Baráth Magdolna (szerk.): Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

45. 1957. október 24.

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. október 24. Antos István elvtárs javasolja, hogy a felhatalmazást olyan korlátozással adja meg a kormány, hogy Magyarországon fel nem lelhető kulturális javak vissza­adásáról vagy ezek miatti kártérítés fizetéséről a magyar megbízott nem tárgyal­hat. Olt Károly elvtárs a felhatalmazás kiterjesztését aggályosnak 16 17­18 tartja. Kállai Gyula elvtárs javasolja, hogy Antos elvtárs kiegészítésével a kormány az előterjesztést fogadja el. A kormány az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a magyar megbízott Magyarországon fel nem lelhető kulturális javak 17 miatti kártérítésről nem tárgyalhat. 7. A „Magyar Szabadság Érdemrend” újbóli adományozása* Előadó: Olt Károly elvtárs A vitában részt vettek: Tömpe István elvtárs, Kádár János elvtárs, Kovács Imre elvtárs, Nagy Józsefné elvtársnő, Kossa István elvtárs, Kállai Gyula elvtárs19 Tömpe István elvtárs az előterjesztéssel nem ért egyet, mert a Szabadság Érdem­rendet más időben, más feltételek mellett alapították, ennek újbóli adományozá­sát nem tartja helyesnek. Kádár János elvtárs: A Szabadság Érdemrendet a felszabadulás után alapították azzal, hogy olyan embereket tüntetnek ki vele, akik a népi demokratikus rend kialakításáért a reakcióval szemben eredményesen harcoltak. Az elmúlt években úgy nézett ki, hogy a hatalom kérdése eldőlt, és ezért megszüntették a Szabadság Érdemrendet. Az ellenforradalom megmutatta azonban azt, hogy újból kell har­colni a népi demokratikus rendért és ezért azok, akik az ellenforradalomban akár fegyvertelenül is a népi hatalomért kiálltak, kitüntethetők a Szabadság Érdem­renddel. 16 Eredetileg: „veszélyesnek” kifejezés szerepelt. 17 A kormány 3503/1957. sz. határozatában hozzájárult, hogy a magyar küldöttség a 3587/IX. 25./1956. sz. minisztertanácsi határozatban megszabott kereteken túlmenő tárgyalásokat folytas­son, de nem tárgyalhatott a Magyarországon fel nem lelhető kulturális javak visszaadásáról, ill. az azokért fizetendő kártérítésről. A határozat egyidejűleg felhatalmazta a küldöttség vezetőjét olyan jegyzőkönyv, ill. megállapodás aláírására, amelynek értelmében a jugoszláv fél részére átadásra kerülnek mindazok a kulturális javak, amelyek Magyarország területén fellelhetők, és amelyeket a jugoszláv fél a párizsi békeszerződés 11. és 24. cikke alapján jogosan igényelhet - ez alól azonban kivételt képezett a korábbi tárgyalásokon vitatott ún. Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztérium levél­tára és a Temesi Bánság-Szerb Vajdaság levéltára, amelynek esetében a kiadási kötelezettség a békeszerződés említett cikkei alapján nem állt fenn. A határozat szerint a megállapodást jóváha­gyás céljából a kormány elé kellett terjeszteni. 18 Az előterjesztés az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított „Magyar Szabadság Érdemrend” adomá­nyozását javasolta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából „az ellen­­forradalom leverésében tanúsított magatartás” elismeréséül. 19 Kovács Imre, Nagy Józsefné és Kállai Gyula hozzászólását a jegyzőkönyv nem rögzítette. 949

Next