Mozgó Világ, 1990. január-június (16. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám - INTERJÚ - Baló György: Egy év múltán - Beszélgetés Andics Jenővel, Bihari Mihállyal, Miszlivetz Ferenccel és Orbán Viktorral
felvállal, tehát szavazótáborának egy részét elvesztette. Hogy mennyit nyer, azt viszont nem tudom megmondani, tehát egyelőre nem szívesen bocsátkoznék jóslásokba. Mindenesetre úgy gondolom, hogy nem lesz a legnagyobb párt a szavazókat tekintve, más mozgalmak valószínűleg több szavazathoz fognak jutni, tehát ilyen értelemben sem lesz az MSZMP örököse. Mindent összevetve, nem hiszem, hogy tizenöt-húsz százaléknál több szavazatot kapna a mostani választásokon, de én ezt egyelőre nem is tartom az ügy szempontjából mértékadónak, hiszen az az igazság, hogy a magyar választók nehezen fognak tudni eligazodni a pártok között. Ez egy kialakulatlan helyzet, a pártok jelentős része az általa vallott politikai értékeket tekintve de facto azonos, nincsenek még olyan sajátos értékek... BALÓ Azt mondja, hogy azonos a Fidesz és az MDF... ANDICS Nem, én azt mondom, hogy nyugat-európai értelemben nagyon nehéz most pártok között különbséget tenni. Egy sor érték közös - ez részben következik a helyzetből és egyelőre csak olyan pontokon vannak eltérések, amelyek még nem elegendőek ahhoz, hogy markáns politikai különbségeket lehessen tenni. Megpróbáltam az egyes pártok programját egybevetni abból a szempontból, hogy a politikai palettán hol helyezkednek el, mely pártok platformja konzervatív, mely pártoké liberális és mely pártok állnak közelebb egy demokratikus szocializmus eszmerendszeréhez. Szinte lehetetlen ebből a szempontból megállapítani a különbséget, mert legalábbis az írott, vallott programban rendkívül nagy a keveredés. Egy közös dolog volt, az, hogy minden létrejött új pártnak negatív volt a viszonya a fennálló hatalomhoz, de ezen belül politikai hangvételben igen nagy különbség volt. Különbség volt például a Fidesz és az SZDSZ, illetve az MDF között, de ez önmagában nem elég ahhoz, hogy egy párt definíciójában a párt világos politikai arculatát meg lehessen határozni. BALÓ kit érzett legközelebb az MSZP-hez, amikor ezeket a programokat nézte? ANDICS Nehezen tudnám megmondani, mert a mai helyzet átmenetisége abban is megfogalmazható, hogy szinte mindegyik mozgalomban találok olyan nézeteket, olyan erőket, amelyek az MSZP-hez is közel állnak. Ha már itt tartunk, az SZDSZ-nek van egy olyan szárnya, amelyiknek a nézetrendszere rendkívül közel áll egy demokratikus szocializmus értékrendjéhez, nem akarok most neveket mondani, mert nem hiszem, hogy az a lényeg, hogy kik reprezentálják ezt, de van egy nagyon markáns baloldali szárnya. Hasonló gondolatok még a Fideszben is megvannak... De egyelőre még azt is nehezen lehet megmondani, hogy egy keresztény párt vajon keresztény szocialista jellegű párttá alakul-e, vagy keresztény párt néven olyan vallásos tömegeket próbál majd képviselni, amelyeket egyébként konzervatív vagy liberális politikai értékrend fog jellemezni. Tehát a pártok programjából nem tudom eldönteni, hogy milyen politikai filozófiák mentén különböznek egymástól. Ez a helyzet egyébként nemcsak a mostani választásokon lesz így, hanem ez nagyjából a következő néhány év jellemzője is lesz, és csak nyolc-tíz év múlva fognak ezek a pártok tömegbázisukat, eszmerendszerüket, értékrendjüket és politikai akcióikat tekintve egymástól markánsan különbözni. Emiatt a magyar választó a legközelebbi választásokon nagyon sok esetleges döntést fog hozni. Még azt is hozzá kell tegyem, hogy a politikai paletta nem teljes, szerveződik és létre fog jönni az MSZP-től balra álló politikai erő tradicionális kommunista gondolkodással, s abban is biztos vagyok, hogy ennek a tagsága nem lesz kisebb mint az MSZP tagsága. Még azt is el tudom képzelni, hogy nagyobb lesz. Ebben a pillanatban a politikai paletta megváltozik, mert hiszen az MSZP alternatívaként jelentkezik egy kommunista típusú politikai gondolkodáshoz képest. BALÓ Szeretnék itt valamit tisztázni, de viszonylag nagyon röviden. Bihari Mihály alapképzettségét tekintve jogász. Az MSZMP tagjai az Ön megítélése szerint eméletileg felhatalmazták-e a kongresszus küldötteit, hogy ezt a pártot megszüntesse? Mert hogy Andics Jenő többször is mondta, mint ahogy mások is mondják, hogy az MSZMP mint olyan megszűnt. Volt-e erre mandátuma egy kongresszusi delegátusnak? BIHARI A pártok, egyesületek életében a kongresszus a legmagasabb döntési fórum, és én nem tudok olyanról, ahol a kötött mandátum elve érvényesülne, vagyis hogy meghatározott szavazási kötelezettséggel választanák meg a küldötteket a kongresszusra. Ebből következően a kongresszusnak mindenre joga van, minden döntést meghozhat. Más kérdés, hogy a választók esetleg utólag politikailag felelősségre, helyesebben kérdőre vonhatják a küldöttet, mert olyan döntést hoztak, amivel a küldők nem értenek egyet. BALÓ Jó, nyilvánvalóan van joga arra, hogy egy új pártot létrehozzon. De van-e joga arra, hogy egy régit megszüntessen? BIHARI Egy új pártot sokféleképpen lehet létrehozni: osztódással, szétválással, megszűnéssel és a megszűntből való kiválással vagy tabula rasát csinálva, kiválva és „labdaházba” elvonulva, új pártot alapítva. ANDICS Szerintem nemcsak a jogi, hanem a politikai mandátum is megvolt, csak hát az MSZMP tagságának egy nagy részét - főleg az MSZMP-n belüli politizálás állapota miatt - nagy meglepetésként érte a kongresszus döntése. Azért volt meg a politikai man ó