Karácson Imre (ford.): Monumenta Hungariae Historica 4. Diplomáciai emlékek (Acta extera) 2. osztály: írók / 5. Evlia Cselebi magyarországi utazásainak folytatólagos leírása az 1664-1666 közti évekből (Budapest, 1908)

V. A török követ utazása Bécsbe

MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI. 141* egész sereg is éjjel-nappal részegeskedett s a várat nem őriz­ték. E közben a herélt Haszán pasa lett a nagyvezír, a kit erőszakossága miatt néhány nap múlva megöltek s helyébe Dserrah Mohammed pasa lett nagyvezír. Győr várába pedig sem hadiszert, sem élelmet nem küldtek s így éhség és szükség ütötte fel fejét. Az ellenség tudta, hogy az alkalom maga nye­reség, azért a környékbeli rájákat a várba nem engedte élelmi­szerekkel. Egyik éjjel ötszáz kocsi élelem hozásának ürügye alatt az ellenség a vár alá jött s a várbeli őrök részegek lévén, a hitetlenekhez így szóltak : »Miféle kocsik ezek ?« Az ellenség ezt válaszolá : »Élelmiszereket hoztunk.« Ők pedig így szól­tak : »Aludjatok künn, majd reggel a vár kapuja megnyílik s akkor bejöhettek !« Az ellenség látszólag aludni ment. Minden kocsin két-két láda, minden ládában öt fegyveres hitetlen katona volt elrejtőzve s a felfegyverkezett kocsisok, kereske­dők és utasok alakjában érkezett hitetlenekkel összesen nyolcz­ezeren voltak. Az ellenség éjjel leszállt a kocsikról és húsz vas­abroncsos faágyút és húsz mozsárágyút is levett a kocsikról s a kapu árkának partjára helyezték. A várbeli őrök ezt látva, így szóltak: »Az élelmiszert szeditek-e le?« A hitetlenek vála­szolták : »A kocsikat üresítjük ki.« A pasa, a kádi, az aga s az egész katonaság részeg volt, mivel azelőtt az ellenség élelmet nem küldött, csupán bort kül­dött s a várat ivóhelylyé tették. A kocsikon levő ellenségen kívül a Rába folyó partjain a leshelyeken tízezer katona volt készen. Hajnalban az egész nép részeg volt s ekkor a kapunál támaszkodó ága egy kanócz­czal tüzet gyújtott s a kapunak két szárnyát az ágyúgolyók szétvetették és az összes ellenség fegyveresen egyszerre meg­rohanta a várat. A házakba is behatoltak s hálóhelyén min­denkit megöltek. A pasát, a janicsár agát és más agákat élve fogták el. »Padisáhotoknak várát így őrzitek-e?« mondák nekik s megölték őket, levágott fejüket pedig a Portára küld­ték. A budai vezírnek mentegetőző levele is megérkezett, de mi haszna ? Pusztulás után késő az előrelátás. íme, az 1006. évben­­ az ellenség Győr várát ily módon elfoglalta s attól az időtől fogva kezében van. Hadseregünk legyőzése nélkül s ágyúzás nélkül jutott birtokába. Vesztes testvéreinknek tudomására legyen, hogy ilyen vár az egész országban a leg­ritkább. Győr vára és külvárosa. A mi Budánk és Esztergomunk földjével azt lehet mondani szemközt van. A mi Székesfej­ér­ !­ 1598. Kr. u.

Next