Mozgó Világ, 1988. július-december (14. évfolyam, 7-12. szám)
1988 / 11. szám - KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖLTŐK - Nagy Zoltán Mihály: Motyogás bor mellett; Beismerő vallomás; Apám; Sorolgató; Őszi sorok
Beismerő vallomás mennék jaj mennék fűszálnak lapu-levélnek harmatra szomjazó mezőben csöndes reménnyel rejtező apró Semmiségnek de pata-dobajjal humuszban osonó méreggel iszonyúan telítődik a rét hát üttetik bogár-sorsomra ítélet viaszba dermedt pecsét hová és merre és miért és így az elme önnön vesztén elmereng remény a tiszta csókra - József Attila! - se fent se lent odafent kattogó villanófényben mézes mosoly a királyi arcokon idelent a porban részeg pórnép hentereg keresztre feszülök minden hajnalon képzele pedig a megkínzott recehártya valami szépséges Másat hangya-nyüzsgésű káoszt zsibongó Rendet - József Attilát olvasva -dologra dalra dacra mindenütt társat hiába hiába fölsír fájó hiánnyal a meg nem teremtett éden ahol az érző tudás fája kivágatik Ádám legfőbbé avanzsált gondja meghágni a ringyó kések csupasz halmait teret szorít legyűr a Trend nincs mi visszafogja az őrült kereket - József Attila! - befutja bitorolja fogyóhold-arcom ezüst rettenet mégis mégis így is kígyót békát eltaszít őriz a szám égi igét hulltomban kiáltok minden diadalmasoknak kegyelemért kegyelmet jaj kegyelmet a győzőknek ha röhej gőg harag Toppantja el a lélek gyémánt-tengelyét Szárszóba futó síneken dübörög a Kor - József Attila! - végrehajtani újra önnön ítéletét