Moldvai Magyarság, 2008 (Új sorozat, 18. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

Lakatos Demeter ITT A TÉL Pelenkébiy neky kezdett hó, símlik, tél a mesék országából érkezik. Feér lett az égisz falu és az új nádosz ház és minden porta nem míg rút. Minden megváltozott máma faluba, ezután már fogunk járni fonyba, szinikázni a gyermekek hegyeken­, este hallgatni meséket tüszelend. Gyermekiket a tél mindig csábítja, a feér lágy paplanjával ámítja! Hóenber előtt imádva úgy állnak, és egymásba hógalikkal dobálnak. Szép a tél mindig falund s az marad, mind a nyíl, a szinikuska dét halad, diámánt curcurak házaknál is állnak, házaknak a garicsaik pipálnak. (OszkFond 402/299) pelenkélny-pilinkélni, szállingózni tűszelend - tűznél dét - amikor garlis - kémény simlik -fénylik szinikuska - szánkó curcurak -jégcsapok Lapszámunk szerzői Duma Péter: a Bákó megyei Klézsén született 1945-ben. Gyermekkorát Bákóban és Aknán (Târgu Ocna) töltötte, ma­gyarul csak odahaza beszélt. Fogtechnikusként Dorohoiban és Botosánban dolgozott. 1999 óta nyugdíjas, Bákóban él, és saját bevallása szerint a szíve magyar maradt mindig. Iancu Laura: a Bákó megyei Magyarfaluban született 1978-ban, jelenleg PhD hallgató a Pécsi Tudományegyete­men. Kötetei: Johófiú Jankó (mesegyűjtemény, 2002), Pár csángó szó (versek, 2004), Az aranyréce (mesegyűjtemény, 2005), Magyarfalusi emlékek (fényképmonográfia, 2005). Tagja a Magyar Írószövetségnek és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Számos magyarországi és romániai folyóirat munkatársa. Lakatos Demeter: (Szabófalva, 1911. november 9. - Sza­bófalva, 1974. augusztus 21.) Moldvai csángó költő. Az ele­mi iskolát szülőfalujában román nyelven végezte; a magyar helyesírást nem volt alkalma megtanulni soha, magyar ver­seit román ortográfiával jegyezte le. Néhány írása megjelent különböző romániai és magyarországi újságokban, de nem A SOSIT IARNA A-nceput să fulguiască zăpada străluceşte, din al basmelor tărâm iarna soseşte, înălbite toate-n sat rămân şi drumul stogul de pe casă şi şură nu-şi mai arată urâtul. Astăzi totul s-a schimbat în sat, de acum stăm la şezătoare copiii la săniuş pe munţi călare seara, în jurul vetrelor ascultă poveşti. Pe copii iama mereu îi ademeneşte cu plapuma albă, pufoasă îi amăgeşte! In faţa lui Nea Omăt stau venerând-ul bulgărele unul spre altul amncând-ul. Frumoasă-i iama la sat şi mereu aşa va fi, ca o săgeata săniuţa va goni, ţurţuri de streşini agăţând coşurile caselor fumând. Traducerea Bodor Zsolt şi Ion Nete érte meg önálló verseskötete megjelenését. Összegyűjtött írá­sait tartalmazó kötete: Csángó országba (2003). Lükő Gábor: néprajzkutató, szociálpszichológus. 1909-ben született Komáromban, egyetemi tanulmányait Budapesten és Bukarestben végezte, 1936-ban doktorált. „Szűkebb kutatási területe a népzene, népköltészet és népművészet formai e­­lemzése és kelet-európai összehasonlítása” (Magyar Népraj­zi Lexikon). 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyaneb­ben az évben halt meg. Legfontosabb kötetei: A magyar lélek formái (Budapest, 1942), A moldvai csángók (Budapest, 1936). Tánczos Vilmos: 1959-ben született Csíkszentkirályon, néprajzkutató. 1983-ban végzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán, 1992-től ugyanott tanít. Fontosabb csángó tárgyú kötetei: Gyöngyökkel gyökereztél (gyimesi és moldvai archaikus i­­mádságok, 1995), Keletnek megnyílt kapuja (néprajzi esszék, 1996), Hányan vannak a moldvai csángók? (1997), Csapdosó angyal (moldvai archaikus imádságok és életterük, 1999).

Next