Mozgó Képek, 1985 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

26 A Majakovszkij utca 40. szám alatti ház földszintes üzlethelyiségében kapott otthont a MOKÉP videoté­kája. Az utcai helyiségben a már meglevő gazdag hazai és külföldi filmanyagból vá­logathatnak az érdeklődők. Kívánságra meg lehet nézni a kölcsönzésre kisze­melt kazetták egy-egy részletét. Az üzlet műszaki helyiségében kezdet­ben négy (később majd egyszerre ennél jóval több) készüléken másolják az úgy­nevezett anyakazettákról a kívánt meny­­nyiségben a kölcsönözhető szalagokat. Aranycsapat Színes dokumentumfilm. Irta és rendez­te: Surányi András. Operatőr: Máthé Ti­bor. Főszereplők: Sebes Gusztáv, Czi­­bor Zoltán, Grosics Gyula, Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc, Sándor Károly és sokan mások. Gyártó: MAFILM Hun­nia Filmstúdió, 1981. 165 perc. Huszonöt év távollét után látogató­ba hazatért Puskás Ferenc, egy or­szág „öcsije”, és részt vesz az öreg­fiúk labdarúgó mérkőzésén a Nép­stadionban. A film a mérkőzés be­mutatása előtt felidézi az ötvenes évek híres aranycsapatának kiala­kulását, jelesebb eredményeit, a svájci világbajnokság döntőjében szenvedett vereséget. A régi fotók, filmek mellett megszólalnak a ma már sporttörténeti események fő­szereplői, mindenekelőtt Puskás Ferenc és a legendás aranycsapat szövetségi kapitánya, Sebes Gusz­táv. A film érdekessége, hogy né­hány mondat erejéig beszélnek azok az egykori nyugatnémet lab­darúgók is, akik - győztesekként - részt vettek a nevezetes, 1954-es berni mérkőzésen. Az aranyfej Magyar-amerikai, színes. Rendezte: Ri­chard Thorpe. Írta: Stanley Goulder és Boldizsár Iván. Operatőr: Hildebrand Ist­ván. Zene: Fényes Szabolcs. Dalbetét: Mitch Murray. Szereplők: Buddy Hackett, George Sanders, Esztergályos Cecília, Lorraine Power, Denis Gilmore, Jess Conrad, Douglas Wilmer, Robert Coote, Pécsi Sándor, Makláry Zoltán, Ki­­bédi Ervin, Ungváry László. 1963. 105 perc. A bűnüldözés szakemberei nemzet­közi konferenciájukat tartják Buda­pesten. Mr. Stevenson nem a szoká­sos közlekedési eszközzel - vonat­tal, autóval, repülővel -, hanem vízi úton, jachttal érkezik a magyar fő­városba, mert magával hozza há­rom gyermekét is. Amíg a papa szaktársaival tanácskozik, addig az élénk fantáziájú kisebb gyerekek gyanús figurákra lesznek figyelme­sek. S mivel a két ifjabb Stevenson szeretne apja nyomdokaiba lépni, maguk is felcsapnak detektíveknek. Végül az apa is bekapcsolódik a munkába, mert a gyerekek valódi nyomon járnak. A tolvajok egy ne­vezetes egyházi kincset, a magyar ötvösművészet remekét, Szent László arany hermáját akarják elra­bolni a győri székesegyházból. Szent László hermájának - amely a hamvak őrzésére alkalmas, koronás fejszobor (innen a film címe) - ter­mészetesen csak a pontos másola­tát fotografálták a filmben. Az állatok válaszolnak Színes, írta és rendezte: Kollányi Ágos­ton. Operatőr: Vancsa Lajos. Zene: Hi­das Frigyes. Tudományos szaktanács­­adó: dr. Csányi Vilmos. Gyártó: MAFILM Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdió, 1978. 81 perc. Az afrikai keselyű követ vesz a cső­rébe, és azzal töri fel a strucctojást. A jóllakott róka viszont a betono­zott udvar sarkában akarja elkapar­ni a tojást, hogy elrejtse magának éhesebb időkre. A ganajtúró bogár addig gyötrődik, erőlködik, amíg a dróttal földbeszúrt galacsint szét nem repeszti, hogy tovább görget­hesse. A majom a fa alá tett tükör mögött keresi hasonmását. Kollányi Ágoston egész estés ter­mészetfilmjében azt vizsgálja, az ál­latok magatartásában mennyi az öröklött mozzanat, és mi az, amit egyedi létük tapasztalatai alapján tanultak meg.­­ A film egy része Magyarországon, sok felvétel azonban afrikai rezervá­tumokban készült. Az idő urai Színes magyar-francia rajzfilm. Rendez­te: René Lanoux. Animációs rendező: Hernádi Tibor. Stefan Wul A Perdide bolygó árvája című könyvéből írta: René Lanoux és Moebius. Operatőr: Bacsó Zoltán. Zene: Christian Zanesi, Pierre Tardy és Françoise Bourgoin. Grafika: Moebius, Bányai István, Hernádi Oszkár, Hernádi Tibor, Orosz István, Kovács Ist­ván, Maros Zoltán. A figurák magyar hangja: Boros Zoltán, Sztankay István, Kállai Ferenc, Halász Judit, Tahi Tóth László, Haumann Péter, Kern András, Szabó Gyula és sokan mások. Gyártó: Pannónia Filmstúdió és Telecip, 1983. 80 perc. Piel, a kisfiú magára marad a titok­zatos Perdide bolygón. Egyetlen kapocs közte és az űrhajó között egy rádiómikrofon, amely kétol­dalú beszélgetéseket tesz lehetővé. Távolról és látatlanban azonban nagyon nehéz tanácsokat adni, hisz ezen a bolygón a esőerdő, a szokat­lan alakú élőlények, minden, de minden halálos veszélyt jelent. Vé­gül mégis sikerül megmenteni Pielt, mert Silbad, az öreg űrmatróz is a gyerek megmentésére indul. S mi­kor a hősök találkoznak az idő uraival, érdekes személyi azonossá­gok derülnek ki. Videoajánlat Magyarországon a MOKÉP kölcsönöz hivatalosan videokazettákat. Rendelkezésére áll az érdeklő­dőknek - hivatalos intézményeknek, vállalkozásoknak és hamarosan magánszemélyeknek is - néhány tucatnyi diszkókazetta, s természetesen magyar játék-, animációs és természetfilmek sokasága. Játék­filmből mintegy százötvennek készült már el az úgynevezett anyakazettája, de nem hosszú idő múlva a felszabadulás után magyar stúdiókban - vagy koprodukciókban - készült mozijátékfilmek többsége már kölcsönözhető lesz a Majakovszkij utcai videoboltban. (A tervek szerint megvásárolható kazettá­kat is árusítanak majd itt.) S a jogok megszerzésétől függően, folyamatosan készülnek majd a régebbi és újabb - esetleg mozikban sosem látott! - külföldi filmek kölcsönözhető kazettái is. Lapunkban folytatólagosan ismertetéseket közlünk a kölcsönözhető videokazettákról­­ a magyar filmekkel kezdve. Rövid ismertetőink a legfontosabb adatok mellett a filmek tömör leírását is tartal­mazzák. (Valamennyi kazetta VHS rendszerű készülékeken való lejátszásra alkalmas. A feltüntetett műsorperc a régebbi alkotásoknál valamivel kevesebb, mint az eredeti filmé volt, tekintettel az áttétel­sebesség másodpercenként egy képkockányi - vagyis más másodpercnyi - különbségére.­ A Mokép Videotéka hivatalos kölcsönzési árai, videotekercsenként és naponta: 1. Szórakoztató jellegű és diszkófilmek, műsorok 170,- Ft 2. Művészfilmek 130,- Ft (oktatási, közművelődési célra) 110,- Ft 3. Mese- és animációs filmek 100,- Ft 4. Közművelődési célokat szolgáló alkotások 80,- Ft MOZGÓ KÉPEK Jog - törvény - büntetés „Azért van annyi visszaélés a videó­zás körül, mert rengeteg a jogilag tisztázatlan kérdés.” Így, vagy ehhez hasonlóan fogal­maznak sokan, akik illegális csator­nákon forgalmazott kazettákról meg hatalmas jövedelmekről hal­lottak már harangozni. Valóban csak hallhattak minderről, mert iga­zából a videojogok - néhány részlet­től eltekintve - 1982 óta Magyaror­szágon is rendezettek. Miért éppen 1982-től rendezettek a videóra vontakozó jogszabályok? Azért, mert a művelődési minisz­ter a 9/1982. (VII.5.) számú rende­lete módosított egy korábban csak a filmre vonatkozó jogszabályt. E módosítás első paragrafusának a) pontja értelmében: „Film (mozgófilm) a bármilyen hordozó anyagra (pl. filmszalag, magnószalag, videókazetta, videole­mezek) bármilyen technikai eljárás­sal rögzített mozgóképalkotás. ” A rendelet, további részleteitől eltekintve, a joghoz nem értő ember számára is egyértelműen azt jelenti hát, hogy 1982-től kezdve a videóra is mindazok a jogszabályok érvé­nyesek, amelyek korábban csak a filmre vonatkoztak. Milyen alapvető szabályok érvé­nyesek a filmre (s most már a vi­deóra is)? A 26/1959. (V.l.) számú kor­mányrendelet a sajtóval kapcsola­tos kérdésekkel foglalkozik. Az 1. paragrafus 3. pontja szerint: „A sajtótermékekre vonatkozó jog­szabályokat megfelelően alkalmazni kell a gondolatnak a rádió vagy tele­vízió útján történő közvetítésére, va­lamint film, hanglemez, magnetofon­­készülék vagy bármely más készülék útján terjesztés céljára történő sok­szorosításra. ” Láthatjuk tehát, hogy már ez az 1959-es rendelet „bármilyen más készülék útján való terjesztésre” is gondol. Az 1982-es kiegészítés csak megnevezte a videót, amely így fél­reérthetetlenül beletartozik az alap­­rendelet körébe. Ám nyomozzunk tovább: milyen fontos előírásokat tartalmaz ez a sajtóval kapcsolatos alaprendelet a videóra nézve? A II. bekezdés 5. paragrafusának első pontja foglalkozik azzal, hogy az előállításra és terjesztésre ki ad­hat engedélyt. A b) pont szerint: „A Művelődési Minisztérium­ könyvekre, röplapokra, grafikai és rajzos kiadványokra, zeneművekre, valamint a film, hanglemez, magne­tofonkészülék vagy bármely más ké­szülék útján terjesztés céljára történő sokszorosításra. A rendelet a továbbiakban azt is tisztázza, hogy a gyártásra, kiadás­ra és forgalmazásra való engedélye­zés a Művelődési Minisztériumon belül a Filmfőigazgatóság jogköre. Mindezt most már a hétköznapi nyelvre lefordítva: olyan videofil­met gyártani, amit a nyilvánosság elé szánnak, bármiféle kazettát - akár itthon készült, akár külföldön - a nyilvánosság előtt bemutatni, haszonszerzés vagy akár csak ha­szonfokozás céljaiból, csak enge­déllyel lehet a sajtótörvény szerint. (Mindez az amatőrökre természete­sen nem vonatkozik, de hát azok nem is haszonszerzés céljaiból ké­szítik munkáikat.) Ám e területre még egy: a szerzőjogi törvény is ér­vényben van. Az 1969. évi III. törvény 1. pa­ragrafusának első pontja „... védi az irodalmi, tudományos és művé­szeti alkotásokat." A 10. paragrafus szerint: „A szerző személyéhez fűző­dő jogát sérti művének minden jogo­sulatlan megváltoztatása vagy fel­­használása." A 13. paragrafus első pontja pedig kimondja, hogy „a mű bármilyen felhasználásához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a szerző hozzájárulása szükséges. ” A szerzőjogi törvény szerint a mű felhasználása esetén az alkotót dí­jazás illeti meg, amiről a jogosult csak nyilatkozattal mondhat le. A 18. paragrafus: „nyilvánosság­ra hozott műről bárki készíthet má­solatot, ha az nem szolgálja sem for­galomba hozatal, sem jövedelemszer­zés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. (...) Szabad fel­­használás körébe tartozik a mű egyes példányainak kölcsönzése is." (A filmgyár és a televízió gyártá­si, bemutatási, illetve szezőjogi kér­déseit külön szabályozták. Aki pe­dig a televízióról magánhasználatra „levesz” egy műsort, az kifizette a szerzői jogot, mert az üres kazetta árában ez is benne foglaltatik.) Vannak természetesen kivételek, például vállalatok, intézmények belső használatra, vagy reklám cél­jaira maguk által készített műsorok­nál, és vannak tisztázatlanságok a közművelődési intézményeknél. (Például: ha egy adást rögzítenek kazettára a televízió képernyőiről, hogy egy számukra kedvezőbb idő­pontban mutathassák be a művelő­dési ház közönségének - az ilyesmi ma még vitatott kérdés.) Éppen ezért a szerzői jogok és a bemutat­hatóság egyes részletkérdéseinek további rendezését tervezik. Min­den alapvetően fontos kérdés azon­ban tisztázva van. Még a büntetéseké is. Amelyek rendszerint pénzbeliek, s nem túlsá­gosan magasak. A rendelet viszont mellékbüntetésként az elkobzást is megengedi - akár a kazettákét, akár az illegális másolókészülékét -, ami viszont akár az egymillió forintos pénzértéket is elérheti. Nem ajánlatos hát a videotör­­vényeket (sem) megszegni.

Next