Moldvai Magyarság, 2004 (Új sorozat, 14. évfolyam, 12. szám)

2004-12-01 / 12. szám

GAZETA MAGHIARILOR CEANGĂI DIN MOLDOVA Régi ének Menyből jövök most hozzátok, Es imé nagy jó hírt mondok: Nagy örömet majd hirdetek, Mellyen örvend ti szivetek. E’ más­nap egy kis Gyermek, Szép Szűztől születek néktek, A’ Gyermek szép, és oly ékes, Vigaságra kellemetes. Már le­ hozta az életet, Mely Istennél volt készítet, Hogy ti­ is véle éllyetek, Boldogságban örvendgyetek. Ez lesz néktek a’ Jegy róla, Imé fekszik a’ Jászolba, Ott meg­talá­lyátok ötét, Kitől Meny Föld teremtetett. Az UR Christus mi Istenünk, Nyavalyáinkban ki-mentönk, Ö lészen az Idvezitönk, Minden bűnünkből ki­vévönk. Nyily­ meg szivem lásd­ meg jobban, Ki fekszik itt a’ Jászolban, *Ez a’ Gyermek bizonyára, A’ szép JESUS Isten Fia. Jertek hát mi­ is örvendgyünk, A’ Pásztorokkal bé­ mennyünk, Lássuk mit adott az Isten, Hozzánk-való szerelmében. Állatoknak teremtője, Miért vagy ily szegénységben? Hogy fekszel az aszszú szénán, Szamár ökrök­ közt a litván. Nincs-é senki e’ világon, Ki tégedet bé­fogadgyon? Nincsen-é meleg helyecskéd, Sem gyengén rengő bölcsöcskéd? Néked bársonyos tafotád, Aszszú-Széna lágy párnácskád, Noha nagy dicső Király vagy íme mostan mely szegény vagy. Oh én szerelmes JESUS-om, Édes meg­váltó Christusom, Jövel, csinálj csendes ágyat, Szivemben magadnak házat. Oh kedves Vendég nálam szállj, Bűnömtől ne iszonyodgyál, Jöj­ bé hozzám te szolgádhoz, Szegény meg­térö juhodhoz. ÁLDOTT KARÁCSONYT ÉS BÉKÉS ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK! Én lelkemnek rejtekében, Zárkozzál­ bé szekrényében, Hogy el­ ne felejthesselek, Sőt öröcké dicsírjelek. Az Mennyei magas Égben, Istennek dicsösség légyen, Ki Szent Fiát küldé nékünk, Hogy meg­váltana mi bennünk. Amen. Kájoni János: Cantionale Catholicum, 1676. ÚJ SOROZAT XIV. ÉVF. 12. SZÁM (163) 2004. DECEMBER

Next