Mohácsi Hirlap, 1931 (21. évfolyam, 2-53. szám)
1931-01-11 / 2. szám
2 A kihágások száma az 1925. évben 1400, 1926. évben 1200, 1927. évben 1113, 1928. évben 1010, 1929. évben 494, 1930. évben 639 volt. A tendencia tehát csökkenő sőt jelentősen csökkenőnek mondható. Ennek magyarázata az, hogy a falusiból városivá fejlődött közönség az első büntetések hatása alatt fokozottabban ügyel a rendre; de az is tény, hogy a súlyos gazdasági viszonyok is visszatartják az embereket a kihágás elkövetésétől, mert bizony 5—10 pengős büntetések a mai világban akárkit is érzékenyen sújtanak s inkább mindenki ügyel magára semhogy büntetést maga után vonó cselekményt kövessen el. Ottlétünk alkalmával a jogerős ítéletek alapján a büntetéspénzekből 2944 pengőt írtak elő amelyből az év végéig 2198 50 pengő folyt be, hátralék tehát 745 50 pengő, amelynek még egy részét behajtják, másik részét pedig a terheltek vagyontalansága miatt elzárásbüntetésre fogják átváltoztatni. A büntetés pénzek felerészben a városi szegényalapot, felerészben pedig az államkincstárt illetik Bemutatták a bünjelforgalmat is, amely szintén nagy csökkenést mutat. 1925. évben elárvereztek 153 drb bünjet, amelyért 050.000 korona (76 pengő) folyt be, 1926. évben 36 bűnjelért 14.76 pengő, 1927. évben 23 bűnjelért 19.53 pengő, 1928. évben 14 drb bűnjelért 25.29 pengő, 1929. évben 10 darabért 8.74 pengő, 1930. évben pedig 14 drb bűnjelért mindössze 3.77 pengő folyt be. A legutóbbi évben nem is volt egyetlen értékesebb elkobozott bűnjel sem. Elárvereztek 10 drb ócska hitelesítetlen űrmértéket és két régi rozsdás forgalomból kivont függőmérleget. Most még mindig elég szép számú közönség adta le a belépő díjakat. Hanem a hangulat, az azután a régi, izzó levegőjű, kedves missziós bálokra emlékeztetett. Sok-sok fiú, kevesebb leány, nem árult senki petrezselymet, sőt még az asszonyokat is jól megtáncoltatták. A táncot Schmidt Lajosné és Lipokatits János polgármesterhelyettes főjegyző nyitották meg a „Nem ütik a jogászt agyon . ..» zenéjére. A megjelent hölgyek közül az alábbi neveket sikerült feljegyeznünk: Asszonyok: Bánovits Sándorné, dr. Bartók Lajosné, Bauer Károlyné, dr. Beck Alajosné, Éva Lászlóné, dr. Horváth Miklósné, Huth Dezsőné, Hainess Elemérné, özv. Keész Kornélné, v. Kürtössy Mátyásné, Kovács Andrásné, Kiss Ferencné, Lingauer Andorné, Lipokatits Jánosné, özv. Merkel Jánosné, dr. Müller Jánosné, vitéz Merzay Lászlóné, Német Károlyné, dr. mohácsi Német Kálmánné, Pazaurek Józsefné, özv. Pusiberkné, Petrovics Dezsőné, dr. Rüll Jánosné, Schmidt Lajosné, Schmidt Károlyné, Szablár Andrásné, Szekula Istvánné, Schützer Emilné, Szász Dénesné, Szkladányi Ferencné, v. Szőnyi Alajosné, Somogyi Kornélné, özv. Tanner Gyuláné, Uhl Ferencné és Varga Ferencné. Leányok: Beck Pannika, Cselinác Mariska, Cselinác Vica, Ferenczy Ella, Geringer Margit, Heinrich Pannika, Hainess Baba, Kovács Ilonka, Keller Stefi, Merkel Melica, Németh Magda, Porth Etelka, Pazaurek Böske, Parcsetich Maca, Szkladányi Baba, Szász Ida, Szablár Ed, Schützer Kató és Tanner Piri. A zenét a kitűnő szegedi Gondi Géza elsőrendű bandája szolgáltatta. Eleget koptatták a vonót, mert a mulatság a régi szokáshoz híven bizony reggelig tartott. A mohácsi sziget gyümölcstermelésének fejlesztése. Ha a gazdák nem szívlelik meg a kormány jóindulatú tanácsait, megszüntetik az állami gyümölcsfaápolást. — Mi történik a mohácsi sziget gyümölcsöseivel? Megírtuk annak idején, hogy az állam és a vármegye támogatásával nagyszabású gyümölcsfavédelmi akció indult meg a mohácsi szigeten, amelynek célja, hogy rendszeres gyümölcstermelés alakuljon ki a szigeten, mint amely szakértő megállapítás szerint erre olyannyira alkalmas, amilyen terület kevés van az egész országban. Azóta rendszeres munka folyik a szigeten Dieta Benő bajai kertészeti tanintézeti igazgató szorgalmasan átjár Mohácsra és részben ő, részben pedig állandó helyettese vezetésével dolgoznak a munkások. Diera Benő szorgalma, odaadása és végtelenül kedves modora, amellyel meg tudja találni az egyszerű gazda szívéhez vezető utat külön dicséretet érdemel. A szakember tudását nem csillogtatja, nem fölényeskedik, meghallgatja az egyszerű gazda észjárásából származó ellenvetéseket, megérzi bennük, hogy melyeket kell hagyni, hogy az idő nyesegesse le s megtalálja a hangot, hogy jószóval, megértéssel adja át tudását az embereknek, hogy az tényleg élő valósággá legyen bennük. Ennek a hivatásáért olyannyira lelkesedő embernek sokat fog köszönhetni jövő Mohácsa, ha szavait meghallgatják és örömmel halljuk, hogy igen sok helyen már megszívlelték tanácsait, megszerették az embert és a szakférfiút és azokon a helyeken, ahol az állami kezelés történik és a környéken rendszeresen ápolt, szép külsejű fák mutatják a fejlődést és boldogulás útját is egyben. Sajnos a gazdák még nagyon sokan vannak, akik nem értik meg az intenciókat, így például rendelkezés van arra, hogy a gyümölcsösök talaját most december végéig felásni kellett, mégpedig teljesen, ehelyett igen sok helyen kisebb vakondtúrásokat végeztek a fa törzse körül s azt hiszik az elég. Figyelmeztetjük a gazdákat, hogy teljesen fel kell ásni a talajt, ami nagyon természetes is, hiszen a felásásnak az a célja, hogy a fa apró gyökerei szabadabbá legyenek és jobban ki tudják vonni a földből az életet adó és gyümölcsöt termő nedveket. A fa gyökererei messze elágaznak s ezért a felásásnak is ilyen távolságra kell mennie. Miután azonban ebben a távolságban már a másik gyümölcsfa gyökerei vannak, mindenhol kell azt elvégezni. Egy kis elkedvetlenedést okozott az is, hogy a múlt évben nem volt gyümölcstermés s ezért természetesen az ápolás alá került területen sem volt nagyobb hozam. Ez nem az ápolás felesleges voltát jelenti, az ápolás nem védheti meg a gyümölcsfát az idő viszontagságai ellen s ha az időjárásban, vagy más az emberi képességen kívül álló okok gátolják a gyümölcstermést, akkor ezt nem szabad arra viszszavezetni, hogy az ápolás ártott. Az egyik helyen például, ahol a gyümölcsös állami kezelés alatt áll több fa kiszáradt, a gazda persze az ápolás miatt panaszkodott, de ha nem lett volna kezelés alatt, akkor mire, vagy kire fogta volna? Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mily fontosságú kérdés, hogy ne csak tűrjék a gazdák az állami kezelést, hanem ezt az időt használják fel és tanuljanak abból. Nem csak azok, akik átengedték gyümölcsösüket, hanem mások is, mert hiszen ez az akció csak bizonyos időre szól és aztán saját magának kell mindenkinek törődni gyümölcsösfáival. A búzaválság mindenhol a gyümölcstermelés felé fordította a gazdák figyelmét. Nálunk Mohácson a sziget csodálatosan alkalmas talajával szinte kínálkozik erre, csak akarni kell és tanulni s akkor azelveszett búza A Szociális Misszió bálja. Minden évben a legsikerültebb szokott lenni a Misszió bál. Az idén bizony nem voltak annyian, mint az előző években, — nem tudjuk biztosan az okát — de valószínűleg a pénztelenség tartott vissza sok mamát és leányt. Mert nem az 150 pengős belépődíj a sok, vagy az a pár pengő, amit a bálban költenek, hanem ruha drága. A Misszió vezetősége a meghívókra ugyan ráíratta, hogy a súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel egyszerű ruhában való megjelenést kér, ez azonban csak amolyan sziklára hintett mag volt, mert bizony a megjelent hölgyek közöl nagyon sokan elegánsak, divatosak voltak. Aki pedig nem akart magának a ruhaproblémával külön gondot okozni, az inkább otthon maradt. Hallottunk még olyan megjegyzést is, hogy egyeseket a műsor elmaradása tartott viszsza. Viszont a Misszió takarékoskodni akart, mert a műkedvelő előadás s általában a műsor megrendezése mindig sokba került s úigy gondolták, hogy ha kevesebb a kiadás, több jut a szegényeknek. Véleményünk szerint még igy is jut elég csinos öszszeg, mert a körülményekhez ké MOHÁCSI HÍRLAP 1931. január 11. árat többszörösen megkapják a gazdák a szép és nagy gyümölcstermésben. xxxxxxxxxxxx Mohács város hősi halottai. 131. Kappéter Kázmér zászlós. Pétervárad. Sebesülten vitték oda 1914. aug. 21. Cs. és kir. 69. gy. e. R. kát. 20 éves. Szülei : K. Ferenc és Kelemen Mária. 132. Karapáncsi János. Korsilow, Galicia 1916. szept. 2 Cs. és kir. 86 gy. e. R. kát. 18 éves. Szülei: K Ferenc és Balázs Teréz. 133. Kátoli Antal. Orosz fogság, 1918. M. kir. 19 h. gy. e. R. kát. Szül.: 1880. Házastársa: Szajcsán Ágnes. Szülei: K. János és Balatinác Katalin. 134 Kátoli András. Oroszország, 1915. szept. 7. M. kir. 19. h. gy. e. R. kát. Szül.: 1887. Házastársa : Károly Jusztina. Szülei: K. Fülöp és Bátaszéki Anna. 135. Károli Mihály. Kozluk, Bosznia. 1914 okt. 12. Cs. és kir. 52 gy. e. R. kát. 28 éves. Szülei: K. Fülöp és Bátaszéki Anna. 136. Kedves Gyula. Barance, 1916. jan. 13. M. kir. 19. h. gy. e. R. kát. 19 éves. Szülei: K. Károly és Krizer Teréz. 137. Keszler Rezső őrvezető. Delatyn, 1915. jun. 10. Cs. és kir. 52. gy. e. R. kát. 26 éves. Szülei : K. András és Armbruszt Franciska. 138. Kersics János tizedes. Stripa mellett, 1915. nov 8. M. kir. 306. h. gy. e R. kát. Szül.: 1891. dec. 16. Szülei: Kersics János. 139. Kersics József. Szerb harctér, 1914. dec. M. kir. 19. h. gy. e. R. kát. Szül.: 1879. Szülei: K- Mátyás és Balctinác Ilona. 140. Kersics József. Sabác, 1914. nov. M. kir. 19. h. gy. e. R. kát. Szül. 1881. Házastársa: Ferkov Anna. Szülei: K. István és Szajcsán Ilona. 141. Király István. Szerb harctér, 1914. nov. Cs. és kir. 52. gy. e. Ref. Szül : 1882. Házastársa: Szabó Éva. Szülei: K. István és Szabó Éva. 142. Király Sándor. Szerb harctér, 1914. aug. M. kir. 30. h. gy. e. R. kat. Szül.: 1888. Házastársa : Biki Mária. Szülei: K. Sándor és Janotka Katalin. 143. Kiss András. Olasz harctér, 1918. okt. M. kir. 19. h. gy. e. R. kat. Szül.: 1880. Házastársa : Bárdos Éva. Szülei: K. Áron és Kiss Judit. 144. Kismándor József. Jaworow, 1915. ápr. 9. M. kir. 19. h. gy. e. Ref. 38 éves. Házastársa : Németh Erzsébet. Szülei: néhai K. József és Harczi Éva. KÖZTUDOMÁS SZERINT a VESZTERGOMBI gyártmányú rádiók és hangszórók a legjobbak és legizlésesebbek. Telefunken licenc. Teljes garancia. Részletfizetés. Kapható bármely szaküzletben. Vesztergombi Rádió Vállalat Mohács, II. Lajos u. Tel.: 113.