. Nekik a park nem a gyönyörűség helye, hanem egy fontos összekötő út ; így azután keresztül is vágtatnak árkon-bokron és gyengéd lépteik alatt a fű már annál kevésbé sem hajlik meg, mert ott, ahol ők járnak nem — terem fű. A harmadik osztály az óvatosan sétáló üdülők, akiket arról lehet megismerni, hogy csak a park keleti oldalát használják, jól tudva azt, hogy a nyugati széle — mint a nyugati kultúra exponense — nem nyújt vágott dohányt, csak sűrű port, amit vágni lehet és már többször kellett szomorúan meggyőződniük, hogy nyugati útjaik nem a nyugati eszmék, hanem mindenfajta szemetek főlerakodóhelye. És különösen ezen az oldalon akad rá az ember a legtömegesebb látogatók alfajára, a tollasokra. Ez az előkelő csibék találkozó helye; az egyik rész a park legszebb helyén napkurát tart, a nyár derekán már félig megsülnek, az egész megsütéshez így takarékos gazdájuknak kevesebb fa kell A másik nagy hegyesen lépeget, mint az a földi halandó, akinek jó politikai összeköttetései vannak , a legnagyobb részük fölfelé tartott tarajjal még kapargatni is lusták, mégis övék az első rügy, egész viselkedésük olyan, mint egy megtollasodott parvenüjé. Van azután egy része, amelyek a csibék házi vitáit intézik el és közmegelégedésre osztogatják az igazságszolgáltatást. És amikor ezeket az idillikus állapotokat a déli órákban végig nézem, meg tudom érteni, mert emelkedik a park körüli házak ára úgy, mint valami galíciai uzsorás kezében a rizs. A házakhoz hozzátartozik úgy látszik a szabad parki csibetartás is. És ilyenkor eszembe jut egy mosolygós tavaszi nap, amikor először láttam meg Nápolyt, ahol ép akkor a csirkefogók egy sztrájkot rendeztek, vagyis nem ötlet szerint henyérek, hanem szigorúan betartott formák mellett Az állomás körül sok-sok ezer csirkefogó zajongott és dezsőnéjük utóételéül ropogtatták a száraz narancs magot. „Csak egy éjszakára hozzátok el őket,zengem Gyónival. Határozza el a város, hogy minden csibével az ott levő közönség, mint valami amatőrfotográfus készíthetne pillanatnyi felvételt. Akkor az igaz a parkban több lenne csirkefogó, de az bizonyos, hogy eltűnne a csirke. Moos Rose: gyümölcs mennyire hiányzott. Sajna 1914 és 1915 évben április hó első harmadában a jeges esők és ennek következtében beállott fagy tönkre tette a gyümölcs termést. A fák gazdag virágzása és mostani enyhe időjárás reményt nyújt ahhoz, hogy az idén bő gyümölcs termő lehet. De ha nem sietünk a roppant kártékony és a t évben nagyon is nagy mennyiségben levő cserebogarat irtani, a termés veszélyeztetve lesz. Az irtás ebben a rém drága időben még a nem gyümölcsfa tulajdonosok, de baromfi tartók érdekében is fekszik. A baromfi tartás, épp az eleség drágasága mellett, sok kiadással jár, azért olyan drága a baromfi. A szárnyasok nagyon szeretik a cserebogarat, első rendű táplálék, mely a tojásképzést is előmozdítja. Irtsa tehát mindenki a cserebogarat. Nagyon egyszerű a médja, nappal lerázni, gonddal összeszedni és vagy hazavinni a baromfinak, vagy vízbe dobni, abban elpusztul. Felhívjuk hazafias tanítóinkat, akik minden szép és jónak előmozdítói, vigyék ki tanítványaikat, pusztítsák ezt a veszedelmes állatot. Mentsék meg a gyümölcs termésünket. Hisz a gyerekek legkedvesebb és egyúttal legegészségesebb tápláléka. Igaz, hogy sok, a háború következtében nagyon sok községben nincs tanító. Itt a lelkészkedő papság, az elöljáróság, szóval minden ember, aki szereti a hazát, szereti a gyermeket, járuljon hozzá a nagyon is kártékony cserebogár pusztításához. Fontos gazdasági kérdés is, hogy ne legyünk utalva a szomszédos tartományból hozott gyümölcsre. Sok, sok pénz megy ki ezen a réven az országból. Márpedig a háború következtében a pénzre itthon is nagy szükségünk lesz. Nem szabad elfelednünk, hogy a magyar gyümölcs különös zamatánál fogva, külföldön is kedvelt. Ha termésünket fokozzuk, kivitelre is számíthatunk, ezen a réven, külföldről is pénzt kapunk, melyre itthon bőven szükségünk van. Szieberth Nándor ügyvéd: A cserebogár irtás. Nemcsak a fennálló miniszteri rendelet alapján kötelessége minden szőlő és gyümölcsös tulajdonosnak, de hazafias kötelessége is a cserebogarat irtani. Köztudomású, hogy a cserebogár falánk természeténél fogva, rém módon pusztítja a fejlődő gyümölcsöt. Ennek következtében tönkre teszi nemcsak ez évi hozamot, hanem már a következő a harmadik évnek a termését is veszélyezteti. Nagy gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a gyümölcs termelésünket fokozzuk. A gyümölcs az emberi szervezetre úgyszólván nélkülözhetetlen. De a táplálkozásra is nagy horderejű, mert ha gyümölcs van, sokkal kevesebb kenyér is fogy, ami pedig tán ma első rangú kérdés. Tapasztaltuk és éreztük épp a két szomorú háborús évben, hogy a kenyeret pótló HÍREK. Előfizetési felhívás! Folyó évi április elsejével lapunkra új előfizetést nyitunk. Kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében zavarok merüljenek fel. — Kitüntetés. A király az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül Kaszapovics István 19-ik honvéd gyalog ezredbeli tartalékos hadnagynak a hadi diszitményes III. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta. Kaszapovics hadnagy, kit Mohácson is sokan ismernek és őszintén szeretnek, a nagy ezüst vitézségi érmet már a múlt évben, mint zászlós elnyerte, ez a második magas kitüntetés csak azt bizonyítja, hogy a háború második évében sem lankadt lelkesedése, halált nem félő bátorsága. Századabeliek valóságos legendákat szőnek neve köré a hősnek, ki a háború első felét a Kárpátokban töltötte anélkül, hogy valaki valaha lefeküdve aludni látta volna. Korlátokat nem ismerő energiájánál csak szerénysége nagyobb és még egy, emberei iránti odaadó szeretete. A közös cél, a közös küzdelem s a közös sír gondolata úgy áthatotta lelkét, hogy az utolsó népfölkelőben — ha ugyan van előtte utolsó — testvérét szereti. Rajongnak is érte emberei. — Virághullás. Ibolyák, kökörcsinek félénken nyitják ki szirmaikat a korai tavasz verőfényének melegére, egy kedves, nyájas arcú, szelíd gyermek, szülői szemefénye, testvérei becézett kedvence meg csendesen, szenvedően zárta le szép szemeit, melyekkel még csak sejtelmesen nézett az élet tarka világába. Meghalt Katusba, a szelíd, szorgalmas, kedves kis Puppi Katuska, Puppi kőfaragómester, városunk érdemes, közbecsült polgárának 8 éves kis leánya. Kicsi szive dobogásának megszűntével sok-sok virág bimbója fakadt nyílásra, melyeknek bársonyos kelyhéből az ő ártatlan gyermeklelke illatoz, áradoz elő. Visszamaradt övéinek fájdalmában sokan szerető részvéttel osztoznak. — A békekötésre ki ne gondolt volna már arra, hogy haza várandó hőseink fogadtatásának hozzájuk s a történelmi nagy időkhöz méltónak kell lennie. Az Iparosok Olvasókörében is élénken foglalkoztatja a vezetőséget az a gondolat, hogy mire haza jönnek ők, a hősök, társas otthonuk megújhodva, kiszépülve, otthonossá téve várja tagjait. A kör fáradhatatlan háznagya, Juszt Jakab, most a kerthelyiség felújításán buzgólkodik s szorgalmával, kifinomult ízlésével máris oly gyönyörű sikereket ért el, hogy pár nap múlva, amint a lomb kissé megerősödik, csudájára fog közönségünk járni. A kért asztaltársaság is elismeréssel honorálta a buzgó háznagy tevékenységét és a közadakozások egybegyűjtésére szánt perselyükből 120 koronát utalványoztak kertfejlesztési költségekre jroszt Jakab háznagy kezére. — Az ötödik vallásos est. Április 6-án csütörtökön estre 6 órakor volt az 5-ik s egyszersmint az utolsó vallásos est a mohácsi földmivesek olvasókörében. Mint mindem előadáson, úgy ezen is nagy közönség vett részt. A műsor 1-fő száma a CV-ik zsoltár 1-ső verse volt: Adjatok hálát az Istennek, Imádkozzatok szent nevének! . . . Ezt énekelte a leánykar a közönséggel együtt. Ének után imát mondott Varga Zsigmond lelkész. Ima után szavaltak: Varga Jolánka, Bükös Juliska IV-ik és Erdélyi Ida Il-ik polg. iskolai növendékek. Most Biblia magyarázat következett, melyet Varga Zsigmond lelkész tartott. Pál apostolnak az efezusi gyülekezethez írott levele Vlikósz 17 első versét olvasta és magyarázta a jelen háborús időnek megfelelően. Ezután az elemi iskolai leánykar énekelte két hangon: „Szomorú a magyar nóta“ címü népdalt harmonium kísérettel. Most ismét szavaltak : Samu Erzsébet és Ács Mária Vl-ik, Horváth Julianna és Kismándor Erzsébet V-ik és Tamás IV-ik elemi iskolai tanulók. Ezután felolvasást tartott : Varga Jolánka a „Buvárcsizma“ címü elbeszélést K. Baláss Józseftől olvasta fel, mely humoros, háborús kép volt s a közönséget mindvégig derült kedélyben tartotta. Szavaltak még: Mudlicz József III-ik elemi, Bokor Imre és Mizsér János III-ik polgári iskolai tanulók. A szavalók egytől-egyig jól megállták helyüket úgy most, mint az előző vallásos estéken. A szavalmányok is jól meg voltak választva a komoly időknek megfeleltek, melyet az is bizonyít, hogy sok könnyet váltottak az egybegyűlt közönség szemeiből. Ezeken a vallásos estéken jótékonyság is lett gyakorolva. Elnek minden alkalommal felhívta a közönséget, hogy a Kárpátok alján építendő „mezőlaboroi“ református templomalap javára adakozzék ki-ki tehetségéhez mérten. Az 5 vallásos estén begyűlt 32 K 61 f. Elnök megköszönte a közönség szives támogatását — örömét fejezve ki afelett, hogy oly nagy számmal jött mindenkor és áldozatot is hozott az Isten oltárára. Végül kijelenté, hogy ez az utolsó vallásos est ez évben. Most a leánykar a közönséggel együtt elénekelt® a „Hymnusz". — Levél a kórházból. A kezén és lábán megsebesült Bodor Gábor huszárkáplár írja többek közt levelében az anyjának, hogy : „A kezem az már lábadozik, de a lábamat még kezelik.“ Előfizetési díj: Egész évre . . . 10.— K Fél évre . . . . 5.— K Negyed évre . . . 2.50 K Egyes szám ára 20 fillér. 3