Mohácsi Hirlap, 1938 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1938-01-02 / 1. szám

1938. január 2. EE­TV egy Szilveszter Est n­ az Iparosok Olvasókörében Előadás a renaissan­­ceról. Csütörtökön Kövesi József gim­náziumi tanár előadását hallottuk a­­szabadliceumban a renaissance­­ről. Mi is a renaissance? A köztudatban csak művészeti irányt értünk rajta, azt az irányt, amelyet Leonardo da Vinci és Michel Angelo képviselnek. A tenaissarce, a megújhodás kora, mely kereken 300 évre ter­jed, a 13.-tól a 16. dik századig, több volt ennél. Valójában egye­temes hatású szellemi áramlat, mely az egész modern tudományt s társadalmi berendezkedésünket is létrehozta. Az előadó bemutatta ennek a kornak gazdasági és szellemi ar­culatját; célja nem annyira össze­függő és mélyreható ismertetés volt, mint inkább néhány kira­gadott eseménnyel, jellemző pél­dával szemléletesen elénk tárni a kor társadalm­át, a kor emberét. A látszólag lazán egymás mellé sorakozó képekből egység bon­takozott ki. Megjelenítette a korabeli vá­rost, a benne zajló lüktető élet­tel; a nemesi családok versen­gését a fő hatalomért; az uralom­ra jutott kényurak pazar udvar­tartását, fényűző szenvedélyeit, amellett azonban nemes törekvé­seit, amely a tudományok és művészeteik szeretetében és ápo­lásában, a tudósok és művészek támogatásában nyilvánult. Ezek a kényurak, mint a Mediciek, Viscontiak, Sforzák növelték a gazdasági jólétet, a városi pol­gárság­ is meggazdagszik s nem csak az ipar virágzik ki művészi tökélyre körűiben, hanem a tu­dományok és művészetek pár­tolói és mevelői lesznek. Előadó azután elvonultatta sze­münk előtt a renaissance szel­lemi megindítóinak alakjait: Dan­tét, Petrarcát, Assisi Szt Feren­cet, majd ez egyes művészeti ágak úttörőit: Leon Battista Al­bertit és Bium­eleschit, mint az építészet, Cimabuet, Giottot, Ma­­sacciot, Fra Argelicot, Fi­­ppino Lippit, Botticellit, Ghirandatot mint a festészet, Doratellot és Verocchiot, mint a szobrászat vezéralakjait, egyben a kimagasló óriások, Leorardo da Vinci és Michel Angelio előfutárjait. Az előadást gazdag képanyag­gal iparkodott az előadó szem­léletessé tenni, vetített képekkel illusztrálta a városi életet a ki­magasló egyéneket, a művésze­ket és legkiválóbb alkotásaikat. K. Kálmán Ilona. .. Cserkész tea. A 604. sz. 11. Lajos király cserkészcsapat január hó 9 én, este 8 órai kez­dettel a Kát. Legényegylet helyi­ségeiben tannal egybekötött tea estet rendez, melyre a cserkészek jóakaróit és balálait ezúton is szeretettel meghívja a parancs­nokság. Teajegy 50 fillér. HIRDESSEN a Mohácsi Hírlapban ! MOHÁCSI HÍRLAP Csongor Béla—Kőrössy Zoltán operettjének bemutatója Pécsett. A bemutató előadást a rádió is közvetíti. — A pécsi sajtó a legnagyobb elismeréssel adózik Csongor zenéje iránt. Csongor Béla, aki régi kedves, belső munkatársa a Mohácsi Hírlapnak, már régebben emlí­tette, hogy operettzenén dolgo­zik. Körössy Zoltán, a nyári Fodor társulat nagyszerű komi­kusa írta a szöveget, akinek már néhány darabja igen szép sikert ért el. őszinte érdeklődéssel vártuk a darab befejezését s a szerző­vel együtt reméltünk, drukkol­tunk, hogy mi is lesz? Nehéz dolog a sikert elérni. Sokat kell futni utána, míg elérjük. Éppen azért igazán nagy örömmel ol­vastuk a csütörtöki pécsi lapo­kat, mert ez több, mint amit reméltünk. A pécsi lapok ugyanis elismeréssel adóznak a zenéért s oly elragadta­­tással írnak, ami már maga a sikert jelenti. Miután igen közel áll hozzánk Csongor Béla, mi egyszerűen átadjuk a szót a „Dunántúlénak, amely a következőket írja: „Szerdán dé­előtt egy melódiá­ban gazdag, ritmustól szinte túl­fűtött partitúra zenei szépségei csendültek fel a színházban a meghívott előkelőségek és a sajtó képviselői előtt. Körössy Zoltán és Csongor Béla Gellérthegyi randevú című operettjének zenekari pró­báját tartották meg, első intrádára olyan sikerrel, amely a biztató jelek szerint máris eldöntötte a hangulatos operett sorsát s ked­vező módon befolyásolja azokat a tárgyalásokat, amelyek a város és a színház vezetősége, vala­mint a magyar studió igazgató­sága között arra nézve folynak, hogy t. 4. a pécsi öshmutatól — január közepén — a magyar rádió és közvet­­­títse. Az ősi kultúrájú és a színházi művészet legnemesebb hagyomá­nyainak tiszteletében naggyá fej­lődött pécsi színház kétségtele­nül megérdemli, hogy egy estje a rádión keresztül az egész or­szág érdeklődésének első vona­lába kerüljön. A zenei bemuta­tón a város képviseletében Sík Lajos dr. tb. főjegyző elragadta­tott hangon nyilatkozott a mu­zsika szépségeiről. Csongor Béla az ifjú zeneszerző valóban ős­tehetség, akinek alkotó kedve bőségesen ontja a permetező, simogató melódiát s ifjúi heve néhol pazarló bőséggel árasztja a zene magával ragadó ritmiká­­ját. A legjobb értelemben vett modern könnyű zene az, helyen­ként ábrándos melódia ringat, másutt szelíd finom muzsikája kelt édes illúziókat, hogy aztán a szerző átadja szerepét pattogó, pezsdítő indulóknak. A partitúra helyenként a nagyoperettek leltári iskolájának gazdag kifejező kész­ségével hódítja meg a nézőt, de általában mindenütt felül áll azon a nívón, amelyet a modern ope­rett zeneirodalma jelöl meg. A szövegíró Körössy Zoltán nem­csak népszerű színész, de arrivált színpadi szerző is, hiszen a ta­valyi pécsi szezonban hússszor ment a »Csókhercegnőt c. ope­rettje, amely egyik legsikeresebb darabja volt a színházi reper­toárnak. A pécsi közönség érdeklődés­sel és felfokozott várakozással várja a darab bemutatóját.“ Ugyancsak nagyon kedves és elismerő hangon ír a­­Pécsi Naplót is. A lap külön kiemeli, hogy úgy a darab, mint a zene kiválóan alkalmas a rádióközve­­títésre. A magunk részéről örömmel adjuk tovább a siker hírét s bi­zonyos, hogy a város közön­sége is szívesen veszi. Ez az eset bizonyítja azt, hogy van még erő, tehetség a magyar vi­déken s igen sokszor jobban járnának a fővárosi színházak, ha néha itt is körülnéznének, az elcsépelt asztalt témák és zenék helyett. Beszélgettünk Csongor Bélá­val is, akinél érdeklődtünk, hogy hogyan született meg az operett? — Schleich Ferencné önagy­saga fedezett fel ha, szabad ezt mondanom. Mint városunk zene­szerzőjének, bemutattam számai­mat és ő mondta, hogy kár eze­ket a paprikos árban felejteni. Ak­kor kezdtem komolyan foglal­kozni a zeneszerzéssel. Szorgalma­san lárogattam harmonizálást tanulni, kiegészíteni a tanítókép­zőben tanult zeneelméletet. — A pécsi színház nyári ven­dégszereplésekor ismerkedtem meg szerzőtársammal Kőrössy Zoltánnal, aki nemcsak országos hírű színész, de jó neve van az operettlibrettisták között is. Ope­rettjét Budapesten is játszották. Az ismerkedést közös munka követte és részint régi számaim­ból, rész­­t egész új kompozíci­ókból állítottam össze első ope­rettemet. Az operett nagy szín­házi zenekarra van írva. — Igen sok benne a muzsika. Szerzőtársammal állandóan bírál­gattuk a már kész számokat és végső fokon mindig a nagy kritikus, szerzőtársam bájos fele­sége Pécs város kedvenc prima­donnája, Oltay Baba döntött. Neki igen kényes ízlése van és csodálatosan tárgyilagos tud lenni. A legnagyobb örömünk az volt amikor a kész operettet bemutatva neki, azt mondta: — »Megérdemli az operett, hogy új toaletteket csináltassál a bemutatójára.« Érdeklődtünk aztán Csongor­nál, hogy van-e készülőben más valami is? — Egyelőre — mondotta — az első próbálkozás sikerét vá­rom, ha a jó Isten segít és lesz siker, akkor szerzőtársammal kezdjük a következőt. Hisz ez csak indulás akar lenni. Kész anyagom is egy csomó, abból is felhasználok egypár számot a következőhöz. No de az még messze van. Egyelőre csak an­nak örülök, hogy a pécsi lapok igen kedvezően fogadták az ope­rettet és az Országos Színész­­szövetség is érdeklődik. Ha meg­veszi, ami valószínű, akkor az egész ország vidéki társulatai műsorra veszik. Pestre egyelőre nem merek gondolni. Messze van odáig! — Tervek? ... — Tanítani a szigeti nebuló­kat és muzsikával kipihenni a tanítás fáradalmát. A pihenés eredményét pedig egy újabb operettben hasznosítani. A város tisztviselőinek és alkalmazottainak új illetmény rendezése. A képviselőtestület közgyűlése. Csütörtökön délután tartotta a város képviselőtestülete rend­kívüli közgyűlését, dr. Margitay Lajos polgármester elnöklete alatt. Az első tárgyak között foglal­kozott a képviselőtestület a szi­geti bekötő , a homoródi­, vala­mint a kölkedi utak építésével, amelyet a kormány nem hagyott jóvá az eredeti megállapítás sze­rint. Mint már részletesen meg­írtuk, a bekötő útnak csak egyik része, a László féle vendéglőtől, az u. n. Zagy rámpáig lesz ki­építve. A másik két utat eredeti híradásunk szerint határozta el a képviselőtestület. A közgyűlés fontosabb tárgya volt a tisztviselők és az alkal­mazottak illetmény­rendezése. Vitéz Szőnyi Alajos tanácsnok ismertette a javaslatot. Az állami rendszerű illetményeket élvező­­tisztviselők és egyéb alkalmazot­tak részére, az állami tisztvise­lőknek már megadott 5­0­0 fize­tésemelést javasolja. A javaslat ugyanakkor végleges rendezést ajánl a műszaki és egyéb alkal­mazottaknak, így a mezőrendőr­séget teljesen átszervezik. Az eddigi létszámot 20-ról 13 ra csökkentik s ebből kilencet lova­­sitanak. Három lovasrendőr a városi oldalon a mezőn, 5 a szigeten teljesít szolgálatot és lovasitják a mezőrendőr őrmes­tert is. A gyalogosok közül 3 a szőlőhegyen, 1 a réten teljesít szolgálatot. A lovasított mező­rendőrök évi 450 pengő lótar­tási átalányt kapnak. A leépí­tendő hét mezőrendőrt termé­szetes apasztással, nyugdíj, el­halálozás, stb. szüntetik meg. A lovakat a kincstártól kérik. Az állami rendszerű fizetési osztályokba átszervezi a javaslat a műszaki, a szak. és 1. és 1­. oszt. altiszteket. Ezek a mező­rendőrségnél, villamosműnél, vá­moknál vannak alkalmazva. Ide­sorozza a javaslat a kocsisokat, erdőőröket, csordást is, azonban ezeket nyugdíjigényjogosultság nélkül. Ruhajárandóságot kap­nak ezután azok a városi alkal­mazottak is, akik olyan szolgá­latot teljesítenek, amelynél külső­ben is fontos a hatósági jelleg kidomborítása. Ilyenek a hely­­pénzszedők, pénzbeszedők, vá­mosok, javadalmi ellenőr, erdőőr 8

Next