Mozgó Világ, 1980. január-június (6. évfolyam, 1-6. szám)
1980 / 1. szám - SZOCIOGRÁFIA - Németh Pál: Hajlik a jegenye...
H. a fiókjába nyúlt, s egy testes dossziét emelt elő. - Aki valójában Fülöp György szólalt meg rövid motoszkálás után. Perkátai lakosok voltak, s azok ma is. Nézze! - tett elém egy borítékot. - „Nagy Perkáta”! Nehezen olvasható, de azért kivehető. Azt, hogy ma is ott laknak, a tévé jóvoltából tudom, valamilyen műsorban fölolvasták ugyanis ezt a levelet, mint kordokumentumot, a föladó teljes nevének és lakcímének megjelölésével. Mondanom se kell, botrány lett. Tizenhét végtére is még nincs messze! A leszármazottakat, nyilván, kellemetlenül érinthette a dolog. Állítólag föl is akarták jelenteni a tévét, úgyhogy tanácsolom, legyen igen tapintatos. Megbántott emberekkel nehéz szót érteni... A borítékról, a benne küldött fényképről s a levélről másolatot készíttettem. E helyütt F.-né írkalapra írt levelének első fele olvasható: Fejér megyei község, az egykori adonyi, később a sztálinvárosi, mai nevén dunaújvárosi járásban. Az 1900-as h helységnévtár nyilvántartása szerint hozzátartoztak még: Mélyvölgy, Györgymajor és Gecseg-tanya. Az akkor még Nagy-Perkáta néven szereplő helység lakóinak száma az 1910-es népszámlálás szerint 3851 fő volt, napjainkban 4700 körül mozog. Egykori grófi uradalom. Fülöpék korabeli úrnője gróf György Teréz volt. 4289 kataszteri hold nagyságú birtoka egy volt a 3768 ezer holdon felüli birtok közül. 1945 után, az egykori uradalom helyén, hat szövetkezeti csoport alakult: az Újbarázda, a Micsurin, az Alkotmány, a Május 1., a Kossuth és a Dimitrov, mintegy ezer taggal. Jelenleg - az időközbeni összevonások eredményeképpen - két téesz működik: a Kossuth, amelyik, mint volt csoport, megőrizte különállását, és a Magyar-Kínai Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. (Hogy ez utóbbit miért hívják éppen így, a helybeliek nem tudják. A tanácstitkár szerint, bár szerinte is csak állítólag, 1962-ben, a járási szervek javaslatára kapta ezt a nevet a termelőszövetkezet.) Ez a barátsági szövetkezet egyébként a dunaújvárosi járás, jelenleg, legnagyobb közös gazdasága, mintegy 9000 kataszteri holdon gazdálkodnak; fő profiljuk a kapások és az állattenyésztés. Munkaalkalmat a helybelieknek a termelőszövetkezeteken kívül Perkáta egyetlen ipari létesítménye, a cipőüzem nyújt, s természetesen még a községi szolgáltatóhálózat (jellegéből adódóan elsősorban az asszonyoknak). Az eljárók - többségükben - Dunaújvárosban, Szabadegyházán, illetve Adonyban dolgoznak. A továbbtanulni kívánó fiataloknak szakmákat Dunaújváros, gimnáziumi v ■ j/ - -ISfí % r** *' Perkáta