Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
MAGYARORSZÁG BIRTOKVISZONYAI A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN Az 1984-ben elhunyt szerző utolsó nagy munkája a rovásadó-összeírások történeti statisztikai feldolgozása a 16. század közepének időkeresztmetszetében. Ezek az összeírások a királyi Magyarország és a Partium területén gyakorlatilag minden olyan települést érintettek, amelyeket az adott viszonyok között a királyi kincstár adóösszeírói el tudtak érni. A ma 47 megye mintegy 8500 helységének adatait dolgozza fel, részletes és hiteles képet nyújtva egy sok tekintetben átmeneti korszak birtokos és adózó társadalmáról. Lényegében azt mutatja be, hogy egy-egy birtokosnak — egytelkes nemestől óriásbirtokosig — hol, mekkora birtoka volt, de feltárja az egyes települések adózó népének általános állapotát és társadalmi rétegződését is. A lakosság adózóképességét befolyásoló körülményeket (háborús pusztulás, menekülés, elemi csapások stb.) éppoly következetességgel közli, ahogyan annak idején az adóösszeírók feljegyezték. Az adatok bőségénél és sokrétűségénél fogva a birtoklástörténeten, a település- és helytörténeten túl még számos más történeti diszciplína műveléséhez szolgálhat alapvető forrásmunkául. A művet a birtokosok betűrendes névmutatója, az 50 portánál nagyobb birtokosok jegyzéke, továbbá az egyes megyék birtokviszonyait ábrázoló térképek, végül az összeírásokban érintett magyarországi és partiumi terület birtoktérképe egészíti ki. AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1828—_^ ÉS)