Mohácsi Hirlap, 1938 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-02 / 1. szám
1938. január 2. EETV egy Szilveszter Est n az Iparosok Olvasókörében Előadás a renaissanceról. Csütörtökön Kövesi József gimnáziumi tanár előadását hallottuk aszabadliceumban a renaissanceről. Mi is a renaissance? A köztudatban csak művészeti irányt értünk rajta, azt az irányt, amelyet Leonardo da Vinci és Michel Angelo képviselnek. A tenaissarce, a megújhodás kora, mely kereken 300 évre terjed, a 13.-tól a 16. dik századig, több volt ennél. Valójában egyetemes hatású szellemi áramlat, mely az egész modern tudományt s társadalmi berendezkedésünket is létrehozta. Az előadó bemutatta ennek a kornak gazdasági és szellemi arculatját; célja nem annyira összefüggő és mélyreható ismertetés volt, mint inkább néhány kiragadott eseménnyel, jellemző példával szemléletesen elénk tárni a kor társadalmát, a kor emberét. A látszólag lazán egymás mellé sorakozó képekből egység bontakozott ki. Megjelenítette a korabeli várost, a benne zajló lüktető élettel; a nemesi családok versengését a fő hatalomért; az uralomra jutott kényurak pazar udvartartását, fényűző szenvedélyeit, amellett azonban nemes törekvéseit, amely a tudományok és művészeteik szeretetében és ápolásában, a tudósok és művészek támogatásában nyilvánult. Ezek a kényurak, mint a Mediciek, Viscontiak, Sforzák növelték a gazdasági jólétet, a városi polgárság is meggazdagszik s nem csak az ipar virágzik ki művészi tökélyre körűiben, hanem a tudományok és művészetek pártolói és mevelői lesznek. Előadó azután elvonultatta szemünk előtt a renaissance szellemi megindítóinak alakjait: Dantét, Petrarcát, Assisi Szt Ferencet, majd ez egyes művészeti ágak úttörőit: Leon Battista Albertit és Biumeleschit, mint az építészet, Cimabuet, Giottot, Masacciot, Fra Argelicot, Fippino Lippit, Botticellit, Ghirandatot mint a festészet, Doratellot és Verocchiot, mint a szobrászat vezéralakjait, egyben a kimagasló óriások, Leorardo da Vinci és Michel Angelio előfutárjait. Az előadást gazdag képanyaggal iparkodott az előadó szemléletessé tenni, vetített képekkel illusztrálta a városi életet a kimagasló egyéneket, a művészeket és legkiválóbb alkotásaikat. K. Kálmán Ilona. .. Cserkész tea. A 604. sz. 11. Lajos király cserkészcsapat január hó 9 én, este 8 órai kezdettel a Kát. Legényegylet helyiségeiben tannal egybekötött tea estet rendez, melyre a cserkészek jóakaróit és balálait ezúton is szeretettel meghívja a parancsnokság. Teajegy 50 fillér. HIRDESSEN a Mohácsi Hírlapban ! MOHÁCSI HÍRLAP Csongor Béla—Kőrössy Zoltán operettjének bemutatója Pécsett. A bemutató előadást a rádió is közvetíti. — A pécsi sajtó a legnagyobb elismeréssel adózik Csongor zenéje iránt. Csongor Béla, aki régi kedves, belső munkatársa a Mohácsi Hírlapnak, már régebben említette, hogy operettzenén dolgozik. Körössy Zoltán, a nyári Fodor társulat nagyszerű komikusa írta a szöveget, akinek már néhány darabja igen szép sikert ért el. őszinte érdeklődéssel vártuk a darab befejezését s a szerzővel együtt reméltünk, drukkoltunk, hogy mi is lesz? Nehéz dolog a sikert elérni. Sokat kell futni utána, míg elérjük. Éppen azért igazán nagy örömmel olvastuk a csütörtöki pécsi lapokat, mert ez több, mint amit reméltünk. A pécsi lapok ugyanis elismeréssel adóznak a zenéért s oly elragadtatással írnak, ami már maga a sikert jelenti. Miután igen közel áll hozzánk Csongor Béla, mi egyszerűen átadjuk a szót a „Dunántúlénak, amely a következőket írja: „Szerdán déelőtt egy melódiában gazdag, ritmustól szinte túlfűtött partitúra zenei szépségei csendültek fel a színházban a meghívott előkelőségek és a sajtó képviselői előtt. Körössy Zoltán és Csongor Béla Gellérthegyi randevú című operettjének zenekari próbáját tartották meg, első intrádára olyan sikerrel, amely a biztató jelek szerint máris eldöntötte a hangulatos operett sorsát s kedvező módon befolyásolja azokat a tárgyalásokat, amelyek a város és a színház vezetősége, valamint a magyar studió igazgatósága között arra nézve folynak, hogy t. 4. a pécsi öshmutatól — január közepén — a magyar rádió és közvettítse. Az ősi kultúrájú és a színházi művészet legnemesebb hagyományainak tiszteletében naggyá fejlődött pécsi színház kétségtelenül megérdemli, hogy egy estje a rádión keresztül az egész ország érdeklődésének első vonalába kerüljön. A zenei bemutatón a város képviseletében Sík Lajos dr. tb. főjegyző elragadtatott hangon nyilatkozott a muzsika szépségeiről. Csongor Béla az ifjú zeneszerző valóban őstehetség, akinek alkotó kedve bőségesen ontja a permetező, simogató melódiát s ifjúi heve néhol pazarló bőséggel árasztja a zene magával ragadó ritmikáját. A legjobb értelemben vett modern könnyű zene az, helyenként ábrándos melódia ringat, másutt szelíd finom muzsikája kelt édes illúziókat, hogy aztán a szerző átadja szerepét pattogó, pezsdítő indulóknak. A partitúra helyenként a nagyoperettek leltári iskolájának gazdag kifejező készségével hódítja meg a nézőt, de általában mindenütt felül áll azon a nívón, amelyet a modern operett zeneirodalma jelöl meg. A szövegíró Körössy Zoltán nemcsak népszerű színész, de arrivált színpadi szerző is, hiszen a tavalyi pécsi szezonban hússszor ment a »Csókhercegnőt c. operettje, amely egyik legsikeresebb darabja volt a színházi repertoárnak. A pécsi közönség érdeklődéssel és felfokozott várakozással várja a darab bemutatóját.“ Ugyancsak nagyon kedves és elismerő hangon ír aPécsi Naplót is. A lap külön kiemeli, hogy úgy a darab, mint a zene kiválóan alkalmas a rádióközvetítésre. A magunk részéről örömmel adjuk tovább a siker hírét s bizonyos, hogy a város közönsége is szívesen veszi. Ez az eset bizonyítja azt, hogy van még erő, tehetség a magyar vidéken s igen sokszor jobban járnának a fővárosi színházak, ha néha itt is körülnéznének, az elcsépelt asztalt témák és zenék helyett. Beszélgettünk Csongor Bélával is, akinél érdeklődtünk, hogy hogyan született meg az operett? — Schleich Ferencné önagysaga fedezett fel ha, szabad ezt mondanom. Mint városunk zeneszerzőjének, bemutattam számaimat és ő mondta, hogy kár ezeket a paprikos árban felejteni. Akkor kezdtem komolyan foglalkozni a zeneszerzéssel. Szorgalmasan lárogattam harmonizálást tanulni, kiegészíteni a tanítóképzőben tanult zeneelméletet. — A pécsi színház nyári vendégszereplésekor ismerkedtem meg szerzőtársammal Kőrössy Zoltánnal, aki nemcsak országos hírű színész, de jó neve van az operettlibrettisták között is. Operettjét Budapesten is játszották. Az ismerkedést közös munka követte és részint régi számaimból, részt egész új kompozíciókból állítottam össze első operettemet. Az operett nagy színházi zenekarra van írva. — Igen sok benne a muzsika. Szerzőtársammal állandóan bírálgattuk a már kész számokat és végső fokon mindig a nagy kritikus, szerzőtársam bájos felesége Pécs város kedvenc primadonnája, Oltay Baba döntött. Neki igen kényes ízlése van és csodálatosan tárgyilagos tud lenni. A legnagyobb örömünk az volt amikor a kész operettet bemutatva neki, azt mondta: — »Megérdemli az operett, hogy új toaletteket csináltassál a bemutatójára.« Érdeklődtünk aztán Csongornál, hogy van-e készülőben más valami is? — Egyelőre — mondotta — az első próbálkozás sikerét várom, ha a jó Isten segít és lesz siker, akkor szerzőtársammal kezdjük a következőt. Hisz ez csak indulás akar lenni. Kész anyagom is egy csomó, abból is felhasználok egypár számot a következőhöz. No de az még messze van. Egyelőre csak annak örülök, hogy a pécsi lapok igen kedvezően fogadták az operettet és az Országos Színészszövetség is érdeklődik. Ha megveszi, ami valószínű, akkor az egész ország vidéki társulatai műsorra veszik. Pestre egyelőre nem merek gondolni. Messze van odáig! — Tervek? ... — Tanítani a szigeti nebulókat és muzsikával kipihenni a tanítás fáradalmát. A pihenés eredményét pedig egy újabb operettben hasznosítani. A város tisztviselőinek és alkalmazottainak új illetmény rendezése. A képviselőtestület közgyűlése. Csütörtökön délután tartotta a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlését, dr. Margitay Lajos polgármester elnöklete alatt. Az első tárgyak között foglalkozott a képviselőtestület a szigeti bekötő , a homoródi, valamint a kölkedi utak építésével, amelyet a kormány nem hagyott jóvá az eredeti megállapítás szerint. Mint már részletesen megírtuk, a bekötő útnak csak egyik része, a László féle vendéglőtől, az u. n. Zagy rámpáig lesz kiépítve. A másik két utat eredeti híradásunk szerint határozta el a képviselőtestület. A közgyűlés fontosabb tárgya volt a tisztviselők és az alkalmazottak illetményrendezése. Vitéz Szőnyi Alajos tanácsnok ismertette a javaslatot. Az állami rendszerű illetményeket élvezőtisztviselők és egyéb alkalmazottak részére, az állami tisztviselőknek már megadott 500 fizetésemelést javasolja. A javaslat ugyanakkor végleges rendezést ajánl a műszaki és egyéb alkalmazottaknak, így a mezőrendőrséget teljesen átszervezik. Az eddigi létszámot 20-ról 13 ra csökkentik s ebből kilencet lovasitanak. Három lovasrendőr a városi oldalon a mezőn, 5 a szigeten teljesít szolgálatot és lovasitják a mezőrendőr őrmestert is. A gyalogosok közül 3 a szőlőhegyen, 1 a réten teljesít szolgálatot. A lovasított mezőrendőrök évi 450 pengő lótartási átalányt kapnak. A leépítendő hét mezőrendőrt természetes apasztással, nyugdíj, elhalálozás, stb. szüntetik meg. A lovakat a kincstártól kérik. Az állami rendszerű fizetési osztályokba átszervezi a javaslat a műszaki, a szak. és 1. és 1. oszt. altiszteket. Ezek a mezőrendőrségnél, villamosműnél, vámoknál vannak alkalmazva. Idesorozza a javaslat a kocsisokat, erdőőröket, csordást is, azonban ezeket nyugdíjigényjogosultság nélkül. Ruhajárandóságot kapnak ezután azok a városi alkalmazottak is, akik olyan szolgálatot teljesítenek, amelynél külsőben is fontos a hatósági jelleg kidomborítása. Ilyenek a helypénzszedők, pénzbeszedők, vámosok, javadalmi ellenőr, erdőőr 8